Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-14 / 188. szám, szerda
2 Közélet UJSZO 2013. AUGUSZTUS 14. www.ujszo.com A vádlott filctollal skicceit a tárgyaláson Maffiaper: Pit’o rajzolt vallomása során ÚJ SZÓ-HÍR Bazin. Két óráig olvasták a vádiratot, majd egy óráig hallgatták a fővádlott, a Pifo- bűnbanda állítólagos főnökének, a Piteként ismert Juraj O.-nak vallomását a bűnszervezett ellen folytatott bírósági tárgyaláson. Pit’o vallomása közben egy táblára rajzolta fel színes filctollal, milyen viszonyban áll a vádiratban szereplő személyekkel, a további vádlottakkal. Piťót 2011 novemberében tartóztatták le az ország történetének eddigi legnagyobb rendőrségi akciója során. A kommandósok éjjel helikopterről ereszkedtek le családi házának udvarára, az ablakon át törtek be az épületbe. Vele együtt további 18 személyt is letartóz- tattak. „A rendőrség a lehető legrosszabb módszert választotta letartóztatásomhoz. Egyetlen ember vallomása alap- ján, bizonyítékok nélkül hívták ki a helikoptert” - mondta tegnap Pite. Tagadta, hogy a bűnszervezet főnöke lenne. „Amikor 2004-2005-ben kiszivárogtak a rendőrségről az úgynevezett maffialisták, csak jót röhögtünk rajtuk. Emlékszem, azon szórakoztam, hogyan hívták volna állítólagos bűnbandámat, ha átoperáltatnám magam nőnek. Ez az egész hazugság, nem alapítottam semmilyen bűnszervezetet” - folytatta a fővádlott. Az ügyészség által felsorakoztatott tanúk szerinte bármit elmondanak, kitalálnak, csakhogy vádalkut kössenek nyolcéves szabadság- vesztésre. „Sokkal szigorúbb büntetést érdemelnének, de most elindul egy verseny, melyben a fődíj nyolc év lesz. Aki alátámaszt valamilyen kitalációt, az nyolc évet kap” - állítja Pite. A vádlottakat többek közt bűnszövetkezet létrehozásával és működtetésével, drogkereskedelemmel, sápszedéssel, valamint illegális fegyverkezéssel vádolják. A nyomozati anyag terjedelme meghaladja a hétezer oldalt. Több mint száz embert hallgattak ki az ügyben. Ha bűnösnek bizonyulnak, a vádlottak 20-25 év szabadságvesztésre ítélhetők. A rendkívüli biztonsági intézkedések kísérte tárgyalás további vádlottak kihallgatásával folytatódik a ba- zini specializált büntetőbíróságon. (dem, SITA) Piťónak jókedve van. Meddig? (Vladimír Šimíček felvétele) RÖVIDEN Klaus neje pozsonyi nagykövet lesz Prága. Cseh lapértesülések szerint a tegnap lemondott Rusnok-kormány egyik utolsó intézkedésével Václav Klaus volt cseh államfő feleségét nevezte ki Csehország pozsonyi nagykövetévé. Lívia Klausová kinevezését Miloš Zeman jelenlegi cseh államfő forszírozta, emiatt hónapokkal ezelőtt összekülönbözött Karel Schwarzenberg akkori cseh külügyminiszterrel. Elemzők szerint a diplomáciai tapasztalatokkal nem rendelkező - amúgy szlovákiai származású - Klausová kinevezésével Zeman a Klaus családnak a cseh elnökválasztási kampány során nyújtott segítségét kívánja meghálálni. A nyár elején Robert Fico - a fogadó ország miniszterelnökéhez szokatlanul - úgy nyilatkozott: örülne Klausová kinevezésének. (MSz, TASR) Machaj távozik a közmédiától Pozsony. Augusztus 14-i hatállyal távozik a közrádió programigazgatói posztjáról Ľuboš Machaj. Erről Dominika Sulková, a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) szóvivője tájékoztatott. Machaj az RTVS vezérigazgatójával, Václav Mikával kötött korábbi megállapodása értelmében mondott le posztjáról, amelyet hét évig töltött be. Mika szeretné, ha a távozó programigazgató továbbra is együttműködne a közmédiával. Machaj helyét átmenetileg Vincent Štofaník veszi át. (TASR) A szaktárca a szociális ellátórendszer átalakítására készül, leépítenék a nagy intézményeket Szigorúbb ellenőrzés és több támogatás a szolgáltatóknak Pozsony. Alapvető átalakítás vár a szociális szolgáltatásokról szóló jogszabályra, a szociális ügyi tárca tegnap ismertette elképzeléseit. A cél a finanszírozás forrásainak kibővítése, az intézmények színvonalának emelése, a szolgáltatásokat igénybe vevők nagyobb védelme és a házi ellátás lehetőségeinek bővítése. LAJOS P. JÁNOS A jogszabály érinti a szociális ellátóhálózat minden elemét, a nyugdíjasotthonokat, a gyerekotthonokat, az egészségkárosodottak intézményeit, valamint az ápolói és a gondozói szolgálatot is. Az állam a várhatóan januárban életbe lépő módosítás szerint hozzájárul majd a magánintézmények lakóinak költségeihez is, ez elsősorban a magán-nyugdíjasott- honokat érinti majd pozitívan. Igaz, ezzel a támogatással a minisztérium komolyabb ellenőrzést is bevezet majd. „A lakók így biztosaik lehetnek abban, hogy csak a valóban indokolt költségeket fizettetik meg velük” - jelentette ki Jozef Burian, a szociális ügyi minisztérium államtitkára. Szerinte ugyanis előfordul, hogy a valós költségek mellett a fejlesztéseket, például az intézmény bővítését is a már ott lakókkal fizettetik meg. Más területen is szigorodik majd a szolgáltatók ellenőrzése. „A támogatást negyedéves ciklusokban folyósítjuk majd, ugyanakkor azt is ellenőrizzük, hogy a szolgáltató nem halmozott-e fel tartozást a Szociális Biztosítóval, az adóhivatallal vagy az egészségbiztosítókkal szemben” - magyarázta Burian. Szigorúbban ellenőrzik majd az intézmények színvonalát is, amihez egy új minőségellenőrzési rendszert dolgoztak ki. A szaktárca szerint 2014-ben az idei 57 millió eurónál mintegy 8 millió euróval jut majd több a szociális szolgáltatásokra. Ebből 44 millió euróra számíthatnak a helyi jellegű intézmények, 21 millió euróra pedig a regionális otthonok, amelyek a megyéken keresztül kapják majd a támogatást. A finanszírozásba bevonnák az egészségbiztosítókat is, amelyek bizonyos diagnózisok esetén fizetnék a betegek ápolását a szociális otthonokban is. Burian szerint erősíteni fogják az ellátórendszer nagy intézményeinek leépítését. „Az a cél, hogy a rászorulók kisebb, családiasabb jellegű intézményekben kapják meg a szükséges ellátást, habár a legjobb megoldás az lenne, ha maradhatnának hazai környezetben” - jelentette ki az államtitkár. Ennek érdekében már szeptembertől egy 28 millió eurós, uniós támogatásból finanszírozott projektet indít a gondozói és az ápolói szolgálat. Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy januártól nem kerülhet be a rendszerbe 22-nél több lakót fogadni képes nyugdíjasotthon. Szigorítják az építési törvényt, hogy még biztonságosabb legyen a hidak és alagutak építése Visszatértek a munkások a Šibenik alagútba Kassa/Pozsony. Még legalább másfél évig eltart, amíg biztonságosabb lesz az alagutak, hidak vagy aluljárók építése az országban. Ekkor léphetne hatályba a közlekedési tárca által kidolgozott építésügyi törvény, amely bizonyos építkezéseknél az eddiginél szigorúbb biztonsági intézkedéseket írna elő. Szakértők szerint viszont a készülő jogszabállyal sem lehet majd kiküszöbölni az emberi mulasztásokat, s a cégek gyakori nyomását a biztonsági előírások megkerülésére. A Dl-es autópálya Lőcse mellett épülő szakaszán, a Šibenik alagútban hétfőn történt robbanásra minden bizonnyal épp a lőmester mulasztása miatt került sor. A hatóságok eddig semmilyen információt nem tettek közzé a vizsgálatról, a történtekről nyilatkozó szakértő szerint viszont valószínű, hogy a váratlan robbanást az a lőmester okozta, aki 'a helyszínen belehalt sérüléseibe. A bányahivatal egyébként tegnap engedélyezte a munkálatok folytatását az alagútban, a munkások vissza is tértek a tragédia helyszínére. Tovább kellett volna várni Hétfőn ellenőrzött detonációt akartak véghezvinni az alagútban, de miután a robbanás nem sikerült, a munkások bementek az alagútba, hogy kiderítsék, mi történt. A többéves tapasztalattal rendelkező lőmester, Ján Čubáň szerint ez végzetes hiba volt. „Nehéz megmondani, mi történhetett az alagútban. Lehet, hogy rosszul kapcsolták be az áramkört, vagy a gyutacs hibásod ott meg. Ilyesmi ugyan ritkán történik, de megeshet ez is. Ami biztos, hogy annyi embernek semmi keresnivalója sem volt ott, csak a lőmestemek kellett volna bemennie” - mondta Čubáň. Elmondása szerint pontos biztonsági intézkedések vonatkoznak minden ellenőrzött robbanásra és azokra az esetekre, amikor nem sikerül a detonáció. Alapszabály, hogy a sikertelen detonáció után várni kell. „Hathét óra alatt már kiszellőzhet az alagút, s aránylag biztonságos lehet a helyszín. Csak ennyi idő után léphetne be a lőmester, hogy ellenőrizze a robbanószert” - pontosított Čubáň. A Šibenik alagútban történt tragédia pontos okát a rendőrség a bányahivatallal együttműködve próbálja kideríteni. A szülők szerint a cég kényszerítette A meghalt lőmester szülei állítják: fiuk rendkívül sokat dolgozott, az elmúlt hetekben nem volt ideje pihenni, kimerült volt, ezért már régóta féltették életét. Szerintük a tragédia a rá nehezedő nyomás miatt történt, s meggyőződésük, mivel a cégek tartani akarják az időpontokat, gyakran megkerülik az időveszteséggel járó biztonsági intézkedéseket. A robbanás során további öt munkás megsérült, közülük egy, a Kassán ápolt 38 éves férfi állapota továbbra is válságos. A sérültet mélyaltatásban tartják, s még legalább egy komoly műtét vár rá. „Egyelőre gépek lélegeztetik, állapota továbbra is nagyon súlyos, nem nevezhető stabilnak” - mondta Ladisláva Šustová, a kórház szóvivője. A többi sérült állapota már stabü. Szigorodó szabályok A közlekedésügyi tárca biztonságosabbá tenné az építkezést a tárcaközi egyeztetésben levő építési törvénnyel. Eszerint a tíz méternél hosszabb hidak, alagutak és aluljárók automatikusan a „kivételes építkezések” kategóriába tartoznának. Ez azt jelentené, hogy sokkal szigorúbb és gyakoribb ellenőrzésnek lennének alávetve, a munkálatokat folyamatosan felügyelnék. „A törvény ugyanakkor bevezetne egyteljesen új intézményt, mégpedig az építéstechnikai felügyeletet” - pontosított Martin Koňa, a közlekedésügyi minisztérium szóvivője. Ennek sokkal nagyobb hatásköre lenne, mint az építési hivatalnak. Azt, hogy hol lenne kötelező az építéstechnikai felügyelet, az építésügyi hivatal döntené el. Több munkás a tragédia helyszínén neve elhallgatása mellett úgy kommentálta a tervezett módosításokat, hogy egyetlen törvény sem tudja kiküszöbölni az emberi mulasztások okozta tragédiákat, a biztonsági intézkedések gyakori megkerülését, (dem, SITA) Búcsút inthetünk a nagy, szocialista típusú szociális intézményeknek (Tomáš Benedikovič felvétele) Életveszélyes zóna
