Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-29 / 174. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 29. Autó-motor - hirdetés 9 AT-modell kezdetben 850, de az általa elsőként bevezetett futószalagos sorozatgyártásnak köszönhetően 1927-ben már csak 260 dollárba került Vállalatbirodalmat épített ki a T-modell atyja Az amerikai autóipar úttörője, az autók tömeggyártásának megalapozója, Henry Ford százötven éve, 1863. július 30-án született. Órákat akart gyártani, majd az autók birodalmában maradt. ÖSSZEFOGLALÓ Apja ír származású sikeres gazdálkodó, anyja holland és skandináv felmenőkkel rendelkezett. Henry nem akart farmer maradni, a technikai problémák vonzották. Esténként egy órásnál segédkezett, és azt tervezte, hogy nagy tömegben gyártott olcsó órákat fog egyszer piacra dobni. Tizenhét éves korára inas lett egy detroiti gépjavítóban, ugyanakkor saját műhelye volt, ahol aratómunkásoknak javított, készített mezőgazda- sági gépeket. Hamar ráébredt arra, hogy a gőzgép nem eléggé alkalmas könnyű járművek hajtására: 1887-ben épített egy négyütemű, egyhengeres benzinmotort, hogy megértse a nem sokkal előbb feltalált Ottomotor elvét. 1890-ben kéthen- geres motort készített, majd műhelyét áttelepítette Detroit- ba, ahol egy villamostársaságnál gépész állást vállalt. 1891-től a Detroit Edison Electric Companynál mérnök, majd főmérnök lett, így eleget keresett, hogy saját fejlesztéseit finanszírozza. 1892-ben kocsiszerkezetet épített négy lóerős moteljához, ezt a járművet eladta, és árából készítette el az óránként 20 mér- földes (33 kilométeres) sebességre képes, középen kormánykarral ellátott Quadro- cycle-t 1896-ban. Főnökei nem nézték jó szemmel munkaidőn túli tevékenységét, ezért választás elé állították - ő inkább állásáról mondott le, mint az autóról. Néhány társával létrehozta a Detroiti Automobil Társaságot, amelyből három év után kivált, és 1902-ben saját megépítette versenyautóját, a 999-est, mely 120 km/óra sebességre volt képes. Ezt nem is merte maga vezetni, hanem egy kerékpárversenyzőt ültetett a volán mögé. A 999-es győzelme tőkéhez juttatta, amelyből 1903. június 16-án üzemet alapított. A rajta kívül 11 részvényessel, szerény 28 ezer dollár tőkével létrehozott Ford Motor Company az A-modellnek nevezett első típusból 1200 darabot adott ql, majd sorra következtek az ábécé betűi. Az autó akkoriban luxuscikknek számított, Ford azonban mindenki számára elérhető kocsit akart készíteni. Ez az álma az 1908-ban piacra dobott T-mo- dellben testesült meg, amely 1902-ben a saját műhelyében építette meg versenyautóját, a 999-est, mely 120 km/óra sebességre is képes volt (Képarchívum) kezdetben 850, de az általa elsőként bevezetett futószalagos sorozatgyártásnak köszönhetően 1927-ben már csak 260 dollárba került, így milliókat juttatott autóhoz; Ford „kerékre tette” Amerikát. A csaknem húsz évig gyártottjármű fő tervezője a makói születésű Galamb József mérnök volt, aki részt vett az ugyancsak legendás Fordson traktor megkonstruálásában is, és 1944-es nyugdíjazásáig a dearbomi üzem főmérnökeként dolgozott. Azon kevesek közé tartozott, akit Henry Ford - tisztelete jeléül - a keresztnevén szólított. (1955-ben halt meg, Detroitban nyugszik.) 1914-re már minden második amerikai autó a Ford gyárból került ki, és abban az évben tízmillió dolláros nyereségre tett szert a cég. Ford munkásainak Detroitban a legmagasabb, napi öt dollár bért fizette, nyolcórás munkanapot, ötnapos munkahetet vezetett be. Dolgozói részesedhettek a profitból, amely fokozta a termelékenységet és a minőség javításában való érdekeltséget. Egyes szakszervezeti vezetők a „fordizmusban” a szocializmus megvalósításának „amerikai útját” látták. A gyáros elvetette a marxizmust, de vallotta, hogy a kapitalizmus ésszerűsíthető és moralizálható. „Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból.”- mondta. Sikeres gyártmányainak, terjeszkedésének köszönhetően óriási, mintegy 700 mü- lió dolláros vagyonra tett szert, de mindig idegenül érezte magát a milliomosok között. Fia halála után, 1943-ban formálisan is visszavette a cég vezetését, egészen 1945-ig, amikor is unokája, Henry Ford II. lett az elnök. Az alapító visszavonult birtokára, Greenfieldben múzeumot alapított, ahol az első amerikai feltalálók életét és munkásságát mutatták be. Ő létesítette a környezetvédelmet és a kultúra megőrzését támogató Ford Alapítványt, amelyre halála után részvény- csomagja szállt. 1947. április 7-én, 83 évesen halt meg szülőhelyén, Dearbomban. Henry Ford munkabírásának eredményeként megváltozott az amerikai ádagemberek élete, az autó a mindennapok nélkülözhetetlen eszköze lett. Ma a nevét viselő cég a világ egyik legnagyobb vállalatbirodalma, Amerika második legnagyobb autógyára. Évente csaknem hatmillió új jármű viseli ovális kék alapú emblémán az alapító nevét. A tapasztalat igazolja Henry Ford megállapítását: „A legjobb autó az új autó”. (MTI) Többet olcsóbban! Rendelje meg egy évre az Új Szót és előfizetőként havonta EGÉSZSÉGMAGAZIN-t is kap! A megrendelőt most megajándékozzuk Elektromos hűtőtáska otthoni és autós használatra tökéletes ételek, italok melegen-, hidegen tartásához « kapacitás: 24 liter kiváló minőségű szigetelés, halk működés Előfizetve olcsóbb! Az ajándék értéke: 50 € Az ajánlat 2013. július 31-ig tart. a> > >* u> <D +■» O N Irt > 'CD C N 2 8..S f |'1| sí s Ü ~ ž I 1 So -a S1 s 11 Š 'B :g « 4) ü N C :2 ^ 8.S 1 je < n )Q cé S Ä ^ 2
