Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-23 / 196. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 23. Kertészkedő 19 A felső részt érdemes keskenyebbre vágni, így az alsó részek elegendő energiát és napfényt kaphatnak (Fotó: képarchívum) Habitusuk, színük és a díszítő értékeik alapján nagyon különbözőek lehetnek A térhatárolás legszebb eszköze A sövény szorosan egymás mellé ültetett és alakított cserjékből áll, a kert kör- bekerítésének vagy a kerten belüli térhatárolásnak a legjobb és legszebb eszköze. FELDOLGOZÁS Öregebb sövények kisebb fákat is magukba foglalhatnak. Régi parkokban - Angliában, Hollandiában, Belgiumban - 700 éves sövények is léteznek. Színük, díszítő értékük és az őket alkotó növények alapján rendkívül változatosak lehetnek. Sövénynövények Vidékeinken többnyire csak néhány növényt használnak nyírott sövénynek, mint például a fagyai, a tamariska, a puszpáng. Pedig nagyon sok növény alkalmas rá, mint például a lucfenyő, a tiszafa, a mezei juhar, a gyertyán, az aranyvessző. + Lomblevelű örökzöldek: borbolya (Berberis), puszpáng (Buxus), babérmeggy (Laurocerasus), magyal (Ilex), tűztövis (Pyracantha), bangita (Viburnum), kecskerágó (Euonymus). Eleinte hagyhatjuk szabadon nőni őket, mert nyírás nélkül is jól bokrosodnak. Amikor elérték a kívánt szélességet és magasságot, fokozatosan kialakíthatjuk az igényeinknek megfelelő sövényt. Ekkor már évente kétszer nyíljuk, tavasszal, kihajtás előtt, és júliusban a hajtásnövekedés csillapodásakor. ♦ Lombhullató növények: aranyvessző (Forsythia), orgona (Syringa), jezsámen (Philadelphus), gyöngyvirág- cseije (Deutzia), japánbirs (Chaenomeles), gyöngyvessző (Spiraea), rózsalonc (Weigela). A virágos növényekből álló sövényeket évente csak egyszer kell metszenünk. Egyeseket virágzás előtt, másokat virágzásuk után. Virágzásuk után a kora tavasszal, még a lombfakadást megelőzően nyíló cserjéinket kell metszeni. Ezeknél az egyéves vesszők oldalrügyeiből fejlődnek ki a virágok. A dús virágzás feltétele, hogy minél több egyéves vessző legyen a növényen. ♦ Tűlevelű sövények: tiszafa (Taxus), tuja (Thuja), hamisciprus (Chamaecyparis), boróka (Juniperus), ciprus (Cupressus), Leyland-ciprus (Cupressocyparis leylandii). Metszeni csak akkor kell, miután megnőttek és összeborultak. Ilyenkor évente kétszer, késő tavasszal, és augusztusban vagy kora ősszel nyírjuk őket. A tűlevelű sövényt most kell metszeni! A tűlevelű sövény kialakításakor oda kell figyelni arra, hogy a leveles zónánál mélyebbre ne nyíljunk, mert nagyon bizonytalan, hogy újra ki fog-e hajtani. Sok fajtánál, főleg az oszlopos növekedésűek- nél, nyírás nélkül is szabályos sövény nevelhető. A sövény oldalfala ne legyen merőleges, felfelé kissé keske- nyednie kell. A felső részt azért érdemes keskenyebbre vágni, hogy az alsó részek elegendő energiát és napfényt kapjanak, így nem fog felkopaszodni az alsó rész. A növényeknek természetes hajlandóságuk, hogy a felső hajtásokat nagyobbra neveljék, mint az alsókat, ezért kell egy kicsit visszafogni a felső részüket a nyírással. Különben felkopaszodnak, és igen csúnya látványt nyújtanak. Néhány helyen, a sövény oldalán vagy tetején, nagyon erős hajtások jelennek meg. Ezeket a nyírás előtt metszőollóval a kívánt magasságnál, illetve szélességnél néhány centiméterrel kisebbekre vágjuk vissza. Csak ezután nyírjuk a sövényt. A szoliter tűlevelűeket csak akkor metsszük, ha alakjuk korrigálása céljából az feltétlenül szükséges. (kert-barátok, sövény.lap) Az évelőket szétoszthatjuk, a kétéveseket kilütethetjük, az egyévesekről magot szedhetünk Az augusztusi virágoskert ezer színe ÖSSZEÁLLÍTÁS Augusztusban a kert még tele van virággal. Virít az egynyári estike, rézvirág, bársonyvirág, georgina, szellőrózsa, illatoznak a kardvirágok, rózsák, az ámyékliliom, kasvirág, kúpvirág, ligetszépe, az iszalagon és temérdek más fajtán is új és új virágok nyílnak. Az elvirágzott évelők nagy részét augusztus közepétől, végétől szét lehet osztani, és át lehet ültetni. így még elegendő idejük lesz arra, hogy a tél beálltáig meggyökeresedjenek, és a telet károsodás nélkül átvészeljék. A gyökeresedés serkentésére a frissen ültetett évelők közötti talajt kb. 3 cm vastagon tőzeggel vagy komposzttal takarjuk le, takarás után pedig alaposan öntözzük be - így sokáig megtartja a nedvességet. A tigrisliliom tövénél növő sarjhagymákat is most lehet összegyűjteni és elültetni - elég, ha 10-15 cm-es sortávolságra, 5 cm tőtávolságra ültetjük őket. A fehér liliomot (Lilium candidum) az új hajtás megjelenése előtt ültessük át - augusztus közepe erre alkalmas időpont. Ez a liliomfaj a talaj feletti részek elhalása után újra kihajt, és az ősszel nevelt tőlevelekkel telel át. Ezért kell eb(Fotó: képarchívum) ben a fejlődési szakaszban átültetnünk. A hagyma csúcsát csak 3-5 cm föld fedje. Csoportosan ültetve is jól mutat. A napos termőhelyet kedveli. A júniusban elvetett árvácskát, nefelejcset, százszorszépet augusztus második felében ültessük ki ágyúsokba. Végleges helyükre csak tavasszal ültetjük őket, mivel nem minden növény vészeli át a telet, (kerttervezés, édenkert, kert-barátok) (Fotó: képarchívum) A gyümölcsérés idejét leszámítva hasznos Zenélő kert SOROZAT Reggelente rigófüttyre, madárcsicsergésre ébredni, csivite- lést, csirregést hallgatni az esti órákban - a kert zenéje semmi máshoz nem hasonlítható élményt nyújt a családnak. Az aranytorkú sárgarigó Régies neve aranymálinkó (Oriolus oriolus). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2002-ben az év madarává választotta. Közép- és Dél-Európától Ázsiáig, valamint Észak-Afrika egy kisebb részén terjedt el. A hím aranysárga, szárnya, farka fekete, a szemen át a csőrtől indulva fekete pászta húzódik. Ami a hímnél aranysárga, a tojónál és a fiókáknál zöldes, az alsó testrészek szürkésfehérek sötétebb csíkokkal. Fészke remekmű; mindig vü- lás ágra építi, és finom rostokkal, szélesebb háncsszalagokkal odaköti; telerakja, kiépíti finom, puha pillékkel, még pókhálóval is. Fészekalja általában öt tojás, fehér alapon gyéren álló élesen írt sötét foltokkal. Kertekben is gyakran fészkel. Tavasszal, nyár elején lágy, mélyhangú tilinkóra emlékeztető hangja betölti az erdőszéleket, gyümölcsösöket, kerteket. A hím hullámzó énekére (ami a népnyelv szerint így hangzik: „huncut a bíró”) a tojó csak rövid rikácsolással felelget. A gyümölcsérés idején kívül igen hasznos madár, nincs az a hernyó, amelyet el ne csípne, cserebogárjáráskor meg éppen irtóháborút folytat a gyümölcsösökben. Amikor viszont a korai gyümölcs érik - az őszit nem várja be, mert melegebb vidékre kötözik -, a rovarokról átvált a cseresznyére, barackra, korán érő körtére. A haszna így is sokkal nagyobb a kártételénél. (Tankönyvtár, koo.eu) A sárgarigónak a hangja is, látványa is gyönyörű (Fotó: képarchívum) Agresszívan terjedő attraktív gyomnövény Alkörmös vagy amerikai karmazsinbogyó ISMERTETÉS Sokan gyomnövényként kezelik és irtják, ahogy tudják, mások attraktív bokrot nevelnek belőle. Csak néhány éve jelent meg nálunk, de agresszívan, szinte invázióként terjed kertjeinkben. Utánanéztünk Az alkörömös (amerikai karmazsinbogyó) a szegfűvirágú- ak rendjébe, az alkörmösfélék családjába tartozó lágyszárú, évelő növény. Nálunk a karmazsinbogyó- félék közül az amerikai fajta terjedt el leginkább, ami 1-3 méter magasra is megnő, évelő, lágyszárú növény. Levelei nagyok, lándzsás-tojásdad (Fotó: képarchívum) alakúak, ép szélűek, hegyben végződnek. Viráguk fürtvirágzat, június-augusztus között nyílik. Színe fehér vagy zöldes, a termése fürtös, nem esik szét. Antocián festékanyagot vonnak ki belőle, ezt az éretten feketés- lila termése tartalmazza. Régen ezzel bort festettek, illetve hamisítottak. (Botanikaland, Kertészkedő) (Fotó: képarchívum)
