Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-15 / 189. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 15. www.ujszo.com Újranyitják Keszongot Szöul. Újra megnyitják az Észak- és Dél-Korea ál­tal közösen üzemeltetett, de a két ország közti fe­szültségek miatt április­ban - a kommunista Phen- jan által egyoldalúan - bezárt keszongi ipari par­kot. A tegnapi megállapo­dás szerint a határ északi oldalán található ipari övezetben a gépek átvizs­gálása után folytatódhat a termelés. Az övezet jövő­beni zökkenőmentes irá­nyítására, illetve a mosta­ni bezárás miatt keletke­zett károk rendezésére közös bizottságot állíta­nak fel. Keszong évi két­milliárd dolláros bevételt hoz Phenjan számára, vagyis az éhínséggel küz­dő ország elsődleges devi­zaforrása. (MTI) Elnökjelölt lesz Klicsko Kijev. Vitalij Klicsko ökölvívó, az UDAR (Ütés) párt vezetője bejelentette, jelöltként ringbe száll a 2015-ös ukrajnai elnökvá­lasztáson. Egy felmérés szerint a WBC nehézsúlyú bajnokának most magasan a legnagyobb támogatott­sága lenne a kijeviek köré­ben, ha indulna a főpol­gármesteriposztért. (MTI) Cáfol Marina Berlusconi Róma. Az utóbbi napok híresztelései ellenére nem fog szerepet vállalni a po­litikai életben, és nem lesz apja, Silvio Berlusconi volt miniszterelnök utódja az olasz jobbközép élén - hangsúlyozta közlemé­nyében Marina Berlusco­ni. A papa első házasságá­ból született, 47 éves Ma­rina a politikus legidősebb gyermeke. 2003 óta a Ber­lusconi család birtokolta Mondadori-kiadócsoport, 2005-től a Fininvest-cso- port elnöke. Elemzők sze­rint Marina Berlusconi eddig is apja örököse volt, de csak a vállalkozói biro­dalma élén. (MTI) Meghalt 18 tengerész Újdelhi. Tizennyolc tengerésszel a fedélzetén elsüllyedt egy tengeralatt­járó tegnap hajnalban az indiai Mumbai (Bombay) kikötőjében. A tengeralatt­járón robbanás történt, majd tűz ütött ki, a hajó ezután süllyedt el. A 16 éves, orosz gyártmányú, dízel meghajtású tenger­alattjáró a közelmúltban tért vissza Oroszországból, ahol egy átfogó vizsgála­ton, illetve felújításon ment keresztül. (MTI) Buldózerekkel, páncélozott járművekkel és könnygázzal kezdték felszámolni az iszlamista tüntetők táborait Kairóban Vér, tűz, erőszak Egyiptomban A New York Times riportere délután ezt írta: „A mecset körül több ezer tüntető van hatósági ostromgyűrűben, a biztonságos távozásra pedig nincs garancia, a mesterlövészek a legkisebb gyanú­ra is leszedik azokat a tüntetőket, akik visszatámadnának." (TASR/AP-felvétel) Kairó. Több tucatnyian, esetleg több százan haltak meg a Mohamed Murszi leváltott elnök hívei és a karhatalom összecsapása­iban országszerte. A Mu­zulmán T estvériség felbő­szült hívei viszont kopt ke­resztényekre támadtak az ország több városában is. Adli Manszúr ideiglenes ál­lamfő tegnap délután négytől egyhónapos szük­ségállapotot hirdetett ki. ÖSSZEFOGLALÓ Felfüggesztették a vasúti köz­lekedést is az ország északi és dé­li része között - más források szerint teljesen szünetelt a vo­natközlekedés -, állítólag azért, hogy vidékről ne kaphassanak erősítést az iszlamista tüntetők. Megerősítették a kormányépü­letek védelmét, Kairóban bezár­tak a boltok, a bankfiókok, sőt még a gízai piramisokat is lezár­ták a látogatók elől. Az újabb összecsapások az­után törtek ki, hogy a rendőrség tegnap reggel megkezdte annak a két kairói térnek a kiürítését, ahol Murszi hívei ülősztrájkot folytattak. Az AFP tudósítója 124 holttestet számolt össze az egyik téren, míg az egyiptomi egészségügyi tárca arról számolt be, hogy országszerte 95-en meghaltak és 526-an megsebe­sültek az összecsapások során, köztük hat rendőr. A halálos ál­dozatok között van a brit Sky News televízió operatőre is. Murszi pártja, a Muzulmán Testvériség szerint legalább 2200 ember halt meg és kb. tí­zezren megsebesültek, de eze­ket az adatokat független forrá­sok nem erősítették meg. A párt mészárlásnak nevezte a történ­teket, és arra szólította fel a híve­it, hogy vonuljanak az utcára. A Murszi elnök július 3-i el­mozdítása után megalakult át­meneti kormány a múlt héten felhatalmazta a rendőrséget, hogy számolja föl a két tábort, ahol alkalmanként több ezer tiltakozó gyűlt össze. A hatósá­gok korábban többször figyel­meztették Murszi híveit, hogy hagyjanak fel az ülősztrájkkal, mielőtt tegnap reggel hét óra körül buldózerekkel, páncélo­zott járművekkel és könnygáz bevetésével elkezdték felszá­molni a tüntetők táborait. A rendőrségi akcióval a kisebb tá­bort az an-Nahda téren, Gíza városrészben délelőtt teljesen kiürítették, de a másik helyszí­nen, a Rabaa el-Adavíja me­csetnél még délután is háborús állapotok uralkodtak. Jelenté­sek szerint a tüntetők szembe­szálltak a biztonsági erőkkel, és a rendőri erőszak ellenére sem voltak hajlandók feladni úttor- laszaikat. ATwitterenterjedő beszámo­lók szerint a rendőrök éles lő­szerrel oszlatnak és fegyverte­len embereket gyilkolnak a me­cset környékén. A hatóságok ugyanakkor korábban azt állí­tották, hogy a tüntetők voltak azok, akikrálőttek a rendőrökre. Az akció során legalább 200 tün­tetőt letartóztattak, mert lő­fegyvert találtak náluk. A nap folyamán az ország többi régiójában is összecsapá­sok robbantak ki Murszi hívei és a biztonsági erők között. A Nílus deltájában és az ország északi partvidékén több tucat ember halt meg, a tüntetők középüle­teket, valamint bosszúból kopt templomokat, üzleteket is meg­támadtak, így például Al-Minjá- ban és tőle 200 kilométerre dél­re, Szúhádzs városában. A kop­tok a Murszival szembenálló tár­sadalmi mozgalom támogatói. Egyiptomban tízmillióra tehető akeresztényekszáma. A Sínai-félsziget északi ré­szén, el-Arís városában fegyve­res iszlamisták állami hivatalo­kat foglaltak el. A kairói roham miatt nagy volt a düh Alexandri­ában is, ahol Murszi hívei a főút­vonalakat barikádozták el, a dél­egyiptomi Asszuánban pedig a kormányzói palotát vették ost­romaié. Világszerte elítélték azt, amit tegnap a hadsereg és a rendőrök csináltak. Elítélte az erőszakot és párbeszédre szólított fel az EU, az USA, továbbá számos ál­lam- és kormányfő. Mindannyi­an politikai megoldást sürget­tek, ez azonban az elemzők többsége szerint egyre inkább hiú ábránd. Mielőtt al-Sziszi ve­zérkari főnök vezényletével a hadsereg leléptette volna, Mur­szi ellen szerte Egyiptomban ha­talmas tüntetéseket tartottak az áruhiány és párbeszédképtelen­ség miatt. A hadsereg ennek a nyomásnak engedve hajtotta végre a puccsot, ám az utca az­óta az ő híveié. Hátrálni senki - sem a kon­zervatívok, sem a hadsereg mö­gött álló ellenzék - nem akar, így szakértők szerint aki most meg­oldást emleget, olyasmiről be­szél, ami nincs. A nemzetközi erőfeszítések kudarcot vallot­tak: a fogva tartott Murszival ta­lálkozott többek között Catheri­ne Ashton, az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője, járt Kairóban az Obama-adminiszt- ráció megbízásából két befolyá­sos szenátor, John McCain és Lindsey Graham, de áttörést egyikük sem ért el. Kairóban és az ország tíz tar­tományában este héttől reggel hatig tartó éjszakai kijárási ti­lalmat rendeltek el tegnap dél­után. (MTI, TASR, NOL, ú) Jeruzsálem. Izrael hamaro­san lakások ezreit építi fel a megszállt palesztin területek zsidó telepein - erősítette meg Úri Ariéi izraeli lakásügyi mi­niszter, néhány órával az iz­raeli-palesztin béketárgyalások újabb fordulójának megkezdése előtt. A Közel-Keletre utazik az ENSZ főtitkára, hogy jelenlété­vel is demonstrálja az izrae­li-palesztin béketárgyalások fontosságát. Ban Ki Mun a hét második felében előbb a palesz­tin területek fővárosának számí­tó Rámalláhot keresi fel, majd Jeruzsálembe utazik. „Senki nem mondhatja meg nekünk, hogy hol építkezhe­tünk, a következő évben több ezer lakást fogunk felépíteni Szamáriában (Ciszjordánia)” - fogalmazott Ariéi, a nacionalista telepespárti BétHajehudi (Zsidó Otthon) egyik vezetője. Hozzá­tette: nem csak a 360 ezer zsidó telepes többségének otthon adó ciszjordániai teleptömbökben fognak építkezni, hanem a telje­sen elszigetelt kolóniákon is. Az izraeli vezetés a százezrek által lakott teleptömböket egy palesztinokkal való megállapo­dás esetén annektálni szeretné, a magában álló, izolált telepeket viszont minden bizonnyal kiürí­tenék. Benjámin Netanjahu kormánya három nappal a béke­tárgyalások újabb fordulója előtt jelentette be, hogy közel 1200 új lakás építését hagyta jó­vá a megszállt területek zsidó telepein. A felújított béketárgyalások második fordulóját tegnapra tervezték Jeruzsálembe. Az ér­demi tárgyalások ténylegesen csak most kezdődnek, két hét­tel ezelőtt ugyanis Washing­tonban a felek csupán előkészí­tő konzultációkat folytattak, és egy menetrendben állapodtak meg. A korábbi béketárgyalá­sok 2010-ben rekedtek meg a ciszjordániai telepbővítések miatt. Hősként fogadták Ciszjordá- niában és a Gázai övezetben az Izrael által szabadon bocsátott palesztin foglyokat tegnap haj­nalban. Az izraeli kormány első ütemben 26 palesztin fogoly szabadon engedését jelentette be, köztük olyanokét is, akik kü­Huszonhat palesztin foglyot bocsátottak szabadon tegnap hajnalban az izraeliek Közel-Kelet: telepeket építenek, nem békét ÖSSZEFOGLALÓ Hősként ünnepelték a kiszabadult foglyokat lönböző terrorcselekmények miatt már 20 évet is börtönben töltöttek. Néhányan közülük a radikális Hamász korábbi akti­vistái. Tizenegy fogoly Ciszjor- dániában, 15 pedig a Gázai öve­zetben, a hozzátartozók és a he­lyi lakosság örömünnepe köze­pette nyerte vissza véglegesen a szabadságát. A foglyok elengedésének be­jelentése a palesztin támadások izraeli áldozatainak körében éles tiltakozást és nyugtalansá­got váltott ki, hiszen zsidó nők és gyerekek gyilkosai is vannak kö­zöttük. Néhány tiltakozó meg­próbálta megakadályozni, hogy a busz elhagyja az ajjalóni bör- (TASR/AP-felvétel) tönt, de akciójuk nem járt siker­rel. A szabadon bocsátás megfi- gyelőkszerint egyfajta ellentéte­lezés is amiatt, hogy Izrael nem állította le a megszállt területe­ken létesített telepek bővítését, amit pedig Mahmúd Abbász pa­lesztin elnök a két fél között új­rakezdett béketárgyalások elő- feltételekéntszabottmeg. A telepek bővítése a paleszti­nok szerint a majdani - az Izrael által 1967-ben megszállt Gázai övezet és Ciszjordánia, vala­mint Kelet-Jeruzsálem alkotta - palesztin állam területének csorbítása. (MTI, TASR, ú) Szíriái bankkölcsönök A katona nem törleszt Damaszkusz. Bassár el-Asz- ad szíriai diktátor-elnök mente­sítette a hadsereg több ezer tar­talékosát a bankkölcsönök rész­letfizetési kötelezettsége alól a szolgálat idejére. A SANA állami hírügynökség közölte, az érin­tett katonák - akik korábban va­lamelyik állami banktól vettek fel hitelt - a késedelmi díjak megfizetése alól is mentesülnek. Aszadnak feltehetően az a célja, hogy javítsa a hangulatot a had­seregben és elejét vegye a dezer­tálásnak. Szíriában már két és fél éve folynak véres belharcok a kormányerők és a lázadók kö­zött. Az utóbbi időben a felke­lőknek sikerült nagyobb terüle­teket ellenőrzésük alá vonni, és a hadsereget elhagyó katonák el­mondása szerint kifejezetten rossz a közhangulat a kormány­erők körében. Előfordul, hogy a tisztek lényegében bezárva tart­ják katonáikat a barakkokban, mert attól tartanak, hogy meg­szöknek vagy átállnak a felkelők oldalára. Alondoni IISS szerint a felkelés 2011 eleji kezdete és 2012 ősze között a szíriai hadse­reg állománya nagyjából a felé­re, 110 ezer főre csökkent a de­zertálások és a harctéri veszte­ségek miatt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents