Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-19 / 192. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 19. www.ujszo.com HBBI Fordulat Irakban Washington. Alig két esztendővel az amerikai csapatok kivonása után Irak újból Washingtontól remél segítséget az országban egyre jobban terjedő erőszak megfékezéséhez. Ilyen értelemben nyilatkozott az amerikai fővárosban az arab ország külügyminisztere. Hosjar Zebari újságírók előtt kijelentette: az iraki kormányban egyre többen ismerik fel, hogy az eddigi tartózkodást feladva igenis segítséget és támogatást kellene kérni az USA-tól. Zebari azt tapasztalta, hogy a 2011 utáni „teljes közömbösség” után az USA részéről napjainkban ismét érdeklődés mutatkozik Irak iránt, amit a helyzet súlyosságának tulajdonított. Az Egyesült Ál- lamok 2011 végén vonta ki harcoló egységeit Irakból, ahol az utóbbi egy évben az al-Kaida és szövetségesei teret nyertek. Ez a fejlemény pedig komolyan aggaszthatja a Fehér Házat is. (MTI) Teherán újítani akar Brűsszel/Teherán. Az Iránnal való nukleáris tárgyalások felújítását sürgette az EU. Catherine Ashton külpolitikai főképviselő szombaton este telefonon hívta fel Mohamad Dzsavad Zarif új iráni külügyminisztert, akit a nap folyamán iktattak be hivatalába. Eközben Irán új elnöke nagyobb befolyást szeretne biztosítani magának az országa atompolitikájáról szeptemberben folytatandó nemzetközi tárgyalások kérdésében. Haszan Róháni állítólag változtatni akar a tárgyalások módszerén, mert gyors áttörést szeretne elérni, hogy mielőbb véget vethessenek annak a gazdasági válságnak, amelyet az országa ellen bevezetett nemzetközi gazdaságipénzügyi szankciók okoztak. Ugyanakkor szombaton jelentették be azt is, hogy Iránnak már 18 ezer urándúsító centrifugája van. (MTI) Váratlan engedékenység Szöul. A kommunista Észak-Korea elfogadta tegnap azt a dél-koreai javaslatot, hogy újítsák fel a hatvan évvel ezelőtt véget ért koreai háborúban szétszakadt családok találkozóit. Sőt Észak-Korea azt is vállalta, hogy megszervezi a családi találkozókat a hagyományos őszünnep idejére, amely idén szeptember 19-én lesz. (MTI) Eddig közel annyian vesztették életüket, mint 2011 elején, a Mubarakot megdöntő népfelkelés napjaiban Itt a harag hete - még hány halott lesz? Nehéz eligazodni, már mindenki üt mindenkit. A felvétel az iszlamisták által szombaton elfoglalt al-Fath mecset előtt készült. (TASR/AP-fotó) Kairó. Az iszlamisták által a harag napjának kikiáltott péntek - amikor több mint 170-en haltak meg - után rögtön szombaton megkezdődött a harag hete, legalábbis a Muzulmán testvériség szerint. Eközben az átmeneti kormány feje a Testvériség betiltását kezdeményezte. ÖSSZE FOG1A1Ó Hádzim el-Beblávi miniszter- elnök a nem kormányzati szervezetek működésének engedélyezéséért felelős szociális ügyi miniszternek tett javaslatot a Muzulmán Testvériség feloszlatására jogi úton. A kormány - és főleg a hadsereg - „tanulmányozza a kérdést” - közölte Serif Sauki kormányszóvivő. Az 1928-ban alapított Testvériség működését először 1954- ben tiltották be, az akkori kormányzat fel is oszlatta a szervezetet. Hoszni Mubarak elnöksége (1981-2011) alatt a testvériség illegalitásban működött. Vér es volt a péntek is Megfigyelők szerint teljesen megmerevedtek a frontvonalak az iszlamisták és a fegyveres erők, valamint az ideiglenes kormány között. Ezért volt meglepetés: Testvériség biztonsági okokból váratlanul lemondta a tegnapra időzített tüntetéseket Kairóban, miközben a hadsereg bejelentette: nem fogja tétlenül nézni, ha bárki is erőszakhoz folyamodna. A kormány szerint péntek óta 173 civil halt meg a különféle összecsapásokban, a sebesültek száma mintegy 1330. A halottak között van Mohamed Badienak, a Muzulmán Testvériség vezetőjének egyik fia is. A véres szerda óta felerősödött összecsapásokban több mint 750-en vesztették életüket, kö- zöttük57rendőr. Közben az új vezetésben is repedések mutatkoznak. A Testvériség betiltását Beblávi azzal indokolta, hogy „nem lehet megbékélés azokkal, akiknek vértől ragad a kezük”. Nem ért vele egyet Musztafa Hegazi, Adli Manszúr ideiglenes elnök tanácsadója, aki kiemelte: a Muzulmán Testvériség is „részt vehet az egyiptomi nép jövőbe tartó békés menetében”. Maradakeménykéz Szombaton késő este és tegnap hajnalban gyilkosság, gyü- kossági kísérlet, illetve terrorizmus vádjával indítottak vizsgálatot a hatóságok a Testvériség 250 tagja ellen. A biztonsági erők mindannyiukat a súlyos pénteki összecsapások során vették őrizetbe. Egyébként csak pénteken ezer embert tartóztattak le. Megfigyelők szerint a hatósági vizsgálatok, a rendkívül súlyos vádpontok azt jelzik, hogy az ideiglenes kormány a kemény kéz politikája mellett döntött a Muzulmán Testvériséggel szemben. Védelmébe vette a hadsereget és élesen bírálta a Muzulmán Testvériséget az egyiptomi forradalmi ifjúsági mozgalom, a Tamarud (Lázadás) vezetője. A 28 éves Mahmúd Badr a Reu- tersnek az USA címére pedig kijelentette: „Obama ne tanítson bennünket arra, miként foglalkozzunk a Muzulmán Testvériség terrorizmusával. Az amerikai elnök megtarthatja az Egyiptomnak szánt segélyeket, és mehet a pokolba.” Háború egy mecsetért A harag hetének első napján, szombaton az volt a legfőbb hír, hogy a rendőrség délután kiürítette az iszlamista hívek által elfoglalt kairói al-Fath mecsetet. Ezt a belvárosi imaházat pénteken éjszaka zárták körül a rendfenntartó erők, mivel oda húzódott vissza a Testvériség híveinek egy csoportja. Az iszlamisták a mecsetben ideiglenes halottasházat létesítettek. A környék lakói ütlegekkel fogadták a rendőrök által a mecsetből kivezetett iszlamistákat. Elnapolt Mubarak-per Pár perc után szombaton a bíróság augusztus 25-re napolta el Hoszni Mubarak volt elnök büntetőperének tárgyalását. A vádlott, valamint szintén perbe fogott egykori belügyminisztere, Habíb el-Adli nem volt jelen a tárgyaláson. Ügyvédeik szerint a feszült helyzet miatt nem volt lehetséges a vádlottak biztonságos beszállítása a bíróság épületébe. A 85 éves Mubarak elleni első perben a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a vádlottat, azonban a semmítőszék új tárgyalást írt elő, amely idén májusban kezdődött. A Mubarak bukásához vezetett „forradalomban” 850- en haltak meg. Uniós fenyegetés Az EU felülvizsgálja kapcsolatait Egyiptommal, ha nem vetnek véget az erőszaknak, és nem indul újra a politikai párbeszéd. Ez a lényege annak a közleménynek, amelyet tegnap adott ki Manuel Barroso, az EB és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. „A helyzet további eszkalációjának beláthatatlan következményei lehetnek mind Egyiptomra, mind a térség országaira nézve. Az erőszak, a gyilkolás indokolhatatlan és tűrhetetlen. Az emberi jogokat tiszteletben kell tartani. A politikai foglyokat szabadon kell engedni” - áll a közleményben. Kairó nem enged A nyugati bírálatok ellenére sem adja fel eddigi kemény irányvonalát a Muzulmán Testvériséggel szemben az ideiglenes kormány - erősítette meg tegnap az egyiptomi külügyminiszter. Nábil Fahmi a sajtónak kifejtette, a kormányra hárul a jog és a rend biztosításának a feladata, s ettől az irányvonaltól még akkor sem hagyja eltántorítani magát, ha törlik a külföldi fejlesztési programokat. „A segítség törlésére vonatkozó minden fenyegetést elutasítunk” - szögezte le. Az EU 28 országának nagykövetei ma tanácskoznak arról, milyen európai reakcióra van szükség az egyiptomi vérontással kapcsolatban. Fahmi azt is üzente Brüsszelnek, hogy Egyiptomban fegyveres csoportok terrorizálják a lakosságot. (MTI, TASR, SITA, ú) Az ír Dwyert a kommandós akció után, a repülőtéren végezték ki Tóásó Előd meglepő vallomása Merkel kancellár nem zárja ki a nagykoalíciót Berlin nyer a válságon MT1-ÖSSZEFOGIALÓ MT1-ÖSSZE FOGLALÓ La Paz. Az úgynevezett terrorista ügyben folyó perben Santa Cruzban meglepő vallomást tett Tóásó Előd, aki szerint a négy évvel ezelőtti bolíviai kommandós akció során - az eddigi híradásoktól eltérően - ír társa nem halt meg a lövöldözésben, hanem később végeztek vele a rendőrök a repülőtéren. Mint szombaton az El Deber napilap írta, a magyar vádlott tolmács segítségével előadott vallomásában nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a 2009. április 16-án történt eseményekről hamis információk láttak eddig napvilágot. A hivatalos verzió szerint bolíviai kommandósok akkor a helyi ellenzék fellegvárában, Santa Cruz város Las Américas nevű szállodájában lelőtték a bolíviai születésű, bolívi- ai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduar- dót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A hor- vát-bolíviai állampolgár Mario Tadicot, valamint a román és magyar állampolgársággál is rendelkező Tóásó Elődöt letartóztatták. Tóásó a lap szerint ámulatba ejtette pénteki vallomásával a jelenlévőket, azt mondta: az ír Dwyer nem halt meg akkor a lövöldözésben. Állítása szerint a kommandós akció valamivel több mint öt percig tartott, csak annyi hallatszott, hogy lövések dördültek, szétlőtték az ajtót. A rendőrök saját átlátszó kék trikójával takarták el az arcát, úgy tuszkolták autóba és szállították a város repterére. Mivel trikója áttetsző volt, jól látta - mondta Tóásó -, hogy a repülőtéren Michael Martin Dwyer a jobb oldalán, Mario Tadic pedig a bal oldalán térdepelt vele együtt. Az őrök állítólag észrevették, hogy Tóásó látja társait, ezért két méternyire elvonszolták őt arról a helyről, és megütötték. Ezután Tóásó lövéseket hallott, majd csak Tadicot látta beszállni a repülőgépbe. A bolíviai ellenzék szerint a hatóságok kreálták a terrorista ügyet, hogy megpróbálják valamiféle összeesküvés látszatát kelteni. Berlin. Németország több mint 40 milliárd eurót takarít meg az euróövezeti államadósság-válságon a német állampapírokra fizetendő kamatok csökkenése révén. A német pénzügy számításai szerint az államháztartás kamatkiadásai 2010 óta rendre jelentősen elmaradnak a tervezettől, és ez a helyzet várhatóan az idén és 2014-ben sem változik. A kamatkiadások így a 2010-2014- es időszakban 40,9 milliárd eu- róval csökkennek az eredeti prognózisokhoz képest. Nem lehet kizárni, hogy Németországban nagykoalíció alakul a szeptemberi választások után, vagyis a következő kormányt a két legnagyobb politikai erő, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) fogja alkotni -vélekedett egy lapinteijúban Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke. „Egyszer már vezettem nagykoalíciót, ezért teljesen hiteltelen lenne, ha kizárnám ezt a lehetőséget” - mondta a FAZ- nak. Merkel először beszélt nyíltan erről, ami a felmérések alapján nem csupán egy lehetőség, hanem nagyon is valószínű, ha a CDU/CSU és a liberális FDP koalíciója nem őrizi meg a többséget szeptember 22-én. Kiemelte: aki azt gondolja, hogy „a választás már lefutott, mert úgyis megint Merkel lesz a kancellár, arra ébredhet, hogy Németországot a szociáldemokraták és a Zöldek kormányozzák, együttműködve a Baloldallal”.
