Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-15 / 189. szám, csütörtök

4 Régió ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 15. www.ujszo.com Emlékére mellszobrot állítottak a községben Janics Kálmánra emlékeznek Vágkirályfán ÚJ SZÓ-ELŐZETES Vágkirályfa. Szombaton Ja­nics Kálmán halálának tizedik évfordulója alkalmából emlék- konferenciát rendeznek a Vág menti községben. Ahontalanság éveinek krónikása - Janics Kál­mán konferenciát a helyi ön- kormányzat és a Fórum Kisebb­ségkutató Intézet szervezi. A konferencia a kultúrházban kezdődik egy órakor. „Janics Kálmán falunk híres szülötte, augusztus húszadikán lesz halálának tizedik évforduló­ja. Mint felvidéki magyar köz­szereplő megérdemli, hogy megemlékezzünk munkásságá­ról - nyilatkozta Bergendi Fe­renc, Vágkirályfa polgármeste­re. - Megszólítottuk a Fórum Ki­sebbségkutató Intézetet, úgy gondoltuk, nemcsak koszorú­zást szervezünk, hanem lehető­séget adunk arra, hogy kortársai megemlékezzenek Janics Kál­mánról.” Janics Kálmán törté­nész, orvos, a felvidéki magyar­ság meghurcoltatásának írója 1912-ben született Vágkirály­fán. A hontalanság évei című könyv szerzője 1989 után a poli­tikában is aktív szerepet vállalt, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom egyik alapítója, majd tiszteletbeli elnöke lett, a ki­lencvenes évek elején parlamen­ti képviselő volt. Janics a ma­gyarság helyzetével és nemzeti­ségi kérdésekkel is foglalkozott, írásai a huszadik század köze­pén nem jelenhettek meg. Vizs­gálati fogságban volt, a cseh­szlovák titkosrendőrség is meg­figyelte. A hontalanság évei Bemben jelent meg 1978-ban. Az akkor a Rozsnyói járásban dolgozó orvost kitiltották a já­rásból, visszaköltözött szülőfa­lujába, a vágsellyei Duslo és a Hydrostav üzemi orvosa lett. Munkásságát 1989-ben Bethlen Gábor-díjjal, 1998-ban Pro Pro- bitate díjjal és a Magyar Köztár­saság Érdemrend Középkereszt­jével jutalmazták. Szülőfalujá­ban mellszobrot állítottak emlé­kére. (PR,béva) Az Új Szó a rendezvény mé­diapartnere AJANLO Augusztus 15. (csütörtök) Boldogasszony - 13.00 magyar zarándoklat az ausztriai Boldogasszonyban (Frauenkirchen) a ferences templomban, (ú) Augusztus 15. (csütörtök) Pozsonyszúnyogdi 18.00 szabadtéri szentmisé­re várják a híveket a po­zsonyszúnyogdi kápolna Mária-barlangjához. (ú) Leáll a dorogi Sanyo Hungária Kft. Tömeges elbocsátás GULYAS ZSUZSANNA Dorog/Párkány. Ötszáznál több embert bocsát el dorogi gyárából a Panasonic cégcsoport tagja, a Sanyo Hungária Kft. A napelemeket gyártó dorogi üzem bezárása az egész régiót érzékenyen érinti. Közel nyolc­van szlovákiai munkavállaló ke­rül az utcára. A dorogi napelemgyár a tér­ség egyik legjelentősebb mun­kaadója volt. Párkányból és kör­nyékéről közel nyolcvan embert alkalmazott. Az üzemben szep­temberben áll le a termelés. A gyár felszámolása után az esz­közöket a Panasonic malaj ziai és japán gyáraiba viszik. A szlová­kiai munkásokat szállító válla­lattal amely Kiskeszi, Bény, Szőgyén és Karva irányából szál­lította a dogozókat - is felbon­tották a szerződést. A Sanyo Hungária Kft. tájékoztatása sze­rint az érintettek minden törvé­nyes járandóságot megkapnak. A cég közleményében megemlí­ti, hogy Európa több országában csökkent a napenergiával előál­lított áramtermelés támogatása, ami a kereslet visszaeséséhez vezetett. Ezzel szemben Japán­ban nőtt a kereslet napelemek iránt. A társaság az európai piac szűkítése melletti döntését azzal indokolta, hogy az áttelepítés után nagyobb kapacitású és ha­tékonyságú gyártóegységeket kíván létrehozni. A dorogi gyár a Panasonic teljes napelemgyár­tásának 20-30 százalékát adta. A Sanyo első magyarországi gyárát 1999-ben építették. Kez­detben légkondicionálókat gyártott. Később tértek át a nap­elemek gyártására. A dorogi üzemet legutóbb 2011-ben bő­vítették. Az első tömeges elbo­csátás - a németországi kereslet visszaesése miatt - tavaly nyá­ron volt. Ekkor négyszáz ember került az utcára. A lakossági fórum résztvevőit az érdekelte, mennyire lesz biztonságos az új gyártási folyamat Új ammóniagyártó Vágsellyén Vágsellye. Lakossági fó­rumot tartott kedden a városi hivatal kong­resszusi termében Vág­sellye és Vágtomóc, va­lamint a Duslo Részvény- társaság vezetése. Az új ammóniagyártó részleg megnyitásával kapcsola­tos környezeti hatásta­nulmány eredményeit ismertették. SZÁZ ILDIKÓ Májusban hasonló találkozót szervezett a város és a Duslo ve­zetése a tervezett anilingyártás- ról. Már akkor szó volt arról, hogy Vágsellye, Mocsonok és Vágtomóc kataszterében gyár­tanák a cyklohexalmint, és a vál­lalat anilín és ammónia előállí­tását is tervezi. A cég dolgozói elmondták, az első ammónia­gyártó részleget 1963-ban adták át, és 1991-ig üzemelt. A máso­dik részleget 1968-ban helyez­ték üzembe és 2008-ig működött, az Ammónia3 1973-ban kezdte meg a terme­lést, és az új részleg megnyitása után zárnák be. Naponta 2250 tonna ammóniát gyártanának az új, korszerű technológiával. A lakosok szerettek volna választ kapni arra a kérdésre, biztonsá­gosabb lesz-e az új gyártócsar­nok, mint a korábbi, ahol 2010-ben üzemi baleset történt. A szakértőktől azt a választ kap­ták, hogy az akkori baleset során sem volt veszélyben a néhány ki­lométerre fekvő járási székhely, és ezután sem fenyegeti veszély Vágsellyét. A korszerű gyártási technológiával nemcsak a bal­esetveszély csökken, hanem a környezetszennyezés is. A kö­zelmúltban felújított víztisztító berendezés és a modem szűrő­berendezés szavatolja a bizton­ságot. Az új ammóniagyártó részleg megnyitása után a válla­lat fejleszteni tudja üzleti kap­csolatait. Ha nem kezdenék bő­víteni az ammóniagyártást, a cég nem tudná kitermelni az egyik alapvető, gyártáshoz szükséges nyersanyagát. Az el­adásra szánt ammóniát vasúton szállítják ki a cégből. Vágtornó- con csak addig vesztegel a sze­relvény, ammíg elintézik a szük­séges adminisztrációt. A Duslo vegyi üzem Szlovákia egyik legjelentősebb vállalata, európai szintű termékeivel, műtrágyáival, gumiipari vegy­szereivel vált ismertté. Az új gyártási folyamattal kapcsola­tos környezeti tanulmánnyal az érdeklődők megismerkedhet­nek Vágsellye és Vágtomóc ön- kormányzati honlapján. A református gyülekezet először rendezett napközis tábort a gyerekeknek Gyerekzsivaj a padányi református templom udvarán SZABÓ CSILLA Padány. A padányi-bögellői református gyülekezet először rendezett napközis hittantá­bort augusztus 5-11. között Padányban, a református templom udvarán. A táborban 6-13 éves gyere­kek vettek részt: az első napon 43 gyerek érkezett, de a tábo­rozok létszáma folyamatosan bővült, vasárnap már ötvenen mentek haza a táborból. A napközis táboroktól eltérően ez a tábor reggeltől este 7 óráig tartott, a szervezői feladatokat közel 15 szülő vállalta a gyüle­kezetből. Délelőttönként ját­szottak, énekeltek, bibliai tör­téneteket dolgoztak fel, dél­utánonként pedig sportvetél­kedőt, vizeslufi-bajnokságot, túrát szerveztek a gyerekek­nek, a mászófalon nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is kipróbálhatták ügyességüket, de a kézműves-foglalkozások sem maradhattak ki: még nya­lókát is megtanultak készíteni a táborozok. A napot mindig imádsággal, énekkel kezdték, vasárnap pe­dig istentisztelettel zárták a tá­bort, amelyen Varga László lakszakállasi lelkész, a tábor vezetője szolgált. „Rendhagyó istentisztelet volt: meghívtuk a szülőket, a nagyszülőket, az ismerősöket, és a gyerekek bemutatták, mit tanultak a hét folyamán” - mondta Szenczi Varga Csilla, Padány-Bögellő református közösségének lel­késze, majd hozzátette: reméli, sikerült egy hagyományterem­tő rendezvényt létrehozniuk. Jókán ismét egyre többen védik kiskertjüket balesetveszélyes sziklákkal, vasrudakkal Tilos akadályokat helyezni az út mellé ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Jóka. Tilos akadályokat, szikladarabokat, vasrudakat helyezni a községi utak mellé - figyelmeztet a falu hangosbe­mondója. A felhívás a község honlapján is megtalálható. Farkas Imre polgármestertől megtudtuk, egyre többen pró­bálják út menti akadályokkal megvédeni a kiskertjüket. „Az utak mellett sokan ké­szítenek pázsitos kiskerteket és nem akarják, hogy valaki legyúrja a füvet. Akadályokat helyeznek ki, de ez baleset-, sőt, életveszélyes, tilos ilyen torlaszokat kitenni - nyilat­kozta lapunknak Farkas Imre. - Ha egy jármű leszorul az út­testről, a pázsit mentén levő szikla vagy vasrúd kárt okoz­hat benne, a kerékpárosokat is veszélyezteti. Egy vasrúd akár az ember mellkasát is átszúr­hatja.” Az akadályok veszé­lyeztetik a forgalmat és a köz­lekedők biztonságát. A torla­szok még nem okoztak balese­tet, de a falu vezetősége a megelőzésre helyezi a hang­súlyt, ezért szólították fel a la­kosokat az akadályok eltávolí­tására. A polgármester el­mondta, néhány ház előtt már korábban is megjelentek az út- torlaszok, akkor is felhívták a lakosok figyelmét arra, hogy ez törvényellenes, ettől fogva már nem kerítették el a füvet akadályokkal, amelyek most újból megjelentek. „Fontos, hogy a lakosok tudjanak arról, ha az akadályok balesetet okoznak, őket terheli a fele­lősség” - folytatta a polgár- mester. A torlaszok által oko­zott károkat az köteles megté­ríteni, aki az akadályokat az út mentén elhelyezte. „Ezért kér­jük lakosainkat, hogy az aka­dályokat képező tárgyakat sa­ját érdekükben távolítsák el az utak mentéről” - olvasható a felhívásban, (béva) A tikkasztó meleg ellenére is jó hangulat volt a táborban ■ (Képarchívum) Az Ammónia4 részleggel kapcsolatos kérdésekre a Duslo szakértői válaszoltak (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents