Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-12 / 186. szám, hétfő

o N C/1 Mit együnk nyáron, és mit ne? 12. oldal 2013. augusztus 12., hétfő, 11. évfolyam, 31. szám Nagy melegben gyakoribb a szélütés A több hete tartó szokatlan meleg az egészséges ember szervezetét is megviseli, hát még a betegét. A legnagyobb veszélyben a szívbetegek vannak. Ilyenkor gyakoribb a szélütés (sztrók). Felmerülhet a kérdés: mi köze az agyi érkatasztrófának a szívhez? Tömören: sok. Elsősorban az egyik szívritmuszavar, a pitvarlebegés hozható összefüggésbe a szélütés kialakulásával. ivritmuszavar esetén _ eseten a szív rT gyorsan és rend- . j M szertelenül ver. M Inkább remeg, mint szabályosan dobog. Ilyenkor a szívpitvarok az egyes összehúzódásokkal nem ürülnek ki teljesen, a vér egy része panga- ni kezd benne, és könnyen vérrö­gök alakulhatnak ki. Ebből dara­bok szakadhatnak le, és elzárhat­nak egy-egy kisebb eret. Ha ez az agyban következik be, akkor be­szélünk szélütésről. Ha teljesen elzáródik az ér, a kör­nyező szövetek elhalnak attól függően, hogy milyen nagy a vér­rög. A következmény katasztrofá­lis is lehet a különféle sérülések­től egészen a halálig. Feltételezések szerint csak az EU- ban a betegség kezelése évente 13,5 milliárd eurót emészt fel. Európában kb. 10 millió, az USA-ban 5,1 millió, Japánban több mint 800 000 ember szen­ved ebben a betegségben. A szélütés legerősebb kockázati tényezője a pitvarfibrilláció. 5 eset közül egy a számlájára írha­tó. Ez azt jelenti, hogy annak, aki pitvarfibrillációban szenved, öt­ször nagyobb az esélye, hogy agyi » Figyelem Ha orvoshoz megy, ügyel­jen arra, hogy megmérjék a vérnyomását és a pulzu­sát, s ha kell, elvégezzék az EKG-t. V A tünetek valószínűsítik a diagnózist, az elekt- rokardiogrdfia (EKG) pedig megerősíti azt. érkatasztrófa éri. A korral megnő a szélütés esélye, s ha még más kockázati té­nyező is kimutatható, pl. magas vérnyomás, koráb­bi szélütés és cukorbeteg­ség, akkor a veszély való­ban nagy. A pitvarlebegés akkor is jelentkezhet, ha nincs semmilyen egyéb, szívbe­tegségre utaló jel. A pitvar­lebegés magasabb frekvenciái­nál kellemetlen szívdobogás lép fel, esetleg kellemetlen érzés a mellkasi területen. A pulzus sza­bálytalan, és rendszerint gyors. A tünetek valószínűsítik a diagnó­zist, az elektrokardiográfia (EKG) pedig megerősíti azt. Első lépésként általában a kam­rák összehúzódásának ütemét kell lassítani, hogy a szív hatéko­nyabban tudja pumpálni a vért. A legtöbb betegnek, aki a ritmus­zavaron kívül több, a vérrögök kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezővel rendelkezik, antikoagulánst adnak a vérrögök kialakulásának megelőzésére, mi­vel ezek a betegek ki vannak téve Szövetségének elnöke. Nagy ré­széért a szív krónikus betegsége, a pitvarlebegés vagy pitvarfibrilláció a felelős. Diagnosztizálása nem is annyira egyszerű, mint ahogyan az első lására tűnik, ugyanis nem kell, hogy állandó jellegű legyen. Lehet, hogy épp akkor nem tapasztalható, amikor a beteg az orvosnál van, ez azonban nem je­lenti azt, hogy a szív egészséges. Az Egyesült Államokban je­lenleg 5,5 mil­lió a pitvar­fibrillációban szenvedő bete­gek száma, de a becslések sze­rint 2050-ben számuk már eléri a 15 milliót” - jegyezte meg a professzor. A pitvarlebegésben szenvedő betegeknek azért fontos véralvadásgádót szedniük, hogy el­kerüljék az agyi érkatasztrófát. A pitvarlebegést legegyszerűbben úgy lehet feltárni, ha rendszeresen mér­jük a vérnyomást és vele együtt a pulzust. Minél gyakrabban mér­jük, annál hamarabb lehet felfedez­ni e ritmuszavart. Általában a né­pesség 1 százaléka szenved pitvarfibrillá-cióban, ami azt jelen­ti, hogy Szlovákiában a betegek száma 50 ezer körül mozog. Az egyes országok között nagy eltérések vannak a betegség megítélésében. Nagy-Britanniában például az orvos pénzbeli jutalmat kap azért, ha felfe­dezi a pitvarlebegést. Nem csoda hát, ha a szigetországban a statiszti­ka szerint a lakosság 2,7 százaléka szenved e krónikus szívritmuszavar­ban. A szakemberek azt ajánlják, hogy nagy hőségben igyunk elegen­dő vizet. Ám ha valaki pitvarlebe­gésben vagy más szívritmuszavarban szenved, a folyadékpódás szabályait is ajánlatos megbeszélnie a szakor­vossal. (kovács) utes vészé- lyének. A véral­vadásgátló terápia viszont vérzést is okozhat, ezért minden egyes páciensnél mérlegelni kell a várható hasz­not és a kockázatot. ,A második világháború előtt agyi érkatasztrófa alatt a magas vérnyomás hatására kialakult agyvérzést tartották, amikor egy ér elpattant az agyban, ám a ha­tásos gyógyszerek megjelenése után a helyzet gyökeresen meg­változott. Jelenleg kevesebb az agyvérzés, viszont több a szél­ütés, ami valamely agyi ér elzá­ródását jelenti” - hangsúlyozta dr. Róbert Hatala professzor, a Szívritmuszavarok Szlovákiai I MÉG MINDIG FENYEGET 1 A NAPSZÚRÁS VESZÉLYE í A FERTŐZÉSEK HÍDJA: TANGA Leggyakoribb tünete a fejfájás, a hányinger, a hányás, a szédülés 13. oldal ... a legideálisabb a kórokozó „utaztatásához" 14. oldal * • é é é i 4 • * • # é é é é é é • „Egy gramm elövigydzat többet ér, mint egy mázsa gyógyszer. » (ArchibaldJoseph Cronin)

Next

/
Thumbnails
Contents