Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-22 / 195. szám, csütörtök
2 Közélet UJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 22. www.ujszo.com Ondek: megint nem élvez prioritást az oktatás Csökken a támogatás: még tanársztrájk is lehet ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Átláthatatlan és értelmezhetetlen a jövő évi költségvetés tervezete, állítja a pedagógus-szakszervezet. Az eddigiek alapján az oktatásügy jövőre sem kerül a kormány prioritásai közé, véli Pavel Ondek. „Az ESŐ államigazgatási reform miatt az anyagiak egy részét már nem az oktatásügy, hanem a belügy kapja, így lehetetlen kideríteni, mennyivel szánnak kevesebbet vagy többet az iskolákra” - figyelmeztet a szakszervezeti vezető. Azt szeretné, ha Dušan Čaplovič oktatásügyi, és Robert Kaliňák belügyminiszter személyesen magyaráznák meg neki, mire mennyi pénzt szán az állam. „Arra a követelésünkre is emlékeztetni szeretném őket, hogy évről évre növelni kell az oktatásügyre szánt keretet” - tette hozzá Ondek. Amíg a miniszterekkel nem tisztázzák, pontosan mennyi jut jövőre az oktatásügyre, nem zárják ki az újabb sztrájk lehetőségét sem, mondta a szakszervezeti vezető. A költségvetés első keretszámai alapján az oktatásügyi minisztérium jövőre 1 milliárd euróval kap kevesebbet: 1,44 milliárdot. Az ESO-reform következtében ugyanis a kerületi oktatásügyi hivatalok jogköreit a körzeti hivatalok veszik át, így az említett 1 milliárdot a belügy kapja, (vps, TASR, SITA) RÖVIDEN Karol M.: megsértették jogaimat Pozsony. A strasbourgi Európai Embeijogi Bú-ósághoz fordult a Szlovákiában súlyos bűncselekményekkel vádolt, s továbbra is a közép-amerikai Belizében tartózkodó Karol M. azzal a kéréssel, hogy szüntessék meg az ellene folyó eljárásokat. Karol M.-et további három férfival (Branislav A, Jozef B. és Nikola P.) együtt a 2004-es dunahidasi (Most pri Bratislave) kettős gyilkosság elkövetésével vádolják. Akkor egy fiatal nő és annak kisfia halt meg, de a célpont a nő élettársa, Juraj G. korábbi rendőr volt. A férfit több más bűncselekmény miatt is vád alá helyezték, a többi közt azért, mert állítólag részt vett a Čongiként ismert pozsonyi alvüági vezér megölésében. (TASR) Jövő héten áll bíróság elé Varholíková Pozsony. Tegnap volt egy éve annak, hogy Éva Varholíková Rezešová a magyarországi M3-as autópályán négy emberéletet követelő közúti balesetet okozott. A hatóságok az ügyben indított vizsgálatot befejezték, a bíróság elfogadta a vádemelési javaslatot s a tárgyalás első napját jövő keddre tűzte ki gödöllői járásbíróság. (SITA) Brüsszel a roma nyelvért aggódik Pozsony. Szlovákiában kedvezőtlen a roma nyelv helyzete. Az Európai Bizottság és a Kisebbségeket Kutató Központ (CVEK) egy tavalyi kutatás alapján arra figyelmeztet, hogy az iskolákban a roma nyelv ismeretét sehol nem követelik meg, sőt, ezt inkább az elmaradottság jelének tekintik a pedagógusok, akik közül szintén nagyon kevesen beszélnek cigányul, és a roma tanár is kevés. Az elemzőknek az sem tetszik, hogy Szlovákiában egyetlen roma nevelési nyelvű óvoda sincs - áll a Regionális vagy Kisebbségi és Nyelvek Európai Chartájának implementációjáról szóló jelentésben, amelyet tegnap jóváhagyott a kormány. (SITA) Nemsokára valóban vízum nélkül utazhatunk Még mindig kell vízum Törökországba összefoglaló Pozsony/Ankara. Még egy ideig eltart, amíg a szlovák állampolgárok számára megszűnik a vízumumkényszer, és szabadon utazhatnak Törökországba. Bár Abdullah Gül török államfő hétfőn bejelentette, aláírta a Szlovákiával szembeni vízumkötelezettség eltörléséről szóló javaslatot, ami - saját bevallása szerint - annyit jelent, hogy attól a perctől nem kell vízum, a határátkelőkön mégis követelik a vízumot a szlovák állampolgároktól. Olvasóink, akik tegnap érkeztek meg Törökországba lapunknak elmondták, a határon semmit sem tudtak arról, hogy Szlovákiára már nem vonatkozik a vízumkötelezettség, ezért ki kellett fizetniük a 10 eurós illetéket az országba való belépéskor. ,A vízumkényszer eltörléséről szóló rendelet csak azután léphet hatályba, miután megjelent a törvénytárban” - mondta lapunknak Boris Gan- del, a szlovák külügyminisztérium szóvivője azzal, hogy ez még néhány napig, de néhány hétig is eltarthat, (dem) A kormányfő nem akart nyilatkozni, csak az 1968-as fényképek kiállításának megnyitóján beszélt 1968: a kormány feltűnően nem emlékezik a megszállásra Az országban sok helyütt megemlékeztek a megszállás áldozatairól. Ez a kép Poprádon készült. (TASR-felvétel) Pozsony. A szövetséges haderők 1968-as bevonulásának 45. évfordulóján ülésezett Róbert Fico kormánya, ám a megszállásról való megemlékezés nem szerepelt a programpontok között. ÖSSZEFOGLALÓ A kormányhivatal csak rövid sajtónyilatkozatban közölte, a jelenlegi belügyminiszter, Robert Kaliňák által benyújtott törvény alapján kárpótolták a megszállás 162 áldozatát, összesen 330 963 eurót fizettek ki nekik. A Szovjetunió a Varsói Szerződés államaival 1968. augusztus 20-ról 21-re virradó éjszakán kezdte meg Csehszlovákia megszállását, véget vetve a Prágai Tavaszként ismert reformfolyamatnak. A kormány az évforduló napján ülésezett, a miniszterek viszont nem igazán akartak nyilatkozni róla. Ján Počiatek pénzügyminiszter arra a kérdésre, milyen a viszonya ehhez az évfordulóhoz hosszas gondolkozás után azt mondta, hogy a megszállás idején még nem volt a világon, ezért meg kell fontolnia, mit is mondhatna. „Személyes tapasztalataim nincsenek. Természetesen sokat hallottam az eseményekről, s ha valami konkrétat kellene most megfogalmaznom, akkor azt mondanám, hogy igazságtalanságnak tartom a megszállást” - mondta Počiatek. Martin Glváč védelmi miniszter is hasonló szellemben nyilatkozott, mondván: nem élt még akkor, így aligha nyilatkozhat az eseményekről. „De meggyőződésem, hogy ugyanaz a véleményem róla, mint bárki másnak” - mondta, majd távozott a kormányhivatalból. Ján Richter szociális ügyi miniszter szerint mi sem igazolja jobban, müyen viszonya van neki vagy pártjának, a Smemek az 1968-as eseményekhez, mint az, hogy a szociáldemokrata párt egyik első elnöke Alexander Dubček volt. „Ez is egyértelmű bizonyítéka annak, hogy igazán gondolkodunk azon, mire alapozzuk a dolgokat” - mondta a miniszter hozzátéve, Alexander Dubček fényképét kisgyermekként kitűzőn hordta. Glváč: „meggyőződésem, hogy ugyanaz a véleményem róla, mint bárki másnak...” A tárcavezetők többsége elfoglaltsággal magyarázta, hogy nem vett részt a megemlékezéseken, koszorúzásokon. „Igen, elmehettem volna egy koszorúzásra, de ülésezett a kormány, előtte pedig más elfoglaltságom volt, a minisztériumot a vezérkari főnök képviselte” - mondta Glváč.,„Jó ötlet lenne időt találni a megemlékezésre, de annyi találkozóm van, hogy örülök, ha éjfélig befejezem” - fűzte hozzá Počiatek. Fico tegnap a kormányülés után nem volt hajlandó válaszolni az újságírók kérdéseire, az oldalsó kijárton távozott, ám a kormányhivatal szerint lapzártánk után részt vett Ladislav Bielik fényképész megszálláskor készített képeinek kiállításán, ahol beszédet is mondott, (dem, SITA) Kihúzta a bírálatokat a kisebbségi jelentésből a kormányhivatal, az autonómia teljesen kimaradt A. Nagy László túl sokat bírált és javasolt (Somogyi Tibor felvétele VERES ISTVÁN Pozsony. A hiányosságokat helyezte előtérbe, és konkrét törvénymódosításokat is javasolt. Lapunk értesülései szerint egyebek mellett ezért dolgoztatta át A. Nagy Lászlónak, a júniusban lemondott kisebbségi kormánybiztosnak a hazai kisebbségek 2012-es helyzetéről és jogállásáról szóló, 96 oldalas jelentését a kormányhivatal. A hivatal kérdésünkre tegnap azt állította, hogy az első változat került a múlt héten tárcaközi egyeztetésre. A véleményezésre utalt anyag viszont nem 96, hanem 154 oldalas. A néhány hónappal ezelőtt lapunk birtokába jutott első jelentés a mostanival összevetve pontosan megfigyelhetőek a szöveg módosításai. A nemzetiségi oktatást vizsgáló fejezetben például a jelentés első változata az állami tantervek nemzetiségi nyelven való kiadását szorgalmazza. „... az adott nemzetiség nyelvén is ki kellene adni őket” - állapítja meg egyértelműen a jelentés munkaváltozata. Az átdolgozott A. Nagy László. Túl kritikus volt. szöveg már finomabban fogalmaz. „Át kellene értékelni a jelenlegi törvényi szabályozást azzal a céllal, hogy az állami tanterveket az adott kisebbség nyelvén is kiadhassák, emellett viszont figyelni kell arra, nehogy az iskolák terhei emiatt túlzottan megnőjenek” - szól a mondat új változata. Hasonló módosítást a szövegben tucat számra találunk. Egyes passzusok teljesen eltűntek a szövegből. A nemzetiségek képviselőinek közügyekben való részvétele kapcsán az első változat külön alfe- jezetben foglalkozik az autonómia és a kisebbségi önkormányzatiság Európában használatos formáival. Ezek ugyanis fokozott lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kisebbségek tagjai részt vegyenek az őket érintő politikai döntéshozatalban. ,jiZ autonóm mechanizmusok bevezetéséről Szlovákiában egy szakmai párbeszéd elindítása lenne elsődleges” - áll a jelentés első változatában. Az ezzel kapcsolatos negatív előítéleteket megfelelő tájékoztatással fel lehetne számolni, teszik hozzá. Az átdolgozott változatból az egész alfejezet hiányzik, és az autonómia szó egyszer sem szerepel benne. A jelentés ráadásul megállapítja, hogy Szlovákiában a kisebbségeknek széles körű lehetőségeik vannak arra, hogy kivegyék részüket a közügyek irányításából. Szlovákiában a kisebbségek nem képesek reálisan, állami szintem beleszólni az őket érintő ügyekbe, véli Petőcz Kálmán. „Még akkor sem, ha vannak olyan mechanizmusok, amelyek egy fejlettebb politikai kultúra vagy jóakarat esetén ezt lehetővé tudnák tenni” - utalt a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke a kisebbségi, a roma kormánybiztos, a kisebbségi kormánybizottság vagy a parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának tevékenységére.
