Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-20 / 193. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 20. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 Az élelmiszer-vásárlás és a rezsiköltségek kifizetése a háztartások kiadásainak a felét teszi ki Egyre szegényebbek vagyunk A szlovákiai háztartások negyede már a rendszeres húsfogyasztást sem engedheti meg magának (Jón Krošíók felvétele) Pozsony. Szlovákiában a nehezebb anyagi helyzet miatt az emberek többsége már nem csupán az olyan luxuskiadásokon takaré­koskodik, mint például a külföldi nyaralás, hanem az élelmiszereken is - derül ki a Postabank most közzé­tett elemzéséből. A maga­sabb munkanélküliség és a bérekstagnálása miatt a családoknak sok olyasmi­ről is le kell mondaniuk, amit korábban természe- tesnekvettek. ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai háztartások havi kiadásainak a negyedét manap­ság az élelmiszerek viszik el. Még árnyaltabb a helyzet, ha ehhez a lakhatással összefüggő kiadásokat is hozzávesszük. „Az élelmiszer-vásárlás és a rezsi- költségek kifizetése a háztartá­sok kiadásainak a felét teszi ki” - mondta Éva Sadovská, a Pos­tabarik elemzője. A magas munkanélküliség és a bérek stagnálása miatt a lakosság je­lentős része ráadásul egyre ke­vesebbet engedhet meg magá­nak. A szerényebb bevételei mi­att például nagyjából minden negyedik háztartás nem vásá­rolhat rendszeresen húst. E te­kintetben Szlovákiában lénye­gesen rosszabb a helyzet az uniós átlagnál, hiszen az euró­pai életminőség-felmérés sze­rint az Európai Unióban a lakos­ságnak csak a tizede kénytelen spórolni a húst. tartalmazó éte­leken. Csehországban az ilyen háztartások aránya például csak 16 százaléknyi. A takarékoskodás miatt a csa­ládok csaknem harmada a bará­ti összejövetelekről is lemon­dott. Sadovská szerint a meg­kérdezettetek 30 százaléka nyi­latkozott úgy, hogy havonta egyszer sem képes vendégül látni az ismerőseit, barátait. Csehországban az ilyen csalá­dok aránya 19, Lengyelország­ban pedig 24 százalék. Egyedül Magyarországon rosszabb a helyzet, ahol a háztartások csaknem 40 százaléka mondott le a társas összejövetelekről. Mindezt figyelembe véve, már nem csodálkozhatunk azon sem, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a bútorvásárlást. A bútorok ára ugyan lassabban nőtt, mint a többi árué, azonban még így is jelentős terhet jelent a háztartá­soknak. A Postabank felmérése szerint a szlovákiai családok 56 százaléka nem engedheti meg magának a régi bútorok lecseré­lését. Csehországban a háztar­tások 46, Lengyelországban 59, Magyarországon pedig 70 szá­zalékuk van hasonlóan nehéz helyzetben. Az előttünk álló fűtési sze­zonra való tekintettel érdekes adatnak számít az is, hogy száz­ból tizenegy háztartás képtelen biztosítani lakásában a megfe­lelő hőmérsékletet, míg Cseh­országban például ez csak a csa­ládok alig 5 százalékát érinti. Ennél is rosszabb, hogy a szlo­vákiai háztartások harmadának már új ruhára sem telik. A hely­zet javulására az elkövetkező időszakban sem számíthatunk, hiszen ha enyhén nő is majd az ország gazdasági teljesítménye, a cégek nem mutatnak nagy haj­landóságot új alkalmazottak felvételére és a bérek növelésé­re sem. (TASR, mi) A szerb nemzeti bank kormányzója szerint az IMF-től sürgősen további hitelt kellene lehívni Szerbia a pénzügyi csőd határán imbolyog ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Jorgovanka Taba- kovics, a szerb jegybank kor­mányzója szerint az ország meg­felelő valutatartaléka (10,7 mil­liárd euró) ellenére a belgrádi kormány pénzügyminiszteré­nek, Lazar Krsticsnek első célja lesz megállapodást kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Nikola Altiparmakov, a monetáris tanács tagja szerint az ország a pénzügyi csőd szélén áll, elkerülhetetlen a költségve­tési kiadások csökkentése, a ma­gángazdaság élénkítése, az ál­lami fizetések és nyugdíjak el­lenőrzés alá vétele. Tabakovics elmondta, az IMF-re nemcsak újabb hitel miatt van szükség, hanem azért is, mert Szerbiának szüksége van egy jó tanácsadóra és ellenőrre. Nikola Altiparma­kov emlékeztetett arra, hogy az átmenet első éveiben az állam túlköltekezését fedezték a priva­tizációs bevételek, amikor azonban ez a forrás elapadt 2007- 2008-ban a hitelfelvétel elszabadult. Az államadósság a 2008- as 30%-ról2013-ra a hazai össztermék (GDP) 62%-ára emelkedett. Évek óta a társada­lom 10%-kal többet költ, mint amennyit megtermelt. Ez' a trend csődbe viheti az országot, ezért meg kell állítani. A kor­mány reform- és rendteremtési tervei esélyt adnak erre, különös tekintettel az állami vállalatok sok éve halogatott szerkezetát­alakítására, a közalkalmazotti gárda feleslegének leépítésére - nem tartható fent az a helyzet, amelyben a veszteséges állami cégek évente 0,75-1 milliárd eurójába kerülnek a büdzsének, és a költségvetés 80%-át viszik el a közalkalmazotti bérek, a nyugdíjak és a szociális kiadá­sok. (NapiG.) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2013. augusztus 18-ától) Bank ? nap i hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap Mtónap Lakossági folyó­számla ČS0B 0,05 0,10 030 0,70 O« 130 0,15-0^0 Privatbanka­0,50 us 130 2,00 230 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 030 0« I« 2,10 0,00-020 ZUN0 banka mm 0,80 i/» us 135 13S 0,00-220 Sberbank­0,00-0,10 030-030 0,00030 O3O-I3O 0,00-1« 0,00-0,10 UniCreďit Bank­0,0(H), 10 0,00330 030030 0300,60 0,000,80 0,00-0,05 Prima banka­0,« 030 130 2« 2,60 025 Tatra banka WKk1 0,10 030 03s 03S O« 0,10-0,50 Slovenská sporiteľňa­0,10-0,30 030-0,« 030030 0«-230 0,60-130 0,10-020 Všeobecná úverová banka 0,05 0,10 030-030 1,10-1,30 1,00-130 1,10-130 0,10-02» Poštová banka 020 030 O« 1,70 2,10 0,01-0,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2013. augusztus 18-ától) Bank Felmondási határidő 3 $ 9 12 18 2 lemondási hónap hónap hónap hónap hónap év idő nélkül Privatbank 0,70 1,10­120­1,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,15­1,20 0,10 Sberbank 0,40 0,70­1,10­1,40 0,10 UniCredit Bank 0,40­­­1,00 1,00 0,10 Poštová banka 120 1,40­1,60­1,60 0,01 Prima banka­­­­­­­Tatra banka HHH HM­HM­MM 0,30 Slovenská sporiteľňa­­­0,01-2,20­­0,10 Všeobecná úverová banka 1,20 1,40­1,60­1,60 0,10 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Északon silányabb a gabonatermés Nagyócsa (Očová). „Ta­valy az ország délnyugati ré­szét sújtotta a szárazság, idén viszont a magasabban fekvő régiókban okozott te­temesebb károkat” - mondta el Ľubomír Jahnátek föld­művelésügyi miniszter, aki tegnap a Zólyomi járásban található Nagyócsán ellen­őrizte az aratási munkálato­kat. A község szövetkezeté­nek az elnöke, Ján Mala sze­rint a gabonatermés emiatt náluk idén 40%-kal marad el a tavalyitól. Az elmúlt évben 3,9 tonnás hektárhozamot értek el, idén ez csak 2,2 tonna körül mozog. (TASR) Beindul régiónk vontatója Berlin. Szlovákiának és régiónk többi országának is jó hír, hogy az év eleji megtor­panás után az év második fe­lében már „normális” növe­kedési pályára áll a német gazdaság. A Deutsche Bun­desbank szerint az első ne­gyedévi stagnálás után a né­met gazdaság erőteljes, sze­zonális és naptári kiigazítás­sal 0,7%-os „felzárkózó” nö­vekedést ért el a második ne­gyedévben. Németország a szlovák gazdaság egyik leg­fontosabb partnere, a német gazdaság nagy hatással van az exportra, a beszállítók ré­vén pedig a teljes szlovák gaz­daságra. (MTI, TASR) Tovább gyengült a forint Budapest. A forint árfo­lyama, amely már múlt pén­teken újra a 300 forint/euró szintre süllyedt, a kedvezőt­len nemzetközi befektetői hangulat hatására tegnap ismét gyengülni kezdett, és 301 fölött is járt. Ez kéthavi •mélypontnak felel meg. A pi­aci szereplők a hét második felében napvilágot látó ada­tokra várnak. Tekintettel ar­ra, hogy a tegnapi és a mai eseménynaptár teljesen üres, jelentősebb elmozdu­lásra a hét második felében számíthatunk, hacsak a kor­mányülést követően nem hangzik el valamilyen lénye­ges információ. (Portf.) Elutasítják a magánosítást Varsó. A lengyelek 78 szá­zaléka ellenzi a nagy állami vállalatok privatizálását, és mindössze nyolc százalékuk támogatja a magánosítást - derül ki az IQS Group közvé­lemény-kutatásából. A len­gyelek többsége szerint a lengyel állami vállalatok már világszínvonalon teljesíte­nek, 75 százalékuk szerint termékeik és szolgáltatásaik legalább olyan jók, mint kül­földi konkurenseiké, 13 szá­zalékuk szerint még jobbak is annál. (MTI) Nem törlesztenek a spanyolok Madrid. Rekordszintű a spanyol bankok nem teljesítő hiteleinek állománya. A ban­kok nem fizető hitelállomá­nya az összes hitelen belül 11,7 százalékra emelkedett júniusban. A rossz hitelek ál­lománya több mint tízszeresé­re nőtt 2007, röviddel a spa­nyol gazdasági válság kezdete •óta. A helyzetet rontja a 27% körüli munkanélküliség, mi­közben nagy terheket rónak a lakosságra a megszorító in- tézkedésekis. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM | VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8529 KJ Lengyel zloty 4,2503 n Cseh korona 25,855 Magyar forint 300,71 n Horvát kuna 7,5430 KB Román lej 4,4610 Japán jen 130,72 Svájci frank 1,2352 □ Kanadai dollár 1,3786 Q USA-dollár 1,3344 n VÉTEL - ELADÁS 1 BANK 1 DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT Sberbank­­­OTP Bank 1,40-1,28 26,90-24,64 313,28-286,87 Postabank­­­Szí. Takarékpénztár 1,38-1,29 26,49-25,02 313,16-286,19 Tatra banka 1,38-1,30 26,55-25,00 311,49-287,81 Príma banka­­­Általános Hitelbank­­­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A melléklet tartalmából: • A tavalyinál is rosszabb almatermés lesz • Az egészséges tejért • Kiszárítja az agráriumot az aszály • Óriásnyulakat a háztáji gazdaságokba • Nagyobb termés lazítással Jk mm M®*] Agro +7nap Mezógazdaság és mösormenéklet -J& II. évfolyam., 35. hét, 2013. augustu* 24-30. Erik a szőlő, Szükség van bíznak a gazdák az ekékre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents