Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-15 / 189. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 15. www.ujszo.com Szeptemberben döntés az osztálylétszámokról „Eltolták” a közoktatási törvény módosítását ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Megszakította tegnap a kormány a közoktatá­si törvény módosításának jó­váhagyási folyamatát - szep­temberben tárgyalnak róla is­mét. A kisiskolák megszünteté­sét - a minisztérium szerint az oktatási rendszer racionalizá­lását - is elősegítő tervezet nem először módosul az utóbbi hó­napokban. „A kormány tegnap csak technikai jellegű módosí­tásokat javasolt az új törvény­hez - mondta az ülés után Mi­chal Kaliňák, az oktatási tárca szóvivője. - Szellemiségében nem változik.” Tény_ azonban, hogy a nyár elején Čaplovičék egyszer már kénytelenek voltak enyhíteni az eredeti elképzelésükön. Azt javasolták ugyanis, hogy az al­só tagozaton minden osztály­ban 28-ra emeljék a megenge­dett diáklétszámot. Jelenleg az elsőben 22, másodiktól negye­dikig pedig 25 diák lehet egy osztályban. A tervezet legújabb változata szerint az alsó tago­zaton egységesen 25 lenne az osztálylimit, vagyis csak az el­sősök éreznék meg a változást. A felső tagozaton eredetileg 30-ra emelte volna a miniszté­rium a diákok számát osztá­lyonként, most viszont már 29-et emlegetnek a jelenleg megengedett 28 gyerek he­lyett. Az indoklás szerint az OECD-országokban alkalma­zott osztálylétszámok átlagá­ból indultak ki. Azt is hangsú­lyozzák, hogy a spórolás érde­kében jobban feltöltött osztá­lyokat és kevesebb iskolát akar a minisztérium, ezért enged­nének több gyereket az osztá­lyokba. A javaslat ellen az in­terneten háromezren tiltakoz­tak, hangsúlyozva, hogy ha több a gyerek az osztályban, csökken az oktatás színvonala, (vps, TASR) RÖVIDEN Kidobták a kormányülésről Hlinát Pozsony. Nem engedték be a kormány ülésére Alojz Hli­nát. A független képviselő a tegnapi kormányülés során akart kérdéseket intézni a kormányhoz, mivel elmondása szerint erre nem volt lehetősége a június 27-i parlamenti ülé­sen. „Kivonszoltak, mint valami takarítót egy föld alatti fo­lyosón keresztül, miközben minimális ellenállást tanúsítottam” - mondta az ülés után a képviselő. Hozzátette, hogy szerette volna kihasználni jogát a kormány interpellá- lására, mégpedig ott, ahol a kormány éppen tartózkodik. Kö­zölte azt is, hogy erről értesítette a kormányfőt, de nem ka­pott tőle választ. (SITA) Szigorúan ellenőrzött települések Pozsony. Jövőre csökkentett költségvetéssel számolhat­nak azok a 200 lakosúnál nagyobb települések, amelyek idén nem tartják be költségvetésüket, jelentette ki tegnap Robert Fico miniszterelnök a Szlovákiai Városok és Falvak Szövet­ségének (ZMOS) képviselőivel folytatott tárgyalás után. A kormány ugyanis tartani a akarja a legfeljebb 3%-os állam- háztartási hiányt, amibe az önkormányzatok gazdálkodása is beleszámít. A mintegy 450,2000 lakosúnál nagyobb tele­pülésnek havonta be kell számolnia arról, hogy sikerül-e tel­jesíteniük a tervezett költségvetésüket. Ha nem tartják be, jövőre annyival kevesebbet kapnak majd, mint amennyivel idén a tervezettnél többet költöttek. (TASR) Peter Pollák: nem akarunk több tízezer embert hajléktalanná tenni Türelmi idő, aztán bontás A falu telket, az unió téglát ad a házhoz, ők meg felépítik... (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Az előkészület­ben lévő építési törvény 2015 nyaráig adna határ­időt az engedély nélküli épületek legalizálására, utána az engedély nélkü­li épületeket kompro­misszum nélkül elbonta­nák. Ez vonatkozna a roma telepekre is, ahol első lépésként a parcel­lák tulajdonjogát kell rendezni. LAJOS P. JÁNOS A roma telepek pontos fel- térképezése és a parcellák ren­dezése után azonban az azo­kon álló építményekkel kell majd valamit kezdeni. „A tele­peken található épületek nagy része nem felel meg semmilyen szabványnak, és veszélyeztetik a bennük lakók életét is” - is­merte el Peter Pollák, a roma közösségek kormánybiztosa. - A 2014-2020-as uniós költség- vetési időszakban meg akarunk tenni mindent, hogy ezeknek az embereknek javuljanak az életkörülményeik.” Önerős építkezéseket ter­veznek: a telket adná az ön- kormányzat, az építőanyagot uniós támogatásból biztosíta­nák, a leendő lakók építkezné­nek. „A házak nem kerülnének az építők tulajdonába, községi tulajdonban maradnának, a la­kók bérlők lennének” - mondta lapunknak a kormánybiztos. Pollák elismerte, hogy ezt a folyamatot nem lehet a készülő építési törvényben megszabott határidőig, vagyis 2015 júniusá­ig elvégezni. „Tárgyalunk arról, hogy az átmeneti időszak jóval hosszabb legyen, nem akaijuk, hogy a telepeken álló viskók le­rombolásával több tízezer em­ber váljon hajléktalanná” - ma­gyarázta Pollák. Azt nem árulta el, hogy ő milyen hosszú „átme­neti időszakot” szeretne, vagyis mennyi idő alatt tartja megold- hatónaka problémát. Szkeptikus a javaslattal szemben Bollo Péter, Kraszna- horkaváralja polgármestere. „Ezzel a problémával legalább húsz éve senki sem foglalko­zott, jogászoknak kellene vá­laszt adni a kérdésekre” - mondta az Új Szónak Bollo. Nem jelent majd megoldást az építésügyi törvény Klára Or­govánová, a Roma Intézet ve­zetője szerint sem. „Ezt a prob­lémát nem lehet egyszerű eljá­rással vagy törvénymódosítás­sal megoldani anélkül, hogy ez ne ártson az épületekben lakóknak” - mondta lapunknak az egykori romaügyi kormány- biztos. Szerinte az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy mindegy, melyik párt tesz ja­vaslatot a roma telepek körüli helyzet megoldására, az ered­mény mindig az épületek le­rombolása. Több a szankció az új választási törvényben, ám bővül a kétnyelvű információk köre Megbüntetik a rendbontó választót ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. 33-tól 100 euróig terjedő pénzbírságot kaphatnak januártól azok, akik nem a tör­vénynek megfelelően viselked­nek a választási helyiségekben, és figyelmeztetésre sem hajlan­dók a rendbontást abbahagyni. A kormány tegnap jóváhagyta a választójogi szabályokat egyesí­tő új törvény tervezetét, így az mehet a parlamentbe. Büntetés­re számíthatnak azok is, akik a fel nem használt szavazólapokat nem teszik az arra kijelölt do­bozba. Ilyen eddig nem létezett, (Vladimír Simíček felvétele) akár haza is vihettük a megma­radt íveket - nem kevesen így is tettek. Azokat is büntetni fogják, akik az EP-választások előtt egy­szerre két uniós országban is be­íratják magukat a választók jegyzékébe. Az új választójogi törvénnyel a kétnyelvűség több teret kap majd a választások során. Ed­dig csak az értesítőket küldték kétnyelvűén, januártól viszont azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya megha­ladja a 20%-ot, a választási he­lyiségre magyarul is kikerül s megjelölés, valamint az infor­mációs táblán is két nyelven je­lennek meg a választással kap­csolatos tudnivalók. A népszavazások kérdéseit szintén megtalálhatják majd a választók a kisebbség nyelvén, és kétnyelvű választói igazol­ványt is kérhetünk. A tárcaközi egyeztetés fázisában az MKP és a ltisebbségi kormánybiztos hi­vatala is fűzött megjegyzéseket Kaliňákék tervezetéhez, ezek­nek köszönhetően kerültek be­le a javaslatcsomagba az emlí­tett kitételek. A következő hó­napokban viszont még változni fog a tervezet, ismerte el Ro­bert Kaliňák. „Végső formáját a parlamenti vita során nyeri el” - vetítette előre tegnap a bel­ügyminiszter. (vps, SITA) A belügyminisztérium szerint a fiatalok többségéről kiderül, hogy már felnőttek, ezért nem szabad „túlzásokba" esni Rabszolgasorsra juthatnak a gyermekotthonból megszökő külföldiek DEMECS PÉTER Pozsony. Jól jövedelmező biznisz a bűnözőknek a fejlődő országokból származó fiatal­korúak csempészése - állítja az Emberi Jogokért Liga (EJL). Az országhatárt évente átlagosan 150 gyermek lépi át illegálisan, tavaly több mint 200-at tartóz­tatott le a rendőrség. Mivel a szülők nélküli gyermekek nem kerülhetnek menekülttáborba, a szociális ügyi hivatalok gyermekotthonokba küldik őket. Ott aránylag szabad mozgásteret kapnak, így nem okoz nekik különösebb gondot az idő előtti távozás. A polgári szervezet szerint a fiatalkorúak többsége pontos instrukciót kap, miként kell el­járniuk. Tudják, hogy a gyer­mekotthonban csak négy napot kell karanténban tölteniük, az­tán úgymond szabadon mo­zoghatnak. Ilyenkor felhívják az embercsempészeket, akik taxit küldenek érte vagy saját autójukkal viszik őket tovább. Szexbiznisz vagy kényszermunka „Már kapcsolatba lépett ve­lünk egy külföldi szervezet, miután kiderítette, hogy a trencséni gyermekotthonból eltűnt moldáv fiúkat Olaszor­szágban tartották fogva erő­szakkal. A földeken kellett dolgozniuk” - állítja Alexandra Malangole, az EJL jogásza. A lányokat gyakran Hollandiába próbálják eljuttatni, ahol pros­titúcióra kényszerítik őket. Denisa Baloghová, az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság szó­vivője lapunknak elmondta, hogy a hatóságok tudnak ezek­ről az esetekről. Azt viszont, hogy hány gyermek tűnt el, ho­va kerültek, s mennyit sikerült megtalálni közülük, nem akar­ta elárulni. A hatóságok több ügyben vizsgálódnak, s mivel ezek kisebb-nagyobb mérték­ben összefüggésben vannak, részleteket nem elárulnak el. A Szlovákiában rekedt fia­talkorú menekülteket két gyermekotthonba vihetik: a fi­úkat Trencsénbe, a lányokat pedig Mezőlaborcba (Medzila­borce). Mindkét otthon üze­meltetője a munka-, szociális- és családügyi hivatal, melynek szóvivője, Peter Zeman azt mondta: az esetek többségében majdnem felnőtt korú szemé­lyekről van szó, akik Szlováki­án csak átutaznak. Mivel a gyermekotthon nem börtön, ha el akarnak menni, nem lehet őket ebben megakadályozni. Nem viszik túlzásba a keresést Malangole állítása szerint si­ralmas, hogy a fiatalkorú me­nekültek nálunk semmilyen in­formációt nem kapnak arról, milyen legális lehetőségeik vannak arra, hogy Szlovákiá­ban maradjanak. Az ország migrációs politiká­ja az EU-n belül a legszigorúb­bak közé tartozik, letelepedési engedélyt évente átlagosan 10 menekült kap - több mint 2 ezer kérvényt elutasítanak. Az EJL képviselői ezért sem csodálkoz­nak azon, hogy a hatóságok nem igyekeznek túlzottan fel­kutatni azokat a fiatalkorú me­nekülteket, akik eltűnnek a szlovák gyermekotthonokból. Gyorsan öregedő gyermekek Robert Kaliňák belügymi­niszter lapunknak elküldött re­akciójában megkérdőjelezte a nonprofit szervezet statisztiká­ját. Véleménye szerint a fiatal­korú menekülteknél gyakori jelenség”, hogy a gyermekből egy éjszaka alatt hirtelen 20 éves fiatal lesz. „Ha egy külföldi menekült­nek nincs ősz haja, akkor auto­matikusan azt állítja magáról, hogy 14 éves. Meggyőződésem, hogy gyakran 30-40 éves em­berek is fiatalkorúaknak adják ki magukat” - állítja a miniszter azzal, hogy valódi életkorukat csak későbbi tesztek során sike­rül kideríteni. Szerinte azért próbálják így fiatalítani magu­kat, mert pontosan tudják, hogy a gyermekotthonból egyszerűb­ben távozhatnak, mint a mene­külttáborból.

Next

/
Thumbnails
Contents