Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-14 / 188. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 14. Vélemény És háttér 7 A görög adósságszint továbbra is fenntarthatatlan, de a portugál és talán az ír is 2014: Csődodüsszeia ABundesbankegyszerre kavarta fel a nyaraló uniós politika langyos állóvizét és kavart be a szeptemberi német választásokra gyúró Merkel-kormánynak. GÁL ZSOLT Pedig csak ránéztek az ada­tokra és józanul mérlegelve megállapították, hogy Görög­ország jövőre újabb segítségre fog szorulni, mert képtelen a terveknek megfelelően vissza­térni a piacokra, hogy onnan finanszírozza magát. A német szövetségi jegy­banktól érkező beszólás fölöt­tébb kellemetlen most az euró­pai politikai eliteknek. Elvégre a látszat az, hogy a piacok meg­nyugodtak, az államkötvények kamatai elfogadható szintekre csökkentek, ezért az uniós poli­tikusoknak végre nem kell a nyarat válságtanácskozásokkal és mentőakciók kiagyalásával tölteniük, elmehettek az esedé­kes augusztusi szabadságukra. Persze nem Németországban, ahol dübörög a választási kam­pány, ott viszont elmondható, hogy a Merkel-kormány jó eséllyel pályázik az újrázásra, egyebek között az unióban szin­te példátlanul jó gazdasági helyzetnek köszönhetően. Ah­hoz azonban, hogy Angela Mer­kel harmadszor is a kancellári székbe ülhessen, lehetőleg szeptember 22-ig kerülni kelle­ne a görögöknek adandó újabb nélkülözhetetlen segítségről szóló híreket, mert a lakosság mintegy háromnegyede a köz­vélemény-kutatások szerint rendre ellenzi az újabb segély- csomagokat. Ilyen közhangu­latban nem csoda, hogy eddig a Merkel-kormány is kategoriku­san kizárt bármilyen további segítséget, érthető, hogy nem akar rituális politikai öngyilkos­ságot elkövetni. A politikai szempontok azonban nem hatották meg a Bundesbankot, akárcsak ko­rábban a Nemzetközi Valuta­alapot (IMF) sem. Csakis a nyers adatokból indultak ki: a görög államadósság az év végé­re újra meghaladhatja a nemze­ti össztermék (GDP) 175 száza­lékát, s nem látni, Athén hogyan tudná jövőre a piacokról megfi­zethető kamatokkal finanszí­rozni ezt az adóssághegyet. Az sem világos, hogyan tudná a gö­A sokadik görögtragédia csak az uniós adósságvál- ságújabb körének első felvonása lehet, problé­mák vannak máshol is. rög kormány az öt éve zsugoro­dó görög gazdaságra támasz­kodva a terveknek megfelelően 2020-ra 124 százalékra leszorí­tani a GDP-arányos államadós­ságot. Reálisan két lehetőség látszik:. 2014-ben Görögország megkapja a harmadik nemzet­közi mentőcsomagot, vagy im­már harmadszor rendezett ál­lamcsődön és adósság-átüte­mezésen esik át. Ez utóbbi eset­ben már az állami hitelezők áll- nák a veszteségeket, hisz már ők jegyzik a görög államadós­ság túlnyomó többségét. A sokadik görög tragédia azonban csak az uniós adósság- válság újabb körének első fel­vonása lehet, a csalóka látszat mögött növekvő problémák tornyosulnak máshol is. Példá­ul a szintén megmentett Portu­gáliában az államadósság a GDP 127 százaléka felett jár és növekszik, ezt szinte lehetetlen a mostani, csaknem 7 százalé­kos kamatok mellett finanszí­rozni, de még a recesszióból legjobban kijövő Írországban is problémák lehetnek, miközben mindenki a két kategóriával nagyobb spanyol és olasz gaz­daság tovább romló helyzete miatt retteghet igazán. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének okta­tója és a Híd frakcióvezetőjé­nek gazdasági tanácsadója Elhatároztam, hogy szinglire iszom magam. (Peter Gossányi rajza) A miniszter a gyengékkel szemben szigorú, a hatalmasok előtt meghajol Čaploviči oktatáspolitika HORBUIÁK ZSOLT Korai a második Fico-kor- mány komplex értékelésébe fogni, de minden jel szerint a leggyengébb láncszem Dušan Čaplovič oktatási miniszter. A kormány népszerűsége to­vábbra is az egeket ostromolja, s az egyetlen tárca, amellyel szemben nyíltan megjelenik az elégedetlenség, az oktatási mi­nisztérium. Čaplovič sikertelen­sége mögött tutyimutyisága is meghúzódik, hiszen más reszor­tokhoz képest elenyésző számú korrupciós ügye ellenére gyen­gül a pozíciója. 10 ezer eurót ép­pen virágokra költeni mégis csak snassz! A hiba valószínűleg a minisz­ter erélytelenségéből fakad. Az ígéreteit egyszerűen nem képes betartani. Fogadkozott, hogy újabb felsőoktatási intézmény megnyitását sosem fogja enge­délyezni, szeptemberben mégis új egyetem nyitja meg kapuit. A kisiskolák bezárásának terve nemcsak a valószínűleg állásu­kat elvesztő pedagógusokat hangolja ellene, hanem az érin­tett települések polgármestereit és lakóit is. Pontosan ezt az elvet akaija érvényesíteni, amikor 30-as létszámú első osztályok nyitását szeretné bevezetni. A sort még lehetne folytatni, ha nem találnánk olyan példát is, amikor a rendszerbe van be­építve a pazarlás és az alkalmaz­ható szankciók teljes gyengesé­ge. A húsz állami felsőoktatási intézmény rektora közül csupán öt tett eleget vagyonbevallási kötelezettségének. Van köztük a rektori széket éppen elfoglaló, alig 37 éves fiatalember, idős professzor, de magyar egyete­met igazgató rektor is. E köteles­ség elmulasztása esetén ugyan vannak szankciók, de az illeté­kes egyetemi szenátusok aligha fognak fellépni uraik ellen, a mi­nisztérium pedig formailag sem illetékes. De a leadott vagyon- bevallásokban sincs köszönet, az adatok legfeljebb az általános iskolai tanítók anyagi helyzeté­nek felelnek meg. Mindez vi­szont kontrasztban van a szintén nyilvánosságra hozott fizeté­sekkel: néhány rektor bevétele kétszerese a miniszterelnöké­nek. Az ügy tipikus példája a kö- vetkezménytelenségnek és tör­vényfelettiségnek. Čaplovič a gyengékkel szemben szigorú, a hatalmasok előtt meghajol. A felsőoktatás rendszere olyan bonyolult, hogy csak az évek óta benne levők látják át. Az iskolaügyben sok pénz mo­zog, és szinte kizárólag állami forrásból. Egy gyenge egyetem megszüntetésével meg lehetne oldani a kisiskolák pénzhiányát. De mégsem ez történik. Azokat bezárják, miközben új egyetem születik. KOMMENTAR Kaliňák, a visszaeső AAAR1ÁN LEŠKO Egyre inkább bebizonyosodik a feltételezés, hogy a belügyminiszter csak azért illesztett bi­zonyos passzusokat a választójogi törvény mó­dosításába, hogy legyen honnan visszatáncol­nia. Robert Kaliňák már lemondott róla, hogy néhány vitatott javaslata benne maradjon a ter­vezetben. Például az, amelyik megtiltotta vol­na, hogy a választáson induló politikus ajándékot fogadjon el attól a pillanattól kezdve, ahogy hivatalosan is jelöltté vált. Ez ugyanolyan abszurd ötlet, mintha bevezetnék, hogy a bank nem adhatna kölcsönt annak, aki valóban rászorul. Kaliňák újfent betarthatatlan és kikényszeríthetetlen dolgo­kat akar elfogadtatni (mint például a választások előtti 48 órás kampánycsend), vagy olyasmit, ami sérti az alkotmány­ban foglaltakat (közvélemény-kutatások nyilvánosságra ho­zásának megtiltása a választások előtti 21 napban). Az óriás­plakátok a választás napján is ott fognak virítani a helyükön és persze az internet is működni fog. Abelügyminiszter legfel­jebb eljátszhatja, hogy kampánycsendet szeretne bevezetni, de ő is tudja, hogy a mai világban ez lehetetlen. A felmérések nyilvánosságra hozásának tiltása pedig ellentmond az alkot­mánynak, amely garantálja a szólásszabadságot és az infor­mációszerzéshez valójogot. Ezekkorlátozására csak olyan esetekben kerülhet sor, amelyeket az alkotmány is felsorol. A belügyminisztérium által említett ok (megakadályozni, hogy a felmérések eredményeivel befolyásolják a választókat) nem szerepel az alkotmányban. Ahelyett, hogy az új törvényekbe csak a legszükségesebb kor­látozások és betartható szabályok kerülnének, Kaliňák „filozófiája” az, hogy a jó törvény mindent szabályoz és regu- láz. Igazán abszurddá pedig az teszi javaslatait, hogy a tör­vénysértések ellenőrzésével és szankcionálásával viszont egyáltalán nem foglalkozik- minden maradna a régiben. Nem hoznak létre olyan szervet, amely mindezt hatékonyan ellenőrizné. Ez a feladat továbbra is a pénzügyminisztériumra vár, holott már két évtizede tudjuk, hogy a tárca semmilyen tényleges ellenőrző munkát nem végez a választásokkal kap­csolatban és a jövőben sem akar ilyesmivel foglalkozni. Egy törvény, amely csak szaporítja az előírásokat, de a szabá­lyok betartásának ellenőrzésére nem hoz létre független, megfelelő jogkörökkel rendelkező intézményt - tipikusan szlovák törvény. Olyan szabályokat tartalmaz, amelyekről mindenki tudja, hogy nem lesznek betartva. Az ilyen törvény jó a politikusoknak, főleg az éppen kormányon levőknek, de nem jó az országnak. A szerző a Trend politikai kommentátora FIGYELŐ Románia rendre utasítana Románia vezető szerepet fog vállalni „Budapest rendre­utasításában” - jelentette ki egy székelyföldi fórumon Tra- ian Basescu román államfő, aki szerint Magyarország az „instabilitás tűzfészkévé” vált kisebbségi kérdésben. A „ma­gyar politikai elit” részvételé­vel lezajlott székelyföldi ren­dezvényekről szólva Basescu úgy vélekedett: ezek túllépték az ülendőség határát, és ez nem ismétlődhet meg. A ro­mán sajtó szerint az államfő állásfoglalása a Bálványosi Szabadegyetemnek szól, me­lyen Orbán Viktor vett részt, azonban Vona Gábor szomba­ti székelyföldi beszédéhez időzítette. Az Adevarul írása kétli, hogy Basescunak sike­rülne felélesztenie a kisan- tantot Budapest megleckéz- tetésére, Európában nem szokás valaki ellen összefog­ni, és egy üyen ötlet a barátait is elfordítaná Basescutól. „Nehéz lenne megmagyaráz­ni az európai partnereknek, miért kellene egy államot el­szigetelni egy szélsőséges, el­lenzéki párt nyilatkozatáért, amelytől Budapest elhatáro­lódott” - írta az Adevarul. A jobboldali Romania Libe­ra Mi lesz a magyar-román vi­szonnyal című cikke szerint a „magyar kártyát” a magyar és román politikusok egyaránt választási érdekeik függvé­nyében játsszák ki. A magyar politikusok egyre keményebb nyilatkozatai a jövő évi válasz­tások közeledtével magya­rázhatók. Aromán nacionalis­ta retorika annak a függvénye, hogy épp szükség van-e az RMDSZ-re a kormányzásban. A kormánnyal és ellenzékkel szemben egyaránt kritikus Gandul írása szerint egy ál­lamfő nem biztathatja a pol­gárokat arra, hogy kifütyüljék egy szomszédos ország mi­niszterelnökét. Szerinte nem a vagdalkozás a megfelelő vá­lasz Vona, Tőkés és Orbán megnyüatkozásaira, hanem Románia gazdasági, társa­dalmi és infrastrukturális „ci- vilizálása”. De ez sokkal ne­hezebb, mint vezető szerepre vállalkozni Budapest rend­reutasításában - teszi hozzá a lap. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents