Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-30 / 175. szám, kedd

FOCITIPP ■ 2013. JÚLIUS 30. , Í0 TÉMA Szakály Péter szomorúan ballag, a Strömsgodset 1-0-ra vezet a Debrecen elleni visszavágón. S milyen messze volt még a vége... (www.dvsc.hu) Meddig van lejjebb? Először fordul elő, hogy augusztusban már egyetlen magyar csapat sem érdekelt a nemzetközi kupaporondon. Idén nyáron hamar búcsúzott a Videoton, a Győr, a Debrecen és a Honvéd is. Végigpörgettük az elmúlt húsz év európai kupakrónikáját a magyar indulók szempontjából, főleg a kudarcokra fókuszálva. ányi Sándor MLSZ-elnök nemrég arról nyilatkozott, hogy néhány éven belül stabil BL- és EL-cso- portkörös részvételt vár a magyar klubcsapatoktól. Néhány hazai klubnál az átlagbérhez képest csil­lagászati összegeket keresnek a já­tékosok, a csapatok kerete tele van (sok helyütt valóban minőséget képviselő) idegenlégiósokkal, előre­lépés helyett idén mégis visszalépés történt. A totális kupakudarc kap­csán máris összeesküvés-elméletek kaptak szárnyra, ezek ismertetése helyett azonban inkább lássuk, mi történt a közelmúltban. 1993-1999: BL-csoportkörtől a kudarcokig Húsz évvel ezelőtt még egyeden angol lapnak sem jutott volna eszébe San Marinó-i vagy máltai szintet emlegetni a magyar futball apropóján (ahogy ezt az izraeli lapok tették a Győrrel kapcsolat­ban). 1993 őszén a Bajnokok Li­gája első fordulójában a Honvéd tisztes helytállást mutatott fel a Manchester United ellen, s csak 3-5-ös összesítéssel búcsúzott az angol bajnokkal szemben. (A Honvéd idén is öt gólt kapott - a szerb Vojvodinától.) Ekkoriban a magyar csapatok még képesek voltak komoly meglepetéseket okozni. Micsoda élmény volt élőben végigizgulni a Ferencvá- ros-CSZKA Moszkva KEK-visz- szavágót, amelyen a Fradi húsz­ezer néző előtt 2-1-re győzött, s végül tizenegyesekkel 7-6-ra verte a vendégcsapatot. Az Üllői úton telt ház (18 ezer néző), tel­jes eksztázis. Igaz, a Fradinak a nyolcaddöntőben már sok volt a Porto, de az idegenbeli 6-0 után Lipcseiék Pesten legalább nyerni tudtak (2-0). Utólag visszatekint­ve a korszakra: szép idők voltak, az 1994/95-ös kupaidényben a Hon­véd kiverte a Twentét, egy évvel később pedig jött az FTC felejthe­tetlen BL-menetelése. Ezután azonban elindultunk a lejtőn. 1996 nyarán a Fradi csú­nyán kikapott a BL-selejtezőben a Göteborgtól, de az UEFA-ku- pában valamit javított a presztí­zsén, Az Olimpiakosz kiverése akkor is nagy dolognak számított, a Newcastle elleni hazai 3-2 pe- dig egyike az elmúlt húsz év leg­nagyobb meccseinek (visszavágó: Húsz évvel ezelőtt még egyetlen angol lapnak sem jutott volna eszébe San Marinó-i vagy máltai szintet emlegetni a magyar futball apropóján. 0—4). Az 1996/97-es idényben igazi csalódást mégis a Honvéd és a BVSC okozott a drukkereknek. A Honvéd kettős vereséggel bú­csúzott a KEK-től a francia har­madosztályban szereplő Nimes- mel szemben, amelynek ez volt az első (s mindmáig utolsó) európai kuparészvétele. De magyar klub ellen írt történelmet a walesi Bar­ry Town is, amely tizenegyesek­kel búcsúztatta a Mezey György által irányított BVSC-t az UEFA- kupából. Jellemző, hogy a walesi egyesület azóta kilenc nemzetkö­zi kupapárharcot vívott, de csak egy névtelen azeri csapat (FK Samkir) ellen tudott továbblép­ni. A kilencvenes évek második felében kisebb sikerek (az MTK- nak például sikerült kivernie a Fenerbahcét az UEFA-kupából) mellett a magyar klubok belefu­tottak néhány nagy zakóba is. Fő­leg az Újpest töltötte be a pofo­zógép szerepét (Sturm Graz 0-4, Bruges 0-5, Vojvodina 0-4). 2000-2004: Békés évek, bundagyanúval A kétezres évek eleje viszonylag bé­késen telt a magyar klubok számá­ra. A 2000/2001-es idény során a BL selejtezőjében a Dunaferr pél­dául kiverte a Hajdúk Splitet (2-2, 2-0), majd a Rosenborg elleni ki­esés (2-2, 1-2) után a Feyenoord ellen sem kellett szégyenkeznie (0-1, 1-3) az UEFA-kupában. Ugyanekkor az MTK a második fordulóig jutott, a Nantes azon­ban megállította (0-1, 1-2). Az összehasonlítás kedvéért: a Nantes abban az évben francia bajnoki címet szerzett, a Feyenoord pe­dig a rákövetkező idényben meg­nyerte az UEFA-kupát! Ez nem a Strömsgodset vagy a Mladost Podgorica szintje. S hogy mi ju­tott még a kétezres évek első felé­re? További két győzelem horvát klubokkal szemben (ma már ez is nehezen képzelhető el): a ZTE az NK Zagreb, a Debrecen a Varteks Varasdin együttesének mutatott ajtót. A Ferencváros bejutott az UEFA-kupa csoportkörébe, s az akkor még ötcsapatos rendszerben megelőzte a skót Hearts-ot (2004). A csúcspontot mégis alighanem 2002 nyara jelentette, amikor a ZTE Koplárovics Béla góljával 1- 0-ra nyert a Manchester United ellen. A visszavágót felejtsük el. Ebből az időszakból a legnagyobb vihart a Dunaferr váradan kudarca kavarta. 2001 nyarán a dunaújvá­rosiak az UEFA-kupa selejtezőjé­ben a ciprusi Olimpiakosz Nicosi­át kapták ellenfélül, s az idegenbeli 2- 2 után hazai pályán 4—2-re ki­kaptak, ezzel kiestek. A szurkolók dühöngtek, a jól értesültek bun­dáról suttogtak. Nem véledenül: évekkel később kiderült, hogy a mérkőzés előtt Salamon Miklós­nak háromszázezer dollárt aján­lottak fel, hogy győzze meg társait, anyagilag jobban járnak a vereség­gel. A Dunaferr védője azonnal je­lentette az esetet a klubvezetésnek, a visszavágón pedig nem is lépett pályára. Ez sem segített. Érdekes a mérkőzés kapcsán elolvasni Eger­vári Sándor edző nyilatkozatát: „Gyengén játszottunk, rosszul vé­dekeztünk, a ciprusiak megérde­melten jutottak tovább. Gyorsan kétgólos hátrányba kerültünk, sajnos nem sikerült fordítanunk. Gratulálok az Olimpiakosz Ni­cosiának.” A jelenlegi szövetségi kapitány akkor még nem mondta el azt, amit tavaly tavasszal maga is elismert: „Emlékszem, hogy kaptunk jelzéseket, tájékoztattuk is a szakosztály és a klub vezetőit, de házon belül igyekeztünk meg­www.ujszo.com oldani a problémát” - mondta Salamon megkereséséről Egervári. Miért kellett ezzel a kijelentéssel „házon belül” hosszú éveket várni? 2005-2008: Szégyenre szégyen 2005 nyarán egy pillanatra azt hittük, minden megváltozik. A Debrecen álomfutballt mutatott be a Hajdúk Split ellen, 8-0-s összesítéssel búcsúztatva a horvát csapatot a Bajnokok Ligája máso­dik selejtezőfordulójában, A hor- vátok elbizakodottságát jellemzi, hogy a válogatott legendás szö­vetségi kapitánya, Ciro Blazevic a spliti visszavágó előtt 6—2-es Hajduk-győzelmet tippelt — aztán a DVSC 5-0-ra nyert idegenben. Ezzel azonban a Löki el is lőtte a puskaporát, a következő körben a ManUTD két 3-0-s győzelem­mel helyre tette a debreceniek egoját. S hogy az idők változnak, azt az UEFA-kupa első forduló­jának eredménye mutatta meg: az ide átsorolt Debrecen 6-1-es összesítéssel búcsúzott az építke­zést ekkoriban megkezdő Sahtar Donyeckkal szemben... A horvátok elleni nyolcas után ez megalázónak tűnt, de a Fe­rencvárosnak még a Debrecent is sikerült alulmúlnia. A Fradi a be­lorusz MTZ-RIPO Minszk elleni párharc első meccsét 2-0-ra elve­szítette az Üllői úton, így a vissza­vágón hiába nyert 2—1-re, kiesett. A kiesésnél is fájdalmasabb volt az, amilyen teljesítményt a Fe­rencváros játékosai nyújtottak az első mérkőzésen. A Ferencváros focistái elsősorban durvaságaikkal hívták fel magukra a figyelmet, a meccs után a főleg ifistákkal fel­álló fehéroroszok edzője szóvá is tette Budovinszky Krisztián bru­tális működését. A Fradi-pályáról a nézők is eltűntek, a találkozót mindössze ötezren tekintették meg a helyszínen. A lefújás után László Csaba klasszikus közhellyel zárta mondandóját („Dolgozunk tovább”) - szomorú állandóságot mutat, hogy a Videoton és a Deb­recen idei kiesését követően Jósé Gomes és Kondás Elemér is ezzel az arcpirító szöveggel próbálta menteni a menthetetlent. Alig egy évet kellett várni, és kide­rült, hogy még ennél is van lejjebb.

Next

/
Thumbnails
Contents