Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-30 / 175. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 30. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 A cseh és a szlovák piacon az elmúlt év végére 95 millió eurós veszteséget halmoztak fel Bezárhatják a Zuno Bankot Pozsony. Egyre bizonytala­nabb a Zuno Bankjövője. Az osztrák Raiffeisen-cso- portba tartozó internetes bank anyavállalatának a képviselői azt sem zárják ki, hogy a pénzintézetet tel­jesen felszámolják. ÖSSZEFOGLALÓ A Zuno Bank jelenleg csak Csehországban és Szlovákiában van jelen. Szlovákiában 2010-ben jelent meg, és a gaz­dasági mutatókat tekintve ed­dig nem sok sikert ért el. A cseh és a szlovák piacon az elmúlt év végére 95 millió eurós veszte­séget halmozott fel. Mario Drosc, a cseh Raiffeisenbank igazgatója, a Lidové noviny na­pilapnak adott inteijújában el­ismerte, hogy a sikertelenség miatt végső megoldásként a bank bezárását is el tudja kép­zelni. Drosc szerint ez esetben a cseh ügyfelek a Raiffeisen- bankhoz, a szlovákiaiak a szin­tén a Raiffeisen-csoportba tar­tozó Tatra bankához mennének át. Az el5.cz hírportál informá­ciói szerint azonban a Zuno jö­vőjével kapcsolatos találgatá­sokat a bankcsoport hivatalosan egyelőre nem erősítette meg. A Zuno Bank nemrég masszív reklámkampányba kezdett, ami csaknem 2 millió eurójába ke­rült. Piaci információk szerint ez lehet az utolsó próbálkozás a bank megmentése érdekében. A Raiffeisen-csoport volt veze­tője, Herbert Stepic egyébként soha nem volt nagy híve a Zuno Bankhoz hasonló internetes pénzintézet alapításának, vé­gül-azonban hagyta magát rá­beszélni, miközben a Raiffei- sennek már vannak tapasztala­tai az internetes bankokkal Szlovákiában. A szintén a bank­csoporthoz tartozó Tatra banka 2000-ben jelent meg a piacon az Eliot internetes bank projekt­jével, 2005-re azonban az Eliot projektet felszámolták. A Tatra banka ezt akkoriban azzal ma­gyarázta, hogy az említett pénz­intézet már „elérte a célját”, ami szerintük az internetes banki szolgáltatások népszerűsítése volt. (SITA, mi) Az ellenzék szerint Orbán a féktelen haveri pénzszórást méregdrága hitelekkel igyekszik pótolni Sokba kerül az országnak az IMF kifizetése ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Augusztus 12-ig fizeti vissza Magyarország a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló tartozásait - közölte Reza Moghadammal, a Nemzetközi Valutaalap igazga­tójával levélben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A szaktárca erről szóló közlemé­nye szerint a magyar állam 7,5 milliárd euró értékű hitelt hí­vott le az IMF-től, ebből 2,2 milliárd eurót kellene kifizetni. Az Államadósság Kezelő Köz­pont (ÁKK) erről szóló közle­ménye szerint két nagyobb részlet van hátra idén, jövőre pedig néhány apróbb, az elő­törlesztés így 1,3 milliárd eurót jelent (a többit amúgy is ki kel­lene most fizetni), jövőre pedig alig 313 mülió euró maradna meg. Az NGM szerint az előtör­lesztés kamatmegtakarítást je­lent, miközben ez a lehetőség „csak azon országok részére áll fenn, amelyek megfelelő szintű tartalékokkal, fegyelmezett költségvetési politikával és kedvező befektetői megítélés­sel rendelkeznek”. A szaktárca a befektetői bizalom megnyil­vánulásának látja a CDS-fel- árak mérséklődését, amelynek következtében a magyar állam „kedvező finanszírozási feltéte­lek mellett jelentős betétállo­mányt építhetett fel”. Ez ugyanakkor, mint az megírtuk, a februári dollárkötvény-kibo­csátás következménye, amely viszont 2,6-3 százalékponttal drágább finanszírozást jelent, mint egy IMF-hitel. Magyarország ezzel persze még nem végzett a válság alatt felvett hitel törlesztésével, hi­szen az Európai Uniótól is ka­pott kölcsön az állam. Ebből még - szintén az ÁKK kimuta­tása szerint - 3,5 milliárd eurót (több mint ezermilliárd forin­tot) kell törlesztenie Magyar- országnak, igaz, ebből kétezer euró kifizetése csak jövő év vé­gén, 1500 euró pedig még ké­sőbb, 2016 közepén esedékes. A miniszterelnök sikernek próbálja beállítani a 2008-ban felvett IMF-hitel végtörleszté­sét, de elhallgatja, hogy ehhez jelentős piaci hitelfelvételre kényszerült, vagyis az olcsó hi­telt drága hitelre sikerült válta­nia - közölte az MSZP-s Szanyi Tibor. A szocialista politikus emlékeztet, az IMF-hitel „beállítására” biztonsági okok­ból került sor, a keretösszeg egyharmadát igénybe sem vet­ték, egyharmadát jegybanki tartalékba tették. így csak a pénz egyharmada, „mozdult meg” áthidaló megoldásként. A szocialista politikus szerint a kormány idén a „végtörlesztés­ként tálalt” IMF-nek szóló visszafizetés összegének két­szeresét vette fel a dollárpia­con államkötvény kibocsájtá- sával, ráadásul dupla kamatot vállalva. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor „lánchazugságba bonyolódott”. Úgy fogalma­zott, hogy „a féktelen haveri pénzszórást újabb és méreg­drága hitelekkel igyekszik pó­tolni, ezáltal az államadósság az egekbe szökött”. (MTI, Nsz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Romlott az anyagi helyzetünk Pozsony. Szlovákia lakos­sága egyre borúlátóbb az ak­tuális anyagi helyzetével kap­csolatban - derül ki a TNS Slovakia piackutató ügynök­ség felméréséből. Eszerint a 16 és 65 év közötti korosztály több mint egyharmada vallja azt, hogy rosszabbul él, mint egy éve, háromnegyedük pe­dig kénytelen szigorúbban el­lenőrizni a kiadásait. A romló anyagi helyzettel párhuza­mosan egyre nagyobb azok aránya is, akik a vásárlásnál a termékek árát tekintik az elsőrendű szempontnak. A megkérdezettek 70 százaléka például akkor is az olcsóbb árut választja, ha ez minőségi­leg elmarad a drágább termé­kektől. (TASR) Eladósodott nyugdíjasok Prága. Egy év alatt meg­duplázódott azon cseh nyug­díjasok száma, akik nem tud­ják időben visszafizetni az ál­taluk felvett hiteleket. A cseh nyugdíjkezelőség (ČSSZ) tegnap nyilvánosságra hozott kimutatása szerint tavaly 67 614 személy nyugdíjának egy részét vitték el a végrehajtók, míg az idei első félévben már 68 125 személyét. A Csehor­szágban végrehajtási eljárás alatt lévő személyek 7,5 szá­zalékát nyugdíjasok teszik ki. Ez több mint 60 ezer nyugdí­jast jelent. A 10,5 milliós Csehországban az öregségi nyugdíjasok száma megköze­líti a 2,5 milliót. A nyugdíjasok tartozása átlagban 20 ezer cseh korona (770 euró). Az át­lagos havi nyugdíj 10 500 ko­rona (404 euró), az átlagos bruttó havi bér pedig 24 ezer korona (925 euró). „A végre­hajtási eljárás a legtöbb eset­ben a60-63 év közötti nyugdí­jasokat érinti. Nagyon sokan úgy vettekfel hitelt, hogy nem tudatosították: nyugdíjuk jó­val alacsonyabb lesz, mint normális keresetük, s ez ko­moly problémákat okoz” - mondta Jin Prošek, a végre­hajtói kamara elnöke. (-kés) Az OTP is nyögi a bankadót Pozsony. A magas szlová­kiai bankadó hatását az OTP is megérezte. Az OTP Banka Slovensko nyeresége az idei első félévben 345 ezer euróra esett vissza, vagyis 70 száza­lékkal alacsonyabb a múlt év azonos időszakában mért 1,15 millió eurós profitnál. A pénzintézet a visszaesést a ta­valy bevezetett bankadóval magyarázza, amely jelentős forrásokat von el a bankszek­torból. Több mint 4 százalék­kal csökkentek a bank kama­tokból származó bevételei is, az ügyfelek által fizetett díja­kon ezzel szemben 5,3 száza­lékkal többet szedtek be, mint a tavalyi első félévben. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA Angol font 0,8634 fi Lengyel zloty 4,2294 □ Cseh korona 25,914 1 Magyar forint 297,88 n Horvát kuna 7,5055 1 Román lej 4,4010 Japán jen 129,91 fi Svájci frank 1,2330 D Kanadai dollár 1,3636 g USA-dollár 1,3270 n VETEL ­ELADAS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA FORINT Sberbank­­­OTP Bank 1,38-1,27 27,09-24,80 309,89-283,77 Postabank 1,38-1,28 26,85-25,03­Szí. Takarékpénztár 1,38-1,28 26,63-25,15 310,31-283,58 Tatra banka 1,37-1,29 26,72-25,16 308,69-285,23 Príma banka *­­- ■ Általános Hitelbank 1,36-1,28 26,71-25,15 312,05-285,30 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A képviselők nem kímélik a pénztárcánkat Májusban is domináltak a pénznyelő jogszabályok ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament által májusban elfogadott törvények egy része jelentős terhet jelent a lakosságnak és rontanak a vállalkozói környezeten is - de­rül ki az F. A. Hayek Alapítvány legfrissebb felméréséből. Ezúttal a parlament 19. ülés­szakát, vagyis a május 14. és június 5. közötti időszakot vizsgálták, és az eredmény most sem túl rózsás: az elem­zők szerint a képviselők össze­sen 28 olyan jogszabályt hagy­tak jóvá, amelyek negatív ha­tással vannak a vállalkozókra és a lakosság pénztárcájára. A negatív törvények száma esze­rint továbbra is kétszerese azo- kénak, amelyek az elemzők szerint pozitívnak nevezhetők. A 43 elfogadott törvényből 16 olyan volt, amely növeli a lakosság terheit, szemben az­zal a 8 törvénnyel, amelyek el­lenkező hatást váltanak ki, vagyis több pénzt hagynak a pénztárcánkban. Az egyébként is rossz vállalkozói környeze­ten 12 törvény tovább ront, és csak 6 olyan jogszabályt szá­moltak össze az elemzők, ame­lyek javulást hozhatnak a vál­lalkozók számára. (TASR, mi) Mit kell tennie? Nyerje meg ai alábbi pénzösszegek egyikét! látékraiel! szelvény A játék időtartama alatt (2013. július 22. - augusztus 2.) az Új Szóban és a Vasárnapban közölt összesen 13 szelvényből legalább 11 -et gyűjtsön össze! • A szelvények megjelenésének időpontja: 1-11. szelvény Új Szó - július 22. - augusztus 2. 12. Vasárnap -július 23. (30. szám) 13. Vasárnap - július 30. (31. szám) >, akik a 13 szelvényből 11-et a következőképpen gyűjtik össze: Vasárnap - 2 darab szelvény, Új Szó - 9 darab szelvény. • Az összegyűjtött szelvényeket borítékban küldje vissza a következő címre: Redakcia Új Szó Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1 • A borítékra írja rá: Nyári játék Beküldési határidő: 2013. augusztus 5. Keresse az újságárusoknál! VASÁRNAP Ai internetes bank nem váltotta be a hozzá fázott reményeket

Next

/
Thumbnails
Contents