Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-12 / 186. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.com Iraki merényletek 12 merénylet, 69 halott Washington/Bagdad. Határozottan elítélte Washington a szombat esti bagdadi merényletsorozatot, és felajánlotta, hogy kész szorosan együttműködni az iraki kormánnyal az al- Kaida és más terrorszervezetek elleni harcban. A szombat esti bagdadi merényletekben 69 ember meghalt, és több mint 200-an megsebesültek. Különböző zsúfolt helyszíneken - piacokon, éttermek és kávézók közelében - összesen egytucatnyi robbanás történt. Júliusban több mint ezer ember halt meg Irakban merényletekben, utoljára öt éve volt ennyi halálos áldozat egy hónap alatt. Az arab országban kiújult a szunnita és a síita felekezetek közötti szembenállás, megfigyelők szerint többek között a Szíriái polgár- háború táplálja a feszültséget. Szíriában több radikális szunnita iszlamista csoport harcol Bassár el-Aszad elnök és síita szövetségesei - többek között Irán és a libanoni Hezbollah - ellen. A szíriai harcok nyomán kiéleződött a felekezeti szembenállás Libanonban is. (MTI) Egy zárva marad Washington megnyitja követségeit Washington. Az Egyesült Államok tegnap este megnyitotta az egy hete terrorfenyegetés miatt bezárt 19 észak-afrikai és közel-keleti nagykövetségét, kivéve egyet, a szanáai diplomáciai képviseletet - közölte az amerikai külügyi szóvivő. Jen Psaki szerint a jemeni fővárosban lévő amerikai nagykövetség zárva marad, mivel továbbra is vannak aggodalomra okot adó fenyegetések, amelyek arra utalnak, hogy az al-Kaida arab-félszigeti szárnya terrortámadásokra készül. Hasonló okok miatt zárva marad a lahori konzulátus is. Az USA augusztus 2-án zárta be ideiglenesen elővigyázatosságból 19 közel-keleti és északafrikai nagykövetségét az al- Kaida terrorszervezet támadásaitól tartva. Néhány napra rá Washington a jemeni diplomáciai külképviseletét is bezárta. Sajtóértesülések szerint a nagykövetségek bezárását az indokolta, hogy elfogták Aj- man az-Zavahri al-Kaida-vezér egy titkos üzenetváltását, amelyben nagy támadás végrehajtására utasítja helyettesét Jemenben. A pakisztáni Lahor- ban lévő amerikai konzulátust másfajta, az előbbiekkel nem összefüggő terrorfenyegetés miatt ürítették ki részlegesen csütörtökön. Jen Psaki nem közölte, hogy a szanáai és a lahori külképviselet mikor fog működni újra. Mint mondta: az amerikai hatóságok folyamatosan értékelik a fenyegetés mértékét, és ennek alapján döntenek a diplomáciai képviseletek megnyitásáról. (MTI) Az USA csupán négy országban bízik meg annyira, hogy nem gyűjt róluk információkat titkosszolgálati eszközökkel Washington az EU-t is aktívan figyeli Berlin/Washington. Nemcsak partnerként tekint az Egyesült Államok kormányzata az Európai Unióra (EU) és számos uniós tagországra, hanem olyan szereplőként is, amelynek belső ügyeit érdemes titkosszolgálati eszközökkel kifürkészni - írta a Der Spiegel. MT1-HÍREK kosszolgálati eszközökkel. Ezek Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. Washington további nagyjából harminc országot úgynevezett harmadik félként tart számon, ami azt jelenti, hogy lehetséges velük az együttműködés, de a titkos- szolgálati tevékenység tárgyává is válhatnak. Azt pedig, hogy a nemzetközi politika egyes szereplői mennyire „érdekesek” a szolgálatok számára, egy úgynevezett titkosszolgálati fontossági lista foglalja össze. spiontáblázatnak nevezett listán az 1-es minősítésű országok közé tartozik Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Afganisztán, míg a legkevésbé fontos államok közé sorolták az európai országok zömét - például Csehországot, Dániát és Horvátországot -, valamint mások mellett ázsiai országokat, például Laoszt, Kambodzsát és Nepált. Németország és az Európai Unió a 3-as kategóriába került, csakúgy, mint Franciaország és Japán, míg például Olaszország és Spanyolország alacsonyabb besorolást nyert. Németországgal kapcsolatban kilenc területet soroltak fel. Hármas besorolást kapott a kormány külpolitikája, a gazdasági stabilitás és a pénzügyi rendszert fenyegető veszélyek elnevezéssel összefoglalt kérdéskör, 4-est egyebek között a hadiipari export és az új technológiák, 5-öst pedig például az Egyesült Államokat megcélzó hírszerzési tevékenység. Az EU-ról hat területen gyűjtenek információkat a spi- ontáblázat szerint. Hármast kapott a külpolitikai célok, a nemzetközi kereskedelem és a gazdasági stabilitás kérdésköre, 5-öst pedig az új technológiák, az energiabiztonság és az élelmiszerellátás. A Der Spiegel új beszámolója megerősíti és kiegészíti a hírmagazinnak a Snowden-féle iratokból származó korábbi értesüléseit, amelyek szerint az NSA lehallgatja az EU washingtoni, illetve New York-i ENSZ- képviseletének irodáit, és tevékenysége nemzetközi összevetésben kiemelkedően nagy mértékben érinti Németországot. Obama enyhítene Barack Obama elnök pénteken kijelentette, a kongresszussal együtt azon fog dolgozni, hogy fokozzák az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési programjainak átláthatóságát, s létrehozzanak egy független szakértői testületet az adatgyűjtési technológiák felülvizsgálatára. Obama azt mondta, együtt akar működni a törvényhozással abban, hogy ellenérvek is eljussanak az elé a titkos bíróság elé, amely mérlegeli és jóváhagyja a kormány tömeges felderítési erőfeszítéseit. Az NSA-nál létrehoznak egy új tisztséget a polgári jogok érvényesítésének megfigyelésére. Az amerikai elnök azt is bejelentette, egy független szakértőkből álló bizottság alakul az adatgyűjtési technológiák felülvizsgálatára. Barack Obama kitért arra az amerikai polgárokat erősen foglalkoztató kérdésre is, amely szerint hazafinak vagy árulónak kell-e tekinteni Snowdent. „Nem hiszem, hogy Snowden hazafi volt” - szögezte le Obama, és hozzátette, hogy ha úgy gondolja, hogy igaza volt, akkor bíróság előtt kell kiállnia nézetei mellett. Ezzel a kijelentésével az amerikai elnök egyúttal azt a gyanút is megpróbálta eloszlatni, hogy a sajtótájékoztatón körvonalazott célok azokat az érveket erősítik, amelyek szerint Snowden helyesen cselekedett, amikor ország-világ előtt felfedte, hogy milyen terebélyes az NSA adatgyűjtési programja. A német hetilap az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kiszivárgott dokumentumok alapján egyebek között rávilágított, hogy az ügynökség élénken érdeklődik az EU külpolitikai céljai iránt. Négy országban bíznak A lap szerint az Egyesült Államok csupán négy országban bízik meg annyira, hogy nem gyűjt róluk információkat titSpionlista A Der Spiegel szerint az NSA egykori munkatársától, Edward Snowdentől származó anyagok között van egy ilyen dokumentum, titkos minősítéssel, 2013 áprilisi keltezéssel. A listán egy ötfokozatú skála alapján osztották be a nemzetközi közösség vizsgált szereplőit, illetve azt, hogy pontosan mi érdekli a szolgálatokat. A skálán az 1 azt jelenti, hogy a legfontosabb, az 5 pedig azt, hogy a legkevésbé fontos. A német hírmagazinban Akkor tört ki rendbontás, amikor a rendőrök megpróbálták útját állni a protestáns unionistáknak Összecsapások Belfastban, sok rendőr megsebesült Belfast ismét forrong (SITA/AP-felvétel) MTI-HÍR London. Ötvenhat rendőr megsebesült szombatra virradóra az északír fővárosban, Belfastban, miután protestánsok rátámadtak a katolikus ír Köz- társasági Hadsereg (IRA) híveinek felvonulását biztosító rendőrökre. A beszámoló szerint akkor tört ki rendbontás, amikor a rendőrök megpróbálták útját állni az Észak-Irország Nagy-Britanniához tartozását támogató protestáns unionis- táknak, akik fel akarták tartóztatni a katolikusok menetét Belfast egyik főútján. Az Észak-ír- ország Nagy-Britanniából való kiválását, és Írországgal való egyesítését szorgalmazó katolikusok az elszakadási küzdelmek egyik szimbolikus dátumáról, 1971. augusztus 9-éről akartak megemlékezni, ekkor kezdődtek a bírói ítélet nélküli őrizetbe vételek a tartományban. A rendőrség arra törekedett, hogy a két tömeg ne találkozzon egymással. A fiatal protestánsok kövekkel és Molotov-kokté- lokkal dobálták meg a rendőröket, ők pedig gumilövedékekkel és vízágyúkkal válaszoltak. A tiltakozók több járművet megrongáltak. A rendőrök nagy része csak enyhébben sérült meg, de négy rendőrt kórházba vittek. Megsebesült két civil is. A protestáns tiltakozók miatt módosítani kellett a katolikus menetútvonalát. Az észak-írországi rendezési folyamat fordulópontja a megbékélésről kötött 1998-as nagypénteki egyezmény volt, ám ezután is még csaknem egy évtizedig tartott, mire tényleges áttörést sikerül elérni. Ez 2007-ben történt, amikor az IRA bejelentette, hogy lemond az erőszak alkalmazásáról. Az IRA három évtizedes terrorhadjáratának óvatos becslések szerint is legalább háromezer halálos áldozata volt, köztük hétszáz brit katona. Előrehozott választást akar a csehek 72 százaléka, ami főleg a baloldalnak kedvez Egyetért Zeman lépéseivel a csehek nagy része Vitatott döntés Izrael építkezik Jeruzsálem. Közel 1200 új lakás építését hagyta jóvá a megszállt palesztin területek zsidó telepein az izraeli lakásügyi miniszter, mindössze három nappal az izraeli-palesztin béketárgyalások jeruzsálemi felújítása előtt. A bejelentés mélyíteni fogja a felek közti bizalmatlanságot a három év után újrakezdődő egyezkedéseken. Mahmúd Abbász palesztin elnök ragaszkodik a telepbővítések befagyasztásához. (MTI) MTI-HÍR Prága. A csehek több mint hetven százaléka a képviselőház feloszlatását és előrehozott választást szeretne - derült ki a cseh Median közvélemény-kutató intézet a hét második felében készített felméréséből. A megkérdezettek 72 százaléka állította, hogy a jelenlegi belpolitikai válságot a képviselőház feloszlatásával és előre hozott választás megtartásával kellene megoldani. Ugyancsak 72 százalék jelezte, hogy részt akar venni az őszi voksoláson. Mindössze 22 százalék jelentette ki, hogy nem vesz részt a választáson. Szociológusok úgy vélik: ha ez a részvétel beigazolódna, az jelentősen átalakíthatná a politikai színpadot, mégpedig a baloldal javára. A felmérés azt is kimutatta, hogy a csehek több mint fele egyértelműen pozitívnak minősítette Miloš Zeman köztársasági elnöknek az utóbbi hetekben a válság kezelésére tett intézkedéseit, amelyeket főleg a jobboldal élesen bírált. Csehországban azután alakult ki belpolitikai válság, hogy Petr Nečas miniszterelnök júniusban korrupciós botrányok miatt lemondásra kényszerült. A Zeman államfő által kinevezett Jirí Rusnok miniszterelnök és szakértői kormánya szerdán nem kapta meg a parlamenti alsóház bizalmát. Rusnokjelezte, hogy holnap benyújtja lemondását a köztársasági elnöknek. Elhalasztják a V4-es találkozót Elhalasztják a visegrádi négyek (V4) miniszterelnökeinek augusztusra tervezett magyar- országi csúcstalálkozóját. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a csehországi belpolitikai helyzetre tekintettel a halasztásra tett javaslatot. A korábbi tervek szerint a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfő augusztus 24-én a fertődi kastélyban tárgyalt volna.
