Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-16 / 190. szám, péntek
16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 16. www.ujszo.com A kerti sármány fokozottan védett, ezernyi veszély leselkedik rá (Fotó: képarchívum) Szőlőskertek énekes madara, a sármány Zenélő kert SOROZAT Reggelente rigófüttyre, madárcsicsergésre ébredni, csivite- lést, csirregést hallgatni az esti órákban - a kert zenéje semmi máshoz nem hasonlítható élményt nyújt a családnak. A kerti sármány Erre a védett kismadárra számos veszély leselkedik. A terjeszkedő mezőgazdaság megfosztja fészkelőhelyeitől, növény- és rovarirtó szerek tizedelik sorait. Veréb nagyságú, de hosz- szabb, ösztövérebb madár. A hím begye, hasa és feje teteje aranysárga, amit a régiek sárarany színnek mondtak, innen a neve. Dolmánya rozsdaszínű, zöldesbe játszó, sötét szárfoltokkal tarkítva; szárnya, farka feketés, rozsdásan szegett. A tojó és a fiókák sokkal szerényebb színezetűek. A csőre igen sajátságos, az egész magvak kimorzsolására is alkalmas. Biztonságosan megépített fészkét a fűbe, bozótba rakja. Fészekalja öt tojás, világos alapon sötét, írásos mintázattal. Ügyes, eleven madár, kertek, szőlők, bokrosok és erdőszélek lakója. Kedvenc elesége gerinctelenekből - rovarokból, csigákból és kisebb csúszómászókból - tevődik össze, de a költési időn kívül nem veti meg a különféle növények magvait sem, főként a fenyőféléket, a kendert és a fűféléket fogyasztja előszeretettel. Röpte íves - a szárnyait verdesve emelkedik, majd a testéhez húzva őket, süllyed. Dalával nagyon kedvesen élénkíti a tavaszi-nyári tájat. Ághegyre ülve így énekel: cze-cze-cze- cze-cze-cze-cziiiii! A kerti sármány állománya teljes egészében útra kel, ha ennek eljön az ideje. A költőhelyet általában augusztus végén vagy szeptember elején hagyja el. (Sulinet, Tankönyvtár) Veszedelmes rovar, amely hatalmas károkat okoz Gyapottok-bagolylepke ÖSSZEFOGLALÓ Valószínűleg a melegebbé váló klíma eredménye, hogy az utóbbi évtizedben hihetetlen módon meghonosodott nálunk, és évről évre hatalmas károkat okoz a gyapottok-bagolylepke. Károsítja a gyümölcsöket, a zöldbabot, a paprikát, a paradicsomot és a csemege- kukoricát. A talajban telelnek át báb formában. Évente három nemzedékük fejlődik ki májustól októberig. Az első nemzedék május második felétől jelenik (Fotó: képarchívum) meg, a második (július végi), valamint a harmadik (szeptember eleji) nemzedékük már jóval tömegesebb, ezért a károkozásuk is súlyosabb. A lepkék megjelenését követően néhányan már nappal lerakják tojásaikat, amelyek kb. egy hét alatt kikelnek. Egy-egy lepke több ezer tojást rak le. Hogyan védekezzünk? A tojásból kikelt lárvák berágják magukat a számukra védelmet jelentő termés belsejébe, s azt kifejlődésükig nem hagyják el. A védekezés hatásosságát alapvetően meghatározza a kezelések időben történő elvégzése. Ha akkor kezdjük a permetezést, amikor már láthatóak a termésen a lyukak, elkéstünk. A fiatal lárvák ellen a piretroid hatóanyagú készítmények (Karate Zeon 5 CS, Pyrinex Supreme) hatásosak. Elhúzódó rajzás esetén többször is szükséges permetezni. A másik lehetőség a Trichogamma petefürkész darazsak alkalmazása. Ezek a picike állatok a bagolylepke petéibe rakják a tojásaikat, s a darazsak a petékben fejlődnek ki. (Agroporadenstvo, terradei) Hasznosítsuk vagy gyomtalanítsuk a betakarítás után felszabaduló területet! A másodvetés nem másodlagos! A betakarítás után üresen maradt ágyások hasznosítására gyakran nem gondolunk, vagy nem marad rá időnk. Ezeket a területeket őszre teljesen belepik a gyomok, ami sok kórokozónak és kártevőnek jelent búvóhelyet. ÖSSZEÁLLÍTÁS Tehát nemcsak gazdálkodási, hanem növényvédelmi szempontból is fontos ezeknek a területeknek a hasznosítása. Ha nincs lehetőségünk öntözni a területet, akkor másodnövényt nem vethetünk, hiszen víz nélkül -nem kelne ki. Ebben az esetben a lekerülő termény után alaposan tisztítsuk meg a talajt, majd többszöri kapálással irtsuk a gazt - ne komposztáljuk, mert az sok gyomnövény, pl. a tarackbúza elszaporodásához vezethet. Ha nincs tarack, aprószulák vagy mezei acat a területen, akkor esetleg próbálkozhatunk a magról kelő gyomok zöldtrágyaként való hasznosításával, de nagyon figyeljünk arra, hogy szárazság esetén ezek napok alatt rendkívül sok magot teremhetnek. Nagyobb eső után próbálkozhatunk mustár vetésével, ami nagyon jó zöldtrágya növény, de az egyenletes keléshez nedvességre van szüksége. Jó gyomelnyomó hatást csak egyenletes és gyors kelés esetén érhetünk el. A korai káposztafélék után vessünk zöldbabot. Ez majd csak a gyapottok-bagolylepke második rajzása után kezdi hozni a termést, ami az őszi fagyok előtt még betakarítható. Az őszi retkeket augusztusban a nyári saláták vagy korai burgonya után termesszük, a fővetésű zöldbab után pedig salátafélékkel vagy parajjal érhetünk el szép eredményeket. Vethető még Kínai kel, tarlórépa, tépősaláta, tavaszi hagyma, hónapos retek, fekete retek, galamb- begysaláta, spenót, sóska, kapor, téli fejessaláta, téli vöröshagyma, zöldtrágya, kétnyári fűszernövények, téli porcsin. Ültethető Karalábé, kínai kel, gumós édeskömény, póréhagyma, sar- jadékhagyma, téli endívia, földieper. (7határ, bioblog) Ligeterdők, rétek és kertek méteres magasra is megnövő, látványos özönnövénye Virágos gyomnövényünk, a seprence ISMERTETŐ Seprővirág, seprőke (Stenactis annua) néven is emlegetik, 40- 80 cm magasságot elérő, felálló szárú egynyári növény, amely az őszirózsafélék családjába tartozik. Levelei széles lándzsa alakúak, rövid nyelűek. Sátorozó virágzatát másfél-két cm átmérőjű fehér virágok alkotják. Június és október között találkozhatunk vele ligeterdőkben, réteken, vágásokban, utak mentén, de a kertekben is elég gyakori. Virágzása idején nagyon látványos, főként nagy tömegben - özönnövény. Virágzatait temérdek virágpor- és nektárfogyasztó rovar (lepkék, méhek, legyek, bogarak) látogatja. Viszonylag ártalmadan északamerikai származású gyomnövény. Nem okoz számottevő allergiát, nem számít veszedelmes mezőgazdasági gyomnak. Ugyanakkor gyorsan kialakuló, magas, sűrű növésű állományai hátráltatják a haszon- növények vagy pl. az erdőkben a kis facsemeték fejlődését. Természetvédelmi szempontból az okoz aggodalmat, hogy elfoglalja a ritka vadvirágok élőhelyét. (Kertészkedő, wikipedia) (Fotó: képarchívum) Ha tehetjük, vegyszerek helyett válasszunk kevésbé ártalmas megoldást! Természetes növényvédelmi ötletek FELDOLGOZÁS A betegség megjelenésekor és csak nagy támadás esetén használjuk a kereskedelemben kapható vegyszereket, inkább próbáljuk meg természetes módszerekkel védeni növényeinket. Tanácsaink + A betegségek visszaszorítása és megelőzése érdekében távolítsuk el minden növényről az elszáradt, beteg részeket és terméseket; gyűjtsük össze, és semmisítsük meg őket. Semmiképp ne tegyük a kerti komposztba! A liliombogár növényekkel táplálkozik, mind a bogarak, mind a lárvák liliomféléken élnek (Fotó: képarchívum) ♦ A káposztamolyt és a zöldséglegyet hálóval tartsuk távol a veszélyeztetett kultúráktól, de permetezhetjük ezeket időközönként para- dicsomlevél-kivonattal vagy ürömteával is. A petéket és a hernyókat rendszeresen szedjük össze. ♦ Figyeljünk a burgonya-, káposzta-, paradicsom- vagy barnamétely első jeleire. A beteg növényi részeket azonnal el kell távolítani. Legjobb a zsurlólével vagy lefölözött tejjel való megelőző permetezés. Ajánlottak az erősítő szerek, például az algakészítmények. ♦ A lisztharmat ellen a rózsát, cserjéket, zöldséget, gyümölcsbokrokat megelőzésképp zsurlólével vagy fokhagymateával lehet permetezni. ♦ A rozsdás leveleket és terméseket, melyeket a monília támadott meg, rendszeresen el kell távolítani. Komposzthoz nem szabad felhasználni. ♦ A tetű, atka és a mezei poloska ellen szükség esetén ürömvagy gilisztaűzővarádics-teával permetezhetünk, 1-2 héten át többször is. ♦ Gyűjtsük össze a feketefejű liliombogarat és lárváit. Az oleander levelem nyomjuk szét és mossuk le a pajzstetveket. (Hobbilap) A kertben megüresedő területet folyamatosan gyomtalanítani kell, de másodvetésre is használhatjuk (Fotó: képarchívum)
