Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-09 / 184. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 9. Kertészkedő 15 Az augusztusban ültetett növények a tél beálltáig még jól be tudnak gyökeresedni (Fotó: képarchívum) Ha jövő májusban szeretnénk szamócázni, augusztusban kell a palantakat elültetnünk A földieper telepítése kertünkben Az eper nem véletlenül tartozik kedvenc gyümölcseink közé. Csodálatos illata, édes zamata mellett rengeteg vitamint tartalmaz. Ráadásul a téli hónapok után a szamóca csaknem az első gyümölcs, amelyet leszakíthatunk a kertünkben. ÖSSZEÁLLÍTÁS Szaporítása nagyon egyszerű. A legelterjedtebb eperfajták ugyanis ostorindának nevezett szárakat növesztenek, és ezeken az indákon újabb fiatal növények fejlődnek ki. Az új epertövek, amíg saját gyökérzetük nem elég erős, az indán keresztül, az anyanövénytől kapják a növekedésükhöz szükséges tápanyagot. Amint kialakult az új tövek gyökérzete, az ostorin(Fotó: képarchívum) da fokozatosan elszárad. Ezért, ha az indák nincsenek levágva, vagy az eperágyás augusztus végén nincs kiritkítva, nagyon hamar sűrű teleppé válik. Telepítés augusztusban Mivel az ostorindákon kifejlődő új tövek augusztustól kezdenek elég fejlett gyökérzettel rendelkezni ahhoz, hogy az anyanövényről leválasztva életképesek legyenek, és az időjárás is ezután kezd hűvösebbé, csapadékosabbá válni, ezért augusztus másik fele a legjobb időszak az eper telepítésére. Az epret legcélravezetőbb szőnyegszerűen ültetni, 20 cm tő- és 40 cm sortávolsággal. Az augusztus végén, szeptember elején elültetett növények a tél beköszöntőig meg jó erősen be tudnak gyökeresedni, így következő évben már teremni is fognak. A megfelelően előkészített helyre palántáit tövek három-négy évig fognak bőségesen teremni, utána majd fiatal palántákkal kell helyettesíteni. Az öntözésre leginkább a termésérés időszakában és a termőrügyek képződésekor - augusztusban, szeptemberben - van szükség. Érdemes megemlíteni, hogy a gyakori, gyér öntözgetés inkább káros, mint hasznos. A letermett szamóca Sokan elkövetik a hibát, hogy szüret után már nem ápolják szamócaágyásukat. A földiepret azonban ekkor is gondozni kell. Fontos feladat a gyomtalanítás - kapálással - és az öntözés, hiszen a termőrügyek augusztusban, szeptemberben fejlődnek a töveken. Ha nem tervezzük új növények telepítését, az indákat is el kell távoltani. Az utóbbi időben egyre több helyen lehetünk tanúi a lomblevelek szüret utáni lekaszálásának - a kísérletek eredményei és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az öregebb ültetvényeken ezáltal növelhető a következő év terméshozama. (Édenkert, ötvenen túl) A tenyészidő végi csapadék vagy öntözés késlelteti a beérést, rontja a tárolhatóságot A vöröshagymát most kell felszedni! FELDOLGOZÁS Kedvenc zöldségünket kétféle módon termesztjük a kertben: helyre vetéssel és dugga- tással. A magról vetett apró hagymákat következő tavasszal elduggathatjuk. A betakarítást akkor végezzük, ha a szár megdőlt, és legalább kétharmada leszáradt. Magról vetett állományban ez általában augusztus végére, szeptember elejére várható, dughagymás termesztésben már augusztus elejére bekövetkezik. Ekkorra a gyökerek a működésüket befejezték. Csapadékos időben a A hagymát felszedés után pár napig szárítjuk (Fotó: képarchívum) hagyma új gyökereket fejleszt - újragyökeresedik -, ami a betakaríthatóságot, tárolhatóságot negatívan befolyásolja. A színes buroklevelek mostanra nagyrészt kialakultak. Első menetben a hagymát felszedjük, rendre rakjuk, kedvezőtlen időjárás esetén szárítóhelyiségbe visszük, és 5-6 napos szárítást követően második menetben megtisztítjuk és tároljuk. Az ideális tárolás 65-70% páratartalom mellett, -1 - +3 fokos hőmérsékleten, intenzív szellőztetés biztosításával történik. (Cuccos, sulinet) Az egyik legszebben daloló madarunk Zenélő kert SOROZAT Reggelente rigófüttyre, madárcsicsergésre ébredni, csivi- telést, csirregést hallgatni az esti órákban - a kert zenéje semmi máshoz nem hasonlítható élményt nyújt a családnak. Kerti poszáta Jelentéktelennek tűnő, verébalakú kismadár, amely az énekével tűnik ki. 14 cm hosz- szú, 17-19 gramm súlyú, a hím és a tojó egyforma, háta olajszürke, hasa piszkos sárgásfehér, az evezőtollak szürkések. Hívószava „tak-tak-tak”, félelemhangja „csek-csek”-nek hallatszik, de cserregése is gyakori a kertben. Éneke hosz- szantartó, szépen csengő, gur- gulázó. Lombos és vegyes erdőkben él, ahol gazdag az aljnövényzet. Neve ellenére a kertekben ritkábban találkozhatunk vele, különösen ott, ahol kevés a fa. Közép-Európában költöző madár, április végétől szeptember-októberig tartózkodik itt. Afrikában telel át. Ázsiában is mindenütt megtalálható. Táplálékát rovarok és pókok, nyárutón és ősszel pedig bogyók is képezik. Fészke laza, szalmából épül. Alacsonyan, a talaj közelében, sűrű növényállományban, bozótosokban készíti. A tojó három-öt változatosan színezett tojást rak, melyek alapszíne a fehérestől a halvány barnáig teljed, barna vagy szürke foltjai a tompa végén kissé besűrűsödnek. Évente egy, ritkábban két fészekalját költ. A poszátáknak több fajtája is él nálunk, így a barátposzáta, a kis és a mezei poszáta is. (Tankönyvtár) Jelentéktelen külsejű, szép hangú kismadár (Fotó: képarchívum) Levelei húsosak, és egész nyáron szedhetők Ismerik az új-zélandi spenótot? ÖSSZEFOGLALÓ Nagyon hálás, de kevés helyen termelt zöldségnövény az új-zélandi spenót. Ezt a növényt James Cook, a híres felfedező - aki példás alapossággal térképezte fel Új-Zéland mindkét szigetét, Ausztrália déli részét és Tasmaniát -, 1770-ben hozta magával Európába. A növény (Tetragonia tetragonoides) csak külsejében hasonlít a mi spenótunkhoz, de nincs rokonságban vele. Levelei húsosak, vastagok, és egész nyáron fejlődnek, szedhetők és fogyaszthatok. Akkor ad bő levéltömeget, mikor a közönséges spenót már átmegy magszárba. Jelenlegi ismereteink szerint nincs semmiféle kártevője vagy betegsége, tehát növényvédelemre sincs szüksége - ami nagy előny. A magját szeptember végén kell elvetni, de a gyökeres palánták egész nyáron ültethetők. További nagy előnye, hogy a téli fagy elpusztítja ugyan a zöld részeit, de a lehullott magjai tavasszal kicsíráznak, kikelnek, és (Fotó: képarchívum) gyorsan fejlődnek. Emiatt évelő növénynek mondható. Mivel lágy szárú, és 40-50 cm hosszúságúra is megnő, nem árt hozzá valamilyen tartószerkezetet építeni, bár egymásra borulva is szépen növekszik, csak így nehezebb szedni. Igazán jól 25—30 fok körül érzi magát, de öntözni is kell. Készíthetünk belőle pestót, lepényt, tölteléket és minden olyan ételt, amit a közönséges spenótból szoktunk. (Kertészkedő)
