Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-22 / 195. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 22. Vélemény és háttér 7 Egyre kevésbé tudja a Nyugat befolyásolni az eseményeket a legnépesebb arab országban Jó megoldás nincs Jön a rosszabb Úgy tűnik, bele kell nyu­godni, hogy Egyiptomban most a fő kérdés nem az, hogydemokrácia vagy va­lamilyen diktatúra (iszla- mista, katonai stb.) jön. A tét: teljes káosz, zűrzavar, polgárháború vagy pedig a stabilitás. Stabilitás min­den áron, a demokrácia másodlagos szempont. AAAL1NÁK ISTVÁN Washington nagy dilemma előtt áll, s bárhogy döntsön is, aligha tud úgy kimászni a csává­ból, hogy ne essen csorba a presztízsén. Nemzetközi, stra­tégiai érdek a partneri viszony megőrzése Egyiptommal, amely 35 éve alapköve a közel-keleti békének, ezért is küldözget pél­dául Izrael olyan jelzéseket a Fehér Háznak, hogy bánjon kesztyűs kézzel a kairói tábor­nokokkal. A fő kérdés: egy isz- lamista vezetésű Egyiptom tud- ja-e jobban betölteni a „közel- keleti béke alapkövének” szere­pét, vagy a pragmatikusabb kül­politikát folytató, az iszlamiz- mussal szembehelyezkedő ke­ménykezű hadsereg. Nem nehéz a válasz. A Muzul­mán Testvériség színeiben el­nökké választott Mohamed Murszi és pártja ezt a „küldetést” - főleg Izrael vonatkozásában - nem is volt hajlandó teljesíteni. A belpolitikában pedig a két­harmados többséget szerzett isz- lamisták az irányítás minden szintjén teljesen kisajátították a hatalmat, miközben képtelenek voltak megállítani a gazdaság hanyadását, morzsányit sem ja­vítottak az életszínvonalon. Az iszlamisták önző hataloméhsé­ge milliós tiltakozó tüntetések­hez vezetett, s ez kapóra jött a nem kevésbé hataloméhes had­seregnek, hogy eltávolítsa Mur- szit. E két ok - a külpolitikai ér­dekek és a belpolitikai fejlemé­nyek - miatt nem volt hajlandó eddig az USA katonai puccsnak nevezni a demokratikusan meg­választott Murszi eltávolítását. Úgy tűnik, az arab (iszlám) vi­lágban egyre gyakrabban szem­besül a Nyugat azzal, hogy de­mokratikus úton kerülnek hata­lomra antidemokratikus erők - a Gázai övezetben a Hamász, Li­banonban a Hezbollah stb. A Nyugat pedig ezt vagy egyálta­lán nem tudja kezelni, vagy rosszul kezeli, mert az érdekei mást diktálnak, mint az elvei. Az EU látszólag komolyabb szank­ciókkal fenyegette meg a hadse­reg gatyamadzagján csüngő ide­iglenes kormányt és államfőt, mint az USA. Washington visz- szatartja az Egyiptomnak folyó­sított gazdasági segélyt, de az annál jóval nagyobb katonai tá­mogatást érintetlenül hagyja, esetleg átmenetileg felfüg­gesztheti valamely részletét. A szaúdi külügyminiszter erre rögtön úgy reagált, hogy az arab államok kárpótolják Kairót, ha csökkennek a nyugati támoga­tások, sőt Szaúd el-Fejszál her­ceg azt is hozzátette: a nyugati­ak magatartásában „tetten érhe­tő az egyiptomi iszlamisták tá­mogatásának a szándéka”. Ami ugye abszurdum. Az arab (iszlám) világ­ban egyre gyakrabbibb, hogy demokratikus úton kerülnek hatalomra an­tidemokratikus erők. Murszi börtönben van, a Mu­zulmán Testvériség vezetőjét is elkapták, s pillanatnyüag úgy néz ki, hogyaTestvériségetvagy teljesen betiltják, vagy valami­lyen más módon kiszorít)áka po­litikából. Azt a pártot, amely nemrég a legtöbb szavazatot kapta. Ha ezt még le nyeli is a Nyugat, azt már végképp nem szabadna, hogy megöltek vagy ezer tüntetőt. Az új vezetés érve­lése, mely szerint ezek a tünte­tők terroristák, felháborító. Egyiptomban az iszlamistákra szavazott a döntő többség, a nyugatbarát erők labdába sem rúgtak. Lehet, hogy a választók többsége műveletlen és befolyá­solható, de nem terrorista, s a la­kosság döntő többségének aka­ratát tiszteletben kell tartani. Valószínű, hogy Egyiptom­ban még sokáig a hadsereg fog diktálni, bármilyen kormány alakuljon is. Ami azt jelenti, hogy Egyiptomban még sokáig nem lesz demokrácia, ugyanis az elmúlt hét mészárlásainak fe­lelőseit minden demokráciában bíróság elé állítanák. Egyiptom­ban ez kizárt. A kairói táborno­kok új választásokat ígértek. Ki­zárt az is, hogy demokratikusak lesznek azok a választások, ame­lyeket ez a hadsereg - vagy poli­tikai bábjai - fog levezényelni. Mert ha szabad választásokat tartanának, akkor a népakarat valószínűleg ismét a Testvérisé­get emelné a hatalomba. Ez nem jó, de ez az egyiptomi realitás. Az EU és az USÄ üdvözölni fogja az új választásokat és az új kor­mányt, mert ez a Nyugat érdeke. Ennyit az elveinkről. És még egy tanulság: Amerika egyre kevés­bé tudja befolyásolni az egyip­tomi politikát. Ez nemcsak a megbuktatott iszlamistákra igaz. Már a hatalomittas Szíszi tábornok sem vágja magát hap- tákba Washington előtt. JEGYZET Befürödve JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A vasút és az au­tóbusz-közleke­dési vállalat is nagydérrel-dúr- ral szokta beha­rangozni a de­cemberi menet- rendváltozást, amely az utóbbi években semmi pozitívumot nem hozott Gömömek, jobbik esetben csak feldühítette az utazóközönséget a pár perces ide-oda csúsztatásokkal. Ám a nyár elején (mintegy félévi meglepetésként) szülte titok- banszüntettekmegjáratokat. Ismét szaporodtak azok a tele­pülések, ahova hétvégén legfel­jebb autóval vagy gyalog lehet eljutni. Szombaton Feledről vitt haza­felé az utam, s mivel évek óta rendszeresen utazom erre, nyugodtan baktattam a megál­lóhoz, hogy a korláti busszal hazatérjek a forró nyári dél­utánon. Félórás hiábavaló vá­rakozás után néztem a menet­rendre, s láss csodát, az ominó­zus busz június 9-től már csak hétköznap közlekedik, hétvé­gén az egykor kis Moszkvának nevezett települést nem lehet tömegközlekedési eszközzel elérni. Mégis mosolyogni tá­madt kedvem. A menetrend Korlát településnél a fürdőt említi mintvégállomást. Igen, valamikor, úgy húsz évemég működött a fürdő a községben, az egész környék odajárt lubic­kolni. Ma már csak a medence romjai utalnak az egykori di­csőségre. Ahogy nemjártjob- ban az a közel száz fürdőhely sem, amelyet egy, a napokban megjelent képes könyv sorol fel: többségüknek már a nyo­mát is eltörölték. 1949-ben még 49 működött. De elég, ha a várgedei fürdőre gondolok, amely még húsz éve messze földről várta a gyógyulni vá­gyókat, egykoron a gyorsvonat is megállt a faluban, ma az egyetlen csevicés kútja is pisz­kos, a helybeliek meg se merik kóstolni. Egyéb lehetóséghíján a környékbeliek (a szlovákok is) előszeretettel választják az észak-magyarországistrando- kat. Anapokban két magyaror­szági község polgármesterével találkoztam, mindkéthelyen termálfürdő működik, renge­tegszlovákiai turista is meg­fordul náluk. A hollandok és a lengyelek mel­lett főleg szlovákiai turisták fe­dezték fel a tavasszal felújított strandfürdőnket, egyre több szlovákszóthallok, sót egyre többen vesznek telket a köz­ségben, s mi megpróbáljuk az ide látogatókat maximálisan kiszolgálni - mondja lelkesen azegyik polgármester asszony. Ott még látnak fantáziát a tu­rizmusban. KOMMENTAR Járulékos veszteségek KOCUR LÁSZLÓ D Tegnapi kommentárunkban elemeztük, hogy a Smer vesztésre áll a hiánnyal és az adós­sággal folytatott küzdelemben. Koncepciót­lan, présgéphez hasonlatos gazdasági ámok­futása következményeit az az egyre véko­nyodó réteg kénytelen viselni, amelyik még dolgozik, termel, értéket teremt. A miniszterelnök tegnap újra tanújelét adta, fogalma sincs arról, hogyan lehetne növelni a foglalkoztatottságot. A kormányellenességgel igazán nem vádolható Szakszerve­zetek Konföderációjával folyatatott tárgyalásán meglebeg­tette, kormánya nem veti el a járulékcsökkentés gondola­tát. Ez egyelőre még csak javaslat, még nem nyert konkrét formát, de megszokhattuk, hogy amit Robert Fico javasol, az általában úgy is lesz. Ám még mielőtt az idén megemelt járulékterhek alatt nyögő kisvállalkozók és cégek gyorsan szürke jövedelmeik kifehérítésébe kezdenének: a minisz­terelnök csak a keveset keresőkkel kegyeskedne, javaslata az alacsonyabb jövedelmű dolgozókra vonatkozna, akik, lévén alacsony jövedelműek, egyébként is kevesebb járu­lékot fizetnek. Az intézkedés első ránézésre egy újabb, a proletariátusnak kedvező, balos, demagóg javaslatnak tűnik, szerencsére a miniszterelnök kontextualizálta is nekünk, hogy megérthessük: ettől az intézkedéstől a munkahelyek számának azonnali emelkedését reméli. Az ötlet akkora melléfogás, mint a diplomás minimálbér, amellyel csak annyit lehet elérni, hogy a McDonalds'ban dolgozó szabad bölcsészeket kirúgják, és középiskolai végzettségűeket vesznek fel a helyükre, ezt még a szak- szervezetek is látják. Közülük is a legharcosabb, az OZ KOVO vezetője, Emil Machyna mondta ki, az ilyen járulékcsökkentés oda ve­zethet, hogy a jobban keresők elveszthetik állásukat, munkájukat alacsonyabb jövedelmű, így Járulékos” szempontból is olcsóbb munkaerővel fogják elvégeztetni. A kígyó tehát máris saját farkába harap. Ám van valami, ami az átgondolatlanságnál is sokkal za­varóbb e javaslatban, mégpedig az, ahogy Fico és a Smer úgy általában a gazdaságra és a foglalkoztatottságra te­kint. Szemükben az ország egy nagy szerelőcsarnok, ahol alacsony végzettségű, keveset kereső munkások robotol­nak, akiket a járulékok ilyetén csökkentésével és a mini­málbér emelésével lehet motiválni. A magasan képzett, jól kereső, nyelveket beszélő munkaerő számára továbbra sincs mondanivalójuk. így nincs mit csodálkozni, ha ők az ország határain túl fognak szerencsét próbálni. FIGYELŐ Rózsaszín bocsánatkérés A Szófia belvárosában lé­vő, a Vörös Hadseregnek em­léket állító szoborcsoport rózsaszínre festésével kért bocsánatot egy ismeretien művész a bolgár részvételért az 1968-as prágai tavasz el­fojtásában. Az 1954-ben át­adott szovjet katonai emlék­mű kilenc katonáját keddről szerdára virradó éjjel festet­ték rózsaszínűre. Bulgária bocsánatot kér - írta a szo­borra az ismeretlen művész bolgár és cseh nyelven. A színválasztás nyilvánvaló tiszteletadás David Čemý ismert cseh művész előtt, aki a „megszállás emlékműve” elleni tiltakozásul barátaival 1991-ben rózsaszínűre fes­tett egy szovjet tankot ábrá­zoló emlékművet Prágában. Čemýt őrizetbe vették, a tankot pedig - Moszkva dip­lomáciai nyomás miatt - visszafestették eredeti színé­re. A letartóztatás hírére az újonnan megválasztott par­lament néhány képviselője a tankot újra rózsaszínűre fes­tette. Végül Čemýt szabadon engedték, a tankot pedig el­tüntették. Az egyik leghűségesebb szovjet csatlósnak számító Bolgár Népköztársaság részt vett Csehszlovákia szovjet megszállásában, csakúgy, mint Magyarország, az NDK és Lengyelország. A szófiai szovjet emlékmű a rendszer- váltás óta viták kereszttüzé­ben áll. Az antikommunista érzelműek szerint a szobrot le kellene rombolni. 2011-ben egy ismeretlen művész Supermant, Amerika Kapitányt és Mikulást csinált a szovjet katonai emlékmű harcosaiból. Az alkotásnak nagy sikere volt a helyi la­kosság egy része és a turisták körében. Az alkotó címnek beillő kis szöveget mellékelt művéhez: „Lépéstartás az idővel”. A szófiai orosz nagy- követség akkor tiltakozásá­nak adott hangot, a mostani akció hírét azonban még nem kommentálta. Egy évvel később a börtönbüntetésre ítélt orosz együttes, a Pussy Riot tagjaival szimpatizálók a moszkvai tüntetők által vi­selt színes maszkokat húztak a szovjet emlékmű alakjai­nak fejére. (MTI) Bulgária bocsánatot kér!

Next

/
Thumbnails
Contents