Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-31 / 176. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 31. Vélemény És háttér 7 A hangoskodó kritizálok országai hamarabb omolhatnak össze, mint a kritizáltak Ide a hanyatló Nyugattal! A Nyugat hanyatlása ténykérdés. A válságjelenségek többsége azonban sokszor erősebben van jelen a Nyugatot hangosan kritizáló vezetők országában, s ezért az egész kritika egyre kísértetiesebben emlékeztet a rothadó kapitalizmus közelgő összeomlását jósoló szovjet elvtársak elmélkedéseire. GÁL ZSOLT A Nyugat tényleg hanyatlik, legalábbis relatív értelemben a többi nagy civilizációhoz, főként a gyorsan feltörekvő ázsiai versenytársakhoz képest. A hanyatlás számos válságtünete jól érzékelhető, legyenek azok gazdaságiak, társadalmiak, erkölcsiek, demográfiaiak vagy akár környezetiek. Ezek kombinációja különböző mértékben van jelen az egyes nyugati országokban. Nincs azzal semmi baj, ha bárki rámutat ezekre a tünetekre. A dolog ott kezd el sántítani, ha a Nyugatot káromlók nem nevezik meg pontosan és komplexen a válságtüneteket és ezek okait, hogy a reális megoldások kereséséről már ne is beszéljünk. Ellenkezőleg, a magyar közbeszédben is elszaporodott kritika kellően általános és elég homályos ahhoz, hogy aktuálpolitikai célokra is felhasználható legyen. Hogy csak egy válságtünetet említsünk, tény, hogy a nyugati társadalmak komoly demográfiai problémákkal (elöregedő társadalom, csökkenő születésszám) szembesülnek, amijelentősen rontja az állam finanszírozhatóságát. Csakhogy a termékenység, vagyis a gyermek- vállalási kedv még mindig magasabb a legtöbb nyugati országban, mint a mi térségünkben, az államháztartásba befizető eltartók és az abból eltartottak közötti arány pedig kedvezőbb, többnyire jóval kedvezőbb, mint mondjuk Magyarországon. Ha tehát megpróbálunk pontosan megnevezni egy válságterületet és megismerkedünk az ottani adatokkal, akkor a reális összehasonlító elemzés nem tud más következtetésre jutni, mint hogy rosszabbul állunk a hanyatló Nyugatnál (vagy annak tekintélyes részénél). Az ilyen „aprópénzre váltott” megközelítés természetesen a gazdaság terén hozza ki a legnagyobb különbségeket. Mert A reális összehasonlító elemzés nem tud más következtetésre jutni, mint hogy rosszabbul állunk a hanyatló Nyugatnál. igaz, hogy számos nyugati ország közpénzügyei fenntartha- tatlanok és adóssághegyeket görgetnek maguk előtt, de lakosaik életszínvonala jóval magasabb a hasonlóan eladósodott magyarokénál. Valóban fennáll a veszélye annak, hogy a nyugati államok egész sora válik fizetésképtelenné, csak az a gond, hogy egy ilyen csődhullám esetén Magyarország az elsők között dőlne be vagy szorulna mentőövre. A tárgyüagos megközelítés azonban zavaró lehet azon politikusok számára, akik sikertelen politikájuk következményeit próbálják leplezni a bűnbakkereséssel, s az aktuális bűnbaknak a különböző nyugati intézményeket (az uniótól a valutaalapig) kiáltották ki. Ráadásul így szembemennek azzal az ezeréves hagyománnyal, hogy (szerencsénkre) felelős magyar politikus mindig a Nyugathoz szeretett volna felzárkózni és csatlakozni. Most szerencsétlenségünkre (nem először) a Nyugatból ellenséget igyekeznek gyártani. Ehelyett inkább a válság okainak kezelésén törhetnék a fejüket, de ez persze sokkal összetettebb feladat az olcsó, populista bűnbakkeresésnél. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója JEGYZI! ítélet, idő VERES ISTVÁN Ferenc pápa ismét meglepett minket. Brazíliából hazafelé tartva a melegekről nyilatkozott, mondván, ha ezek az emberek Istent keresik, és jót akarnak, ki ő, hogy ítélkezzen felettük. Szimpatikus hozzáállás. Ferenc pápa nyilatkozata bátor, és egyben abszurd, ugyanis hozzátette: ebből meg amabból a katekizmusból ez a megállapítás egyébként is egyértelműen levezethető. A kérdés tehát az: miért kellett 2013-ig vámunk, hogy a katekizmusból ezt valaki kiolvassa. Pláne ha Jézus mülió- szor idézett mondatára gondolunk: ne ítéljetek, és nem ítéltettek. 35 Celsius fok felett az ember rádöbben: ha tetszik, ha nem, muszáj visszavenni kicsit a megszokott hétköznapi tempóból. A szervezet egyszerűen nem búja, kicsit átalakul a tudatállapot is. Ilyenkor kell megtölteni a poharat egy- harmad rész olaszrizlinggel, a többit pedig felspriccelni szódával. A filagória alatt pedig elgondolkodni Jézus fenti mondatán. A nagy igazságok felett ugyanis hajlamosak vagyunk elsiklani anélkül, hogy valóban felfognánk őket. Ne ítéljetek, és nem ítéltettek. Pofonegyszerű feladat, mégis, szinte lehetetlen megcsinálni. Hiszen mindenről van véleményünk: nem csak az emberekről, akikről hallunk, vagy akikkel élünk, de a tárgyakról, történésekről, a 35 fokos melegről, és minden másról is. Ezek a vélemények pedig személyiségenként változnak. Ahhoz tehát, hogy ne ítélkezzünk naponta számtalanszor, el kellene felejtenünk, hogy van személyiségünk. Ez pedig nagyon nehéz. Valamivel könnyebb lenne, ha egyesek példát mutatnának ebben. Például a vallási vezetők. Nem csak a katolikusok, de az összes keresztény, a muszlimok, hinduk, buddhisták, és az összes létező vallás papjai. De nem is kell, hogy papok legyenek, lehetnek egyszerű emberek is, akik példát szeretnének mutatni. Ilyenekből is sok van. A tévé képernyőjén vagy a folyóiratokban gyakran szerepelnek ilyenek. Érdekes megfigyelni, hányán vannak köztük olyanok, akik anélkül képesek „prédikálni”, hogy ellenségképekkel tömnék a hallgatóság vagy az olvasók fejét. És érdekes lesz megfigyelni Ferenc pápát is a következőkben, mond-e majd valaki felett ítéletet. Mert hogy ő is csak ember. Persze ettől még sikerülhet neki. Drukkoljunk neki. Meg magunknak. KOMMENTAR Kutyakomédia MARIÁN LEŠKO Még mindig nem biztos, hogy szeptemberben sor kerül arra a rendkívüli parlamenti ülésre, melynek egyetlen programpontja a Martin Glváč védelmi miniszter leváltásáról szóló javaslat lenne. Leváltására pedig van elég ok, és egyre gyarapodnak. A védelmi minisztérium tavaly év végén két teherszállító repülőgépet vásárolt, versenypályázat nélkül. A két gépet egy „modernizációs szerződés” keretében szerezte be, két régebbiért, és fizetett hozzá még közel 10 millió eurót. Természetesen a gépeket nem a gyártótól vásárolta, hanem egy közvetítő cégtől, melynek hivatalos „székhelye” egy fogászati rendelőben van. Glváč a katonai hírszerzésnél kipattant ingatlanbotrány ügyében úgy járt el, hogy megtartsa pozíciójukban az ingatlanügyletekkel gyanúsítható vezetőket. Kutyakomédiát csináltak a vizsgálatból, hiszen a bűncselekménnyel gyanúsítható személyek aligha fognak együttműködni a bizonyítékok előteremtésében, hogy végül jól lebuktassák magukat. Amellett, hogy Glváč a katonai titkosszolgálatok vezetésébe ismét beemelte a Robert Kaliňákhoz közel álló funkcionáriusokat, „kézbe vette” Kaliňák 2009-es ügyét is. Akkor a belügyminisztérium egy furcsa versenypályázat keretében gázálarcokat vásárolt a rendőrség és a hadsereg számára. Természetese a legdrágább ajánlatot tevő cég nyert - egy gázálarcot 390 euróért szállított le. A másik két jelentkező 156, illetve 207 eurós árajánlatot tett. A hivatalos indoklás szerint azért nyert a legdrágább ajánlatot tevő cég, mert egyedül ő teljesítette a megadott technikai paramétereket. Amikor a Sme napilap bevizsgáltatta a prágai kutatóközponttal a gázálarcokat, kiderült, hogy a győztes cég sem tudott megfelelni a megadott feltételeknek. Ezért a Radičová-kormány miniszterei (Ľubomír Gaiko és Daniel Lipšic) nem vásároltak a túlárazott gázálarcokból. A mostani védelmi miniszter viszont a vásárlás mellett döntött. Indokként Glváč azt mondta, „nincs tudomása arról, hogy a szerződéssel vagy a versenypályázattal bármilyen gond lett volna”. 1999-ben a Smer alapító tagjai között ott volt Fedor Flašík és üzlettársa, Martin Glváč. Egyes dokumentumok szerint, mint például a Gorilla-akta, mindketten a párt szponzorai voltak. A rendkívüli parlamenti ülés nemcsak a védelmi miniszter leváltásáról, hanem a Smer egyik szponzorának magas állami funkcióból való távozásáról is szólna. Glváčot biztosan nem buktatja meg a smeres parlamenti többség, de ez nem ok arra, hogy ne tartsák meg a rendkívüli ülést. A szerző a Trend című hetilap belpolitikai kommentátora FIGYELŐ Mit lop a kedves vendég? A magyar nyaralók többsége a törülközőt cseni el leggyakrabban a szállásokról, tíz magyar szállásadóból kilencnél fordult már meg olyan vendég, aki nem csak a saját tárgyait csomagolta be - ismertette felmérésének eredményét a Szallas.hu portál. A 482 szállásadó bevonásával készített felmérés szerint a leggyakrabban a törülközőkből és a konyhai eszközökből hiányzik, de a beépített tűzhelytől a 250 kilós bazalttömbig sok mindennek lába kélt már a magyar szálláshelyekről. Leggyakrabban a törülközők és az ágyneműk tűnnek el, ezt követik a konyhai felszerelések és a ldsebb-nagyobb elektromos eszközök, például a távirányítók. Volt olyan apartman, amelyből egy vendég az összes beépített háztartási gépet, például a tűzhelyet is kiszerelte, az értékesebb műszaki cikkek közül az LCD-tévéket viszik el leggyakrabban. Egy szállásadótól a vendégek kértek egy nagy dobozt, mondván, elromlott a bőröndjük, végül abban vitték el a tévét. Máshol lepedőkből font kötélen eresztették le az értékeket az emeleti szobából, s előfordult, hogy a szállásadó vette észre, hogy a kerti bútorokat pakolják egy minibuszba. A szállásadóktól elvitt legértékesebb tárgyak között volt autó, gokart, 500 ezer formtot érő éremgyűjtemény, 4-5 mázsa tüzelő, festmény, régi könyvek - köztük Kaffka Margit dedikált kötete - több százezer forint értékben. Falusi vendégházak kertjéből többször tűnt el minden termés, de egy 250 kilós, díszként szolgáló bazalttömbnek is lába kelt. Nagyon sok szállásadó mondta, hogy meglepően kicsinyesek tudnak lenni a nyaralók: többen beletuszkolják a bőröndbe a 10 darabos WC- papír csomagot, más pedig a használt WC-kefét is képes elvinni. (MTI)
