Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-17 / 191. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 17. www.ujszo.com Egyiptom: a biztosítók segítenek a turistáknak Aki rizikós helyen marad, csak magára számíthat DEMECS PÉTER Pozsony. Egyiptomban egyre válságosabb a helyzet, a szlovákiai biztosítók tegnap közölték: mindent elkövetnek, hogy ügyfeleiket biztonságosan hazaszállítsák. Tény, hogy Egyiptomot nem kötelező elhagyni, de aki ott marad, az vészhelyzetben nem számíthat a biztosítók segítségére, illetve a hazautazással összefüggő költségek térítésére. „A legbiztonságosabb az lenne, ha az Egyiptomban nyaralók mielőbb kapcsolatba lépnénk asszisztens szolgálatunkkal, s érdeklődnének, mennyire biztonságos még az ott-tartózkodás, s hogy komplex biztosításuk van-e, amely még fedezné a korai hazautazás kiadásait” - mondta lapunknak Lucia Makayová, a Generali biztosító szóvivője. Aki a figyelmeztetések ellenére is olyan helyen marad, amelyet a külügyminisztérium kockázatosnakje- lölt meg, akkor sem számíthat költségtérítésre, ha kötött biztosítást. „Ebben az esetben saját felelősségükre maradnak az országban, s ettől a perctől mi nem vagyunk kötelesek gondoskodni róluk” - mondta Makayová. Az ország legnagyobb biztosítója, az AUianz más stratégiát választott. Lucia Muthová, a biztosító szóvivője érdeklődésünkre elmondta: az Egyiptomban rekedt ügyfeleiknek ingyen meghosszabbítják komplex utasbiztosításukat. „Ezzel akarunk segíteni klienseiknek, akik veszélyes helyzetbe kerültek. Folyamatosan figyeljük a történéseket, s ha szükséges, olyan intézkedéseket hozunk, hogy a nyaraláson levő vagy nyaralásra induló klienseink ne érezzék meg a kellemedenségeket” - mondta Muthová. Kérdésekkel vagy problémákkal szintén a biztosító asszisztensszolgálatát kell hívni, melynek telefonszámait, e-mail címét a biztosítóval kötött szerződésen vagy a biztosítási kártyán találják meg. RÖVIDEN Kisiskolák - összefogna az MKP Pozsony. Össztársadalmi fellépést szorgalmaz a szlovákiai kisiskolák megmentéséért a Magyar Közösség Párija. A párt elnöksége tegnap döntött arról, hogy augusztus 22-éré érdekérvényesítő tanácskozásra hívja a Híd, a Kerekasztal, a Csemadok, a pedagógus-szövetség és a szülői szövetség szakértőit. A kezdeményezés elsődleges célja közös tárgyalási platform kialakítása, amely alapján az érintett szervezetek közösen léphetnek fel az oktatási tárca terveivel szemben. Čaplovičék nyáron kezdték meg a kis létszámú iskolák működésének racionalizálását, (ú) Nyolc év Pit’o társának Bazin. Vádalkut kötött a Pifo-bűnbanda egyik tagja, a Taj- ronnak becézett Peter Martiška. Bűnszervezetben való részvételért, valamint kábítószerekkel való kereskedésért összesen nyolcéves börtönbüntetést kapott. Az enyhe büntetésért cserébe a Pit’o-bűnszervezet és annak feje ellen tett vallomást. Ez az első ítélet a Piťo-banda ügyében a napokban indított tárgyaláson. (SITA) Hat hónapos állandó lakhely kell majd a kettős állampolgársághoz - mint anno Matovicék A belügyminiszter nem kedvez a honosítottaknak Pozsony. Hiába várnak több mint három éve a szlovák állampolgársági törvény puhítására az itteni magyarok. Az új törvény állítólag kész, és nem engedi majd meg bárkinek, hogy büntetlenül felvegye egy másik ország állampolgárságát. ÚJ SZÓ-HÍR Hat hónapja érvényes állandó lakhelyre lesz szüksége a jövőben azoknak, akik a szlovák mellé más ország állampolgárságát is fel szeretnék venni. Az ellentörvényként is emlegetett 2010-es állampolgársági törvény módosítása elkészült, jelentette ki Robert Kalibák. A belügyminiszter azt is elárulta, hogy az új szabályozás majdnem megegyezik azzal a májusban megbukott módosító javaslattal, amelyet Dániel Lipšic és Jana Žitňanská (Nova) független képviselők terjesztettek a parlament elé. „Amit a parlamentben nemrég láttunk, az gyakorlatilag a mi javaslatunkból való” - állítja Kalibák, hozzátéve, hogy Lipšicék tervezete a belügyminisztériumi anyagnak nagyjából a 20 százalékát teheti ki, utóbbi ugyanis jóval nagyobb. A megbukott javaslat egyébként egy másik megkötést is tartalmazott: a másik állampolgárság felvételekor a kérvényezőnek nem lehet Szlovákiában állandó lakhelye. A kedvezményes honosításban érdekelt szlovákiai magyaroknak nem jelent majd megoldást az új szabályozás - magyarországi állandó lakhely nélkül ugyanúgy elveszíthetik szlovák állampolgárságukat, mint eddig. Kalibák arról nem beszélt, milyen eredményre jutott a témában a szlovák és a magyar kormány által jelölt két megbízott jogász. Orbán Viktor magyar kormányfő a június 2-i budapesti közös magyar-szlovák kormányülés után azt mondta: az egyeztetések a témában jól haladnak. 2010 júniusától 2013. augusztus közepéig összesen 540 személy veszítette el szlovák állampolgárságát az ellentörvény miatt. Közülük a legtöbben (260) cseh, német (109), osztrák (74), brit (51) és magyar (36) útlevélre cserélték a szlovákot, (vps, TASR) A magyar pártok és civil szervezetek nem bíznak abban, hogy jó anyagot fogad el a kormány Stratégia lesz, csak milyen - ez a kérdés LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Petőcz Kálmán szerint szomorú, hogy több mint 20 évvel a rendszerváltás után még egyetlen kormány sem fogadott el átfogó kisebbségpolitikai koncepciót. „Van stratégia a nemek közti egyenlőség biztosítására, van gyermekekre, szépkorúakra vonatkozó stratégia, de kisebbségi stratégia nincs” - magyarázta az emberi jogi stratégia kidolgozását irányító szakértő. Az alapanyagot szeptember elején tárgyalja meg a kormány emberi jogi tanácsa. A kormánytagokból és a civil szféra képviselőiből álló testület xsak az alapokat adja, és hozzászól a stratégiához, a végső változatot a külügyminisztérium terjeszti szeptember végén a kormány elé. Miroslav Lajčák szerint a stratégia az emberi jogok 21. századi értelmezéséből indul majd ki, és tükrözni fogja Szloválda nemzetközi kötelezettségeit. A magyar politikusok és civü szervezetek képviselői nem bíznak abban, hogy éppen a Fi- co-kormány idején születik meg ilyen dokumentum. „Más közegre lenne szükség, a kormánynak jobb feltételeket kellene kialaldtania ahhoz, hogy a kisebbségi jogok fejlődjenek, ez látszik a kétnyelvűség, például a kétnyelvű vasúti táblák ügyéhez való hozzáállásán is” - mondta lapunknak Sólymos László, a Híd alelnöke. Nem túlságosan lelkes Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője sem. „Részt vettünk egy workshopon, amelyen elmondhattuk véleményünket, tettünk néhány javaslatot, de nem tudom, végül belekerül-e a dokumentumba” - mondta lapunknak Tokár. Az anyagot nem vitatta meg a kormány kisebbségi bizottsága sem, a testületet össze sem hívták. Bukovszky László, a kisebbségi biztos hivatalának korábbi osztályvezetője, a bizottság korábbi titkára szerint ugyan az előkészítésben bizonyos mértékben részt vettek, de miután a biztos lemondása után a hivatal vezetését leváltották, már nem volt rálátásuk az ügyre. ,A bizottságot nem hívták össze, pedig alapszabálya szerint ez lenne a feladata” - mondta lapunknak a kisebbségi hivatalban felmondását töltő volt osztályvezető. Szerettük volna megtudni az ideiglenesen megbízott kisebbségi kormánybiztos, Mária Jedlié- ková álláspontját is, de hétfőig szabadságát tölti. Petőcz Kálmán: a kisebbségi stratégiához a jogok teljes skáláját át kellene fésülni a nemzeti kisebbségek szempontjából „Tisztázni kell az alapfogalmakat, ez korábban nem történt meg” LAJOS P. JÁNOS Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke, az emberi jogi stratégia szakmai alapanyagát előkészítő csoport vezetője. A kormány emberi jogi tanácsa szeptember elején tárgyalja Az emberi jogok védelmének és támogatásának országos stratégiájához készült szakmai alapanyagot. Mikorra lesz ebből stratégia? A kész stratégiát szeptember végén kellene a külügyminiszternek beterjesztenie a kormányba. Kérdés azonban, hogy mit fog tartalmazni. Olyan stratégiára lenne szükség, amely pontosan megszabja, mit kellene tennie az államnak, hogy javítsa az emberi jogok betartását Szlovákiában. Ehhez kellene megfogalmazni részfeladatokat, és meg kellene szabni, hogy ezekért ki a felelős, és meddig kell teljesíteni. Természetesen az lenne a jó, ha az elfogadott stratégia az általunk leírtakra hasonlítana, vagyis tartalmazná a megfogalmazott 11 kérdéskört és azt is, kinek a hatáskörébe tartozik. A stratégia kidolgozásában is részt vesz az emberi jogi tanács? A stratégiát a külügyminiszter teijeszti majd a kormány elé, de természetesen a tanács is részt akar venni végső formájának kialakításában. ígéretet kaptunk, hogy a stratégia kidolgozásában egész végig részt vehetünk. Az említett stratégiai kérdések egyike az állami ki(Somogyi Tibor felvétele) sebbségpolitikai stratégia kialakításáról szól, pontosabban azt kifogásolja, hogy a kormánynak nincs ilyen dokumentuma. Mit kellene tartalmaznia? Az emberi jogi stratégia három fontos részből áll, ez vonatkozik a kisebbségi stratégiára is. Először is tisztázni kellene a kiindulópontot, az alapfogalmakat. Ez az elmúlt 20 évben nem történt meg. Van alkotmányunk, vannak nemzetközi egyezmények, nyelvi charta, és mindenki úgy magyarázza, ahogy neki megfelel. Egy világos kisebbségi politikához tudni kell, hogy mit értünk az alapfogalmakon. Nem biztos, hogy én ugyanazt értem a status quón, mint a külügyminisztérium vagy a kormány. Amikor azzal vádoljuk a kormányt, hogy nem teljesíti a nemzetközi szerződésekben vállaltakat, akkor az állam azt a választ adja, hogy dehogynem. Ezt éppen az alapfogalmak tisztázásának hiánya teszi lehetővé, mi, a kisebbség mást értünk rajta, és másképp magyarázza a kormány is. Ezután lehet meghatároznia a problémás területeket, majd el kell fogadni a felszámolásukhoz szükséges intézkedéseket. Az alapfogalmak tisztázása és a problémás területek meghatározása után egyfajta menetrend készülhetne? Természetesen. A kisebbségi stratégiához a jogok teljes skáláját át kellene fésülni a nemzeti kisebbségek szempontjából, meg kellene határozni például, hogy mit jelent a szólásszabadság, a részvétel a jogok gyakorlásában a kisebbségek szempontjából. Sok ilyen téma van. Ebből kiindulva kellene meghatározni, milyen törvényeket milyen határidővel módosítanak. Ezt a folyamatot kinek kellene levezényelnie? Normális esetben egy emberi jogi és kisebbségi miniszternek kellene ezt felügyelnie. Mivel ilyen nincs, adódik a lehetőség, hogy a kisebbségi kormánybiztosé lehetne ez a feladat. Most nincs kisebbségi biztos. Meg kellene várni a stratégia elkészítésével a biztos kinevezését? A stratégiának foglalkoznia kell a kisebbségi intézmény- rendszerrel is, amelynek a kisebbségi jogok érvényesülésének segítése, felügyelete a feladata. Meg kell vizsgálni azt, szükség van-e radikális változtatásra az intézményrendszerben, például nem kellene-e visszatérni az emberi jogi és kisebbségi miniszterhez, nincs-e szükség kisebbségi ombudsmans. A kisebbségi biztos hatáskörét mindenképpen bővíteni kellene. Júniusban még minden „jól haladt" (Somogyi Tibor felvétele)