Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-20 / 193. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 20. Régió-hirdetés 3 Az átfolyók elhelyezésére tavasszal a magas vízállás miatt nem kerülhetett sor Kevés a víz a Tisza-holtágban A szokásosnál megint jóval kevesebb víz van a Tisza-holtág medrében, ám a nemzetközileg védett te­rületen a helyzet egyelőre nem annyira kritikus, mint egy évvel ezelőtt volt (A szerző felvétele) Október 10. és 13. között 467. Simon-Júda vásár Drágább a területfoglalás Párkányban Nagytárkány. A szokásosnál megint jóval kevesebb víz van a Tisza-holtág medré­ben, ám a nemzetközileg védett területen a helyzet egyelőre nem annyira kri­tikus, mint egy évvel ez­előtt volt. LECZO ZOLTÁN A Nagytárkány kataszteré­ben található, 4 kilométer hosszú, 734 hektáros - egyéb­ként 2005 óta nemzetközileg védett - ramsari-terület rend­szeres vízutánpótlásának hiá­nya már többször gondot oko­zott. A holtágat, amely 1882-ig a folyó főmedre volt, 2012 nya­rán fű nőtte be, arra, hogy a me­der kiszáradjon, a múlt század nyolcvanas éveiben volt példa, amikor a területet a gazdák ku­koricával vetették be. A holtág­ban 2009 tavaszán is rendkívül kevés víz volt, s élettere fokoza­tos szűkülése miatt számtalan védett növény- és állatfaj került végveszélybe. Az akkori töme­ges halpusztulás miatt keletke­zett kár több ezer eurós volt. A lapunknak korábban nyilatkozó szakemberek elmondták, a Ti­sza-holtág élővilágában a lezaj­lott folyamatok maradandó ká­rosodásokat is okozhatnak, ugyanis a vizében nőhet a sók koncentrációja, és csökkenhet a víz oxigéntartalma. A foszfor- tartalom növekedése algáso­dást okozhat, és a vízben speciá­lis vegyi folyamatok indulhat­nak el. A szakemberek azt is megállapították, hogy az ala­csony vízszint miatt a víz hő­mérséklete jóval magasabb, az oxigéntartalma pedig sokkal kevesebb annál, mint amennyi az élővilág számára ideális len­ne. A 2009-es és a 2012-es ka­tasztrofális helyzeteket a ter­mészet erői oldották meg, a csapadékos tél és az olvadások a Tiszán áradást okoztak - így a holtág medrébe ideiglenesen elegendő víz került. A rendszeresen felmerülő gond megoldását az általános pénztelenségen túl az is nehe­zíti, hogy a parcella altalaja több száz különböző magán- személy tulajdonában van, a vízfelület az államé, a holtágon a halászati jogokat a Tiszacser- nyői Horgászszövetség gyako­rolja. A Tisza és a holtág víz­szintje között több méter a kü­lönbség, szivattyúkkal, illetve zsilipekkel lehetne csak a terü­let vízutánpótlását megoldani, a zsilipek kiépítése azonban rendkívül költséges volna. A község vezetése, hogy a meder kiszáradását elkerülje, néhány éve ki szerette volna kotortatni a holtágat, ám ezt a területileg illetékes környezetvédelmi ha­tóság akkor nem engedélyezte. A gátakba hosszú évek óta ki­sebb zsilipekként szolgáló átfo- lyókat is be akartak építeni, de erre a meder feltöltődése miatt nem került sor. Kopasz József polgármester tájékoztatása szerint tavasszal az átfolyókat a község, a horgászszövetség és a területileg illetékes vízügyi hatóság közös akciója során he­lyezték volna el. A munkálatok elvégzéséhez szükséges pénz­ügyi és műszaki feltételek is adottak voltak, de a tervek megvalósítását megakadályoz­ta az áradás. GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Emelkedik a stan­dok bérleti díja az idei Simon- Júda vásáron. A kézműveseket érintő kedvezmény is meg­szűnt: nekik is helypénzt kell fizetniük. A kézműveseknek korábban nem kellett bérleti díjat fizet­niük a Sétálóutcán. Most ez a kedvezmény megszűnt. A kép­viselők legutóbbi ülésükön úgy határoztak, idén már nekik is naponta szimbolikus 1 eurót kell fizetniük négyzetméteren­ként a területfoglalásért. Az önkormányzat átlagosan tíz százalékkal emelte meg a többi stand bérleti díját. Az összeg nagysága szektoronként válto­zik. A bérleti díj a C szektorban - a Nánai utca és a Fő utca ke­reszteződésénél - a legmaga­sabb. Ezt a helyet hagyomá­nyosan a vendéglátósoknak tartják fenn. A Fő utca és a Szent István utca keresztező­désénél (D szektor) is lesznek étkezési standok felállítására alkalmas helyek. A C szektor­ban napi 7,30 eurót kell fizetni négyzetméterenként, a D szek­torban pedig napi 5,50 euró lesz a bérleti díj négyzetméte­renként. A többi árusnak a Szent István utcai keresztező­déstől a Nánai utcai kereszte­ződésig négyzetméterenként napi 5,50 euró bérleti díjat kell fizetnie, a Komenský utcában a napi négyzetméterenkénti díj 3,60 euró lesz. A körhintások- nak a Vadas melletti parkoló­ban napi 1,80 euró négyzetmé­terenkénti díjat kell fizetniük. A mozgó árusoknak is a legma­gasabb (7,30 euró/nap/négy- zetméter) tarifával kell szá­molniuk. Az idei Simon-Júda vásárral (melynek időpontja október 10-13.) kapcsolatban bővebb tájékoztatást a város honlapján vagy a városi hivatalban kap­hatnak az érdeklődők. A konferenciát a Fórum Kisebbségkutató Intézettel szervezte a vágkirályfai önkormányzat Janics Kálmán a szlovákiai magyarság szimbóluma lehetne František Mikloško szerint a felvidéki magyarságnak példaképek­re van szüksége (A szerző felvétele) A gépkocsivezető nem adott elsőbbséget Nem a motoros hibázott BARTALOS ÉVA Vágkirályfa. Szombat dél­után megtelt a vágkirályfai kul- túrház színházterme. Janics Kálmán halálának tizedik év­fordulója alkalmából szülőfalu­jában rendezett emlékkonfe­renciát a község önkormányza­ta és a Fórum Kisebbségkutató Intézet. A hontalanság króni­kása - Janics Kálmán című kon­ferencia után megkoszorúzták a politikus, közéleti személyi­ség mellszobrát. A hivatalos program egy órakor kezdődött. Janics Kál­mán író, történész, orvos éle­tét, munkáját a Fórum Kisebb­ségkutató Intézet szakemberei és Janics politikus kortársai méltatták. Kocsis Győző vágki­rályfai lakos képeken mutatta be a Janics család történetét. A Janics család portréja - családi fotókból készült kiállítást a kul- túrházban is megtekintették. Újságcikkek, jegyzetek és Ja­nics kitüntetései is a kiállítás részét képezték. A képanyagot Kocsis Győző szolgáltatta a Fó­rum Intézetnek. Agárdy Gábor A hontalanság évei című Ja- nics-könyv első szlovák kiadá­sának történetéről tartott be­számolót. A könyv 1976-ban je­lent meg a svájci Bemben. Agárdy Gábor elmondta, egy napja volt a titokban teijesztett könyv elolvasására. „Arra a fel­ismerésre jutottam, hogy Ja­nics ezt a könyvet nemcsak a felvidéki magyaroknak jrta, hanem a sérelmek, a gaztettek és a gyilkosságok elkövetőinek és a szlovák nemzetnek, ne­hogy feledésbe merüljön a tör­ténelem komor, sötét és tragi­kus időszaka” - mondta elő­adásában Agárdy, aki a kilenc­venes évek elején Janiccsal együtt parlamenti képviselő volt. František Mikloško egyko­ri parlamenti képviselő el­mondta, az első találkozáskor Janics tipikus idős orvos be­nyomását keltette, akinek a génjeiben van, hogy környeze­tében mindent diagnosztizál­jon. „Kedves barátaim, ha 1918-tól nézzük az ország tör­ténetét egészen a kommuniz­mus bukásáig, 1989-ig, nem lá­tok sok szimbolikus alakot, személyiséget. A huszadik szá­zad első felében ilyen személy Esterházy János. O a magyar­ság jelképe Szlovákiában - mondta. - A század második fe­lében, a kommunizmus buká­sáig a fontos személyiségek kö­zött látom Duray Miklóst és Ja­nics Kálmánt. Janics megér­demli, hogy a szlovákiai ma­gyar kisebbség példaképe le­gyen. Minden társadalomnak szüksége van példaképekre.” Csáky Pál előadásából jobban megismerhettük Janicsot. „Kálmán bácsi nem félt a rázós témáktól sem, és bele mert vágni olyan kérdések nyilvános taglalásába is, amelyeket a többség akkor még nem értett, vagy nem tartott időszerűnek” - hangsúlyozta Csáky. A konfe­rencia után a helyi alapiskola mellett folytatódott az emlék­nap, megkoszorúzták Janics Kálmán mellszobrát, melyet a vágkirályfai önkormányzat ál­líttatott. Az emlékműnél Ber- gendi Ferenc polgármester és Bugár Béla, a Híd elnöke mon­dott beszédet. Janics Kálmán 1912-ben született Vágkirályfán. Az or­szág számos településén volt orvos, a kilencvenes évek ele­jén parlamenti képviselőként tevékenykedett, a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom elnöke volt. Legismertebb könyve, A hontalanság évei a hetvenes évek végén jelent meg Bemben. Janics 2003 au­gusztusában hunyt el Vágki­rályfán. Az Új Szó a rendezvény mé­diapartnere ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. Múlt csütörtö­kön 15 óra tájban az Opel Corsa 31 éves sofőrje (Koló­nián, 1982-es születésű) a Pe­tőfi utcáról - a Jókai Színház irányából - balra kanyarodott a Megyercsi útra, és nem adott elsőbbséget a szembejö­vő, szabályosan közlekedő motorkerékpárosnak. A mo­torkerékpár első kerekét kap­ta el az autó hátsó fele. A mo­torkerékpáros Ladislav (1982-es születésű) nyolc hé­tig gyógyuló sérüléseket szenvedett. Alkoholt egyikük sem fogyasztott. A nyomozó testi sértés ügyében indított el­járást Koloman ellen - tájékoz­tatott Božena Bruchterová, a Nyitrai Kerületi Rendőrkapi­tányság szóvivője, (vkm) (P. Sipos András felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents