Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-17 / 191. szám, szombat
o N on Szabadúszóként folytatja 2013. augusztus 17., szombat, 7. évfolyam, 33. szám Skóciai Szent Margit, az angol királyi család ősanyja Árpád-házi Szent Piroska, a kórházak és ispotályok megalapítója Árpád-házi Szent Kinga, Lengyelország újjáépítője Árpád-házi Szent Margit, a hit védelmezője A felújított tejfalui kápolna. Az mozaikablakokat Soós Csilla csallóközi születésű, Budapesten alkotó, rendkívül tehetséges fiatal művész készítette. (Fotók: Kovács Koppány) Tejfalu, a Somorjához tartozó felső-csallóközi település örvendetes évfordulóját ünnepli: száz évvel ezelőtt, 1913. augusztus 13-én, Nagyboldogasszony napján Simon Lajos somorjai plébános szentelte meg az újonnan felépült helyi kápolnát. Árpád-házi Szent Erzsébet, a szegények védnöke, a német lovagrend patrónusa Árpád-házi (Prágai) Szent Ágnes, a kla- rissza rend csehországi meghonosítója Árpád-házi Szent Hedvig, a litvánok megtérítője Portugáliai Szent Erzsébet, Coimbra védőszentje Egy kisközösség nagy napja évszázad nagy idő egy közösség életében: három emberöltő, amely alatt sorsdöntő változásokra kerül sor. Az eltelt évszázad különösen nagy befolyással volt a tejfaluiak életére: meg kellett tapasztalniuk két háború borzalmait, a férfiak közül többtucatnyian a harctereken vesztették életüket. A békeévek beköszönte sem jelentette a szenvedések végét: a második világháborút követően huszonöt családot kényszerrel Magyarországra telepítettek, hatvannál is többet Csehországba deportáltak. Egy évszázad nem kevés egy épület életében: megfelelő gondozás hiányában a kápolna állaga folyamatosan romlott. Az ezredfordulót megelőző időben már halaszthatatlanná vált a rendbehozatala. Ekkor a somorjai városi képviselő-testület tej falui rangidős tagjának, Nagy Józsefnek a kezdeményezésére indultak be a helyreállítási munkálatok. A szükséges javítások elvégzéséhez a városi önkormányzat, a somorjai plébániahivatal nagyobb összeggel járult hozzá, a fennmaradó anyagiakat gyűjtésből és helyi vállalkozók adományaiból biztosították. Az 1999-ben megvalósított felújítás legjelentősebb részét a tetőcsere képezte. Az eredeti palaborítást hagyományos, égetett hódfarkú cserép váltotta fel, a toronysisakra rézborítás került. A következő évben villanyfutést szereltek be, hogy megfelelő körülmények között misézhessenek télen is. A kápolnához a szentély melletti jobb oldalon a miséhez szükséges eszközök tárolására kis sekrestye épült. A továbbiakban az épület környékének a rendbehozatala volt soron: 2012-ben helyrehozták a kis parkot, amely alacsony díszkerítést, szép kivitelű, faborítású padokat, valamint díszkivilágítást kapott, a végében álló kőkeresztet ugyancsak felújították. Idén, á centenárium alkalmából Nagy József vezetésével előkészítő bizottság alakult az átalakítási munkálatok befejezésére és az évfordulós ünnepség megszervezésére. A testület úgy határozott, hogy szükség van a belső tér rend- behozatalára, az oltár és a szobrok restaurálására, a padló és a padok cseréjére, hogy a kápolna immár templomként működhessen. A Az összefogásra lehetnek a legbüszkébbek a tejfaluiak... templombelsővel összhangban az ablakok eredeti fémkeretét a berendezéssel harmonizáló fakerettel váltották fel. Ebből az alkalomból egyszerű síküveg helyett a hívők adományaiként az ablakokba színes, szenteket ábrázoló gyönyörű mozaikképek kerültek. Tekintve, hogy a tejfalui kápolnán nyolc ablak található, és ugyaneny- nyi Árpád-házi női szentünk van, ők díszítik e kis szakrális épületet. Személyükkel emlékeztetnek a könyöríiletességre, tevékenységükkel a legfontosabb keresztény értékekre. Bár valamennyien uralkodhattak volna, ehelyett sokkal nemesebb tevékenységet folytattak: szolgálták hitüket, népüket, egykori vagy újonnan választott hazájukat. Királynéként, sőt császárnéként a szegények, elesettek, gyengék oldalán álltak. Legtöbbjüket már életében szentként tisztelték, attól függetlenül, hogy olykor csak évszázadok múltán avatta őket szentté az egyház. Büszkén tekinthet fel rájuk az utókor: nincs még egy királyi család, amely ennyi szentet adott volna a kereszténységnek. Nemcsak hazájában, hanem szerte a világban Konstantinápolytól Edinburgh-ig, Prágától Wartburgig, Margitszigettől Krakkóig, Estremozig. Így aztán nemcsak a mi szentjeink, hanem Európa több jelentős nemzetéé, minden keresztény hitben élő emberéé. A Skóciai Szent Margitot, az angol királyi család ősanyját, Árpád-házi Szent Piroskát, a kórházak és ispotályok megalapítóját, Árpád-házi Szent Erzsébetet, a szegények védnökét, a német lovagrend patró- nusát, Árpád-házi - Prágai - Szent Ágnest, a klarissza rend csehországi meghonosítóját, Árpád-házi Szent Kingát, Lengyelország újjáépítő- jét, Árpád-házi Szent Margitot, a hit konok védelmezőjét, Árpádházi Szent Hedviget, a litvánok megtérítőjét és Portugáliai Szent Erzsébetet, Coimbra védőszentjét ábrázoló mozaikokat Soós Csilla csallóközi születésű, Budapesten alkotó, rendkívül tehetséges fiatal művész készítette. A centenáriumot több napig tartó ünnepség kísérte, kíséri: holnap, búcsúvasárnap fél tízkor Fóthy Zoltán plébános ünnepi szentmisét celebrál, amelyet a támogatók tiszteletére díszfogadás követ. A település lakói nem kis büszkeséggel tekintenek megújult templomukra, amely szerény külső kivitele mellett belsejében immár komoly eszmei és művészi értékeket hordoz. Viszont az összefogásra lehetnek a legbüszkébbek: pénzínséges, válságtól sújtott korunkban képesek voltak egymásra találni, adakozni, mindenki tehetsége, anyagi lehetőségei szerint. Nevüket a templomtorony fém időkapszulájában helyezték el; felsorolták mindazokat, akik segítették e nemes cél megvalósítását, természetesen a felajánlott összegek feltüntetése nélkül, hiszen könnyen meglehet, hogy azok hozták a legnagyobb áldozatot, akik csak szerény adományt tudtak adni. Értékválságtól hangos napjainkban egy kisközösség példás ösz- szefogásról tett tanúbizonyságot: hívők és nem hívők, templomba járók és csak alkalmilag vallásukat gyakorlók bebizonyították, hogy nemes cél érdekében képesek komoly áldozatok hozatalára, anyagi és lelki építkezésre egyaránt. Ozogány Ernő
