Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-29 / 174. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 29. Vélemény és háttér 7 Demokráciában kivételes helyzet a nyilvánosság kizárása, a bíróságokra is ráfér az átláthatóság Nyilvános, mert az enyém Múlt heti hír, mely szerint a Transparency International összehozott egy weboldalt, amely átláthatóbbá, legalábbis részben ellenőrizhetőbbé teszi a bírósági rendszert. Gratula, és nagyon sok sikert kívánunk. Meg sok látogatót, felhasználót. A harmadik hatalmi ágra egy kis átláthatóság már éppen ráfért. LOVÁSZ ATTILA A honlap bejelentését követően azonnal megszólalt a legfőbb bíró. Tudják, az, amelyik annyira független, hogy már sikerült pártkandidátusként igazságügyi miniszternek is lennie, és akit, máig nem tisztázva rendesen az ügyet, a sajtó és az akkori ellenzék összeboronált Sadiki albán maffiafőnökkel (jelenleg rács mögött). Nos, a legfőbb bíró legyintett, s kijeletette, a TI csak ellopta a Legfelsőbb Bíróság honlapjának tartalmát. így tudtuk meg, hogy az LB honlapja a szerzői jog hatálya alatt van - mecsoda újdonság! Még jó, hogy néhá- nyan tudják, amit minden egyes alapiskolát végzett polgárnak tudnia kellene. Mit is? Nézzük meg, mit kellene polgári neveléstanból tanítani - bemagoltatva a tudnivalót, mint a memoriter versanyagot. Egy demokratikus államban, ahol a hatalom hordozója a polgár - a szuverén -, s amelyben a polgár érdekeit választott képviselők képviselik, a rendszert képviseleti demokráciának hívják. Ennek minden hatalmi ágának munkája természeténél fogva nyilvános. A parlamenti ülések - a bizottságiakat is beleértve - nyilvánosak. Jó, a „nép” valószínűleg nem fér be a tanácsterembe, de a nyilvánosság megoldott, online felületen bárki figyelemmel kísérheti a plénum munkáját. Már csak a bizottsági üléseket kellene felrakni és a tisztelt Ház formailag megfelel a képviseleti demokrácia alapelveinek. A kormány ülése nyilvános - találkoztam már kormányzati tisztségviselővel, aki ettől az állítástól beremegett és hülyének nézett, méghogy nyilvános, azt aztán nem. Márpedig az. Ugyanúgy, mint a törvényhozó hatalom, ugyanúgy a végrehajtó hatalom ülései is nyilvánosak. Ezt ma Szlovákiában sem jogszabály sem egyéb norma nem kezeli, s így megszoktuk, hogy a kormányhivatal tanácstermét csak fotóterminusokban készített felvételekről ismerjük. A bíróság munkája is nyilvános. A bíróság ugyanis érvényt szerez a jognak, ha kell, élve az állam erőszakmonopóliumával, közvetlen hatalom- gyakorlással. Éppen ezért fontos, hogy a döntéseket megelőző tárgyalások nyilvánosak legyenek (egyébként azok, nem sokan tudják, hogy egy tárgyalásra simán be lehet ülni nézőnek), mint ahogyan minden bírói ítélet is nyilvános, hiszen a nép nevében született a döntés. Senkit ne tévesszen meg, hogy kezdőbetűkkel írja a sajtó a vádlottak nevét (ami hülyeség, hiszen a tárgyalásra a nyilvánosság bármikor besétálhat, a perbennem kezdőbetűket használnak). S a bírói függetlenséget nem kell összekeverni az ellenőrizhetetlenséggel, sem azzal, hogy a bíró azt csinál, amit akar. Merthogy a független bíróság nem a bíró, hanem az állampolgár joga. Az állampolgárnak jár a független eljárás és a független bíró, nem a bírónak. Mindhárom hatalmi ágnál KIVÉTELES helyzet a nyilvá- nosság kizárása. Állambiztonsági ügyek, titkosszolgálati jelentések, gazdasági titkok vagy kiskorú perének tárgyalása mind-mind olyan téma, ami nem mások elé való, de a végeredmény (parlamentben törvény, kormányban kormány- határozat, bíróságon ítélet) nyilvános. Kötelezően. Ha nem, akkor nincs demokrácia. Ha ebben segít a TI remélhetően áttekinthető honlapja, legyen üdvözölve - csak néha olvasni is kellene. Megmondtam, nem csökkentjük a kisiskolák számát! Csak nem adunk pénzt a működésükre. (SITA-felvétel/Cartoonize.net) Boríték a borítékban, a csomagot bárki feladhatja majd a Nemzeti Választási Iroda címére így szavazhatnak majd 2014-ben a határon túl élő magyar állampolgárok ÖSSZEFOGLALÓ Kiderült, hogyan szavazhatnak majd a kettős állampolgárok, hogy az ne adjon lehetőséget a visszaélésre, írja a 444.hu. Szombaton ugyanis nehezen értelmezhető interjú jelent meg Pálffy Ilonával, a Nemzeti Választási Iroda elnökével. Ebben Pálffy arról beszélt, hogy: „Ott majd lesz egy üyen postaládának nevezett urna, ahol nem kell semmit sem igazolni, hanem bedobhatja. De bedobhatja akár az egész faluét is, hogyha valakit megbíznak azzal, hogy szedje össze, és vigye már be a konzulátusra, mondjuk Csíkszeredára ezeket a levélszavazatokat, borítékokat.” Vasárnapi közleményében Pálffy további részleteket árult el a rendszerről, melyben szerinte nem fordulhat elő, hogy valaki igazolás nélkül, mások nevében adhasson le szavazatot a választáson. „Ez úgy történik, hogy a szavazólapot beteszik egy teljesen üres borítékba, amire nincsen ráírva semmi. Ezt a lezárt borítékot pedig belerakják egy másik borítékba, amelyben benne van az, hogy ki az, aki szavazott. Ezt a levélcsomagot kell feladni a Nemzeti Választási Iroda címére. Azt, hogy abban mi van, hogy ki kire vagy melyik pártra szavazott, senki nem láthatja. Ugyanis a levelek feldolgozásakor csak a külső borítékot bontják fel, amelyben ott van a neve annak, aki szavazott, megnézik, hogy valóban regisztrált-e a választásra, és megfelel-e minden feltételnek, például, hogy a belső boríték le van-e ragasztva. A belső borítékokat viszont nem nézheti meg senki, ezeket összegyűjtik, és csak a választás estéjén nyitja ki őket a választási bizottság” - írja a honlap az MTI-re hivatkozva. A levélben szavazás legitimációja eleve kérdéses, egy áprilisi konferencián Répássy Róbert államtitkár is elismerte, hogy neki is vannak aggodalmai a rendszerrel kapcsolatban, de egyszerűen nem ismernek más módot, amivel a határon túli magyarok választhatnának. Létező kockázatként ismerte el, hogy valaki átadhatja a szavazási csomagját és a személyes adatait másnak, de ez Répássy szerint az állampolgár felelőssége. (444.hu, MTI) KOMMENTAR Piros nyugalom VERES ISTVÁN Ahogy telnek a hónapok, egyre inkább erősödik a Smer befolyása az országban. A kormány és a parlament már tavaly tavasztól az övék, nemrég a főügyészségre is az ő emberük került, az őszi megyei választásokon pedig az sem kizárt, hogy Pozsony megye irányítását is ők veszik kézbe. Jövőre köztársasági elnököt választunk - az új államfő szintén a Smer által támogatott személy lehet. A politikai helyzet tehát idén garantálja a nyugodt és stresszmentes nyaralást. Elutazunk egy közeli vagy egy távoli országba, kifekszünk a tengerpartra, vagy beülünk a büfébe, és a horizontot kémlelve békésen nyugtázhatjuk, hogy otthon nagy valószínűséggel nem történik semmi eget rengető. Végülis ezt ígérték - biztonságot. Ha mégis zavarna minket a pihenésben az otthoni egypártrendszer, kipanasz- kodhatjuk magunkat a horvát, olasz, görög, vagy éppen spanyol asztaltársunknak. Elgondolkodva bólint majd egyet, és közli velünk, hogy náluk ez ugyanígy van. Hatalmat szerez egy párt, oszt kormányoz. Aztán a többiek összefognak ellene, legyőzik, kormányoznak, majd összevesznek, és megint jönnek amazok, hogy minden kezdődjön elölről. Természetes körforgásról van szó, amelyet az évszakok váltakozásához hasonlíthatnánk. Szépen történik minden magától, az emberek pedig eldönthetik, hogyan viszonyulnak az egészhez. Lehet rettegni, örülni, agyalni - de úgy is az lesz, aminek lennie kell, és el is múlik, ahogy kell. Vagyis ha el akarjuk küldeni a Smert a süllyesztőbe, akkor a legcélravezetőbb, amit tehetünk, hogy hátradőlünk a nyugágyban, és élvezzük a kilátást. A tekintélyelvű, centralizált hatalmi rendszereknek ugyanis van egy szimpatikus tulajdonságuk: egy idő után magukat kezdik leépíteni. De nem árt észben tartani, hogy ha a Smertől egyszer meg is szabadulunk, az utánuk következő kormányt ugyanúgy szidni fogjuk. De addig is élvezzük a piros nyugalmat. FIGYELŐ Értékelések Tusványosról A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) Erdélyi nyári színház címmel írt az erdélyi magyar szabadegyetemről. A szerzők, Stephan Löwenstein és Karl-Peter Schwarz úgy fogalmaztak, hogy Budapest és Bukarest a magyar kisebbségjogairól és „a magyar elitek székelyföldi csődületéről” vitázik. Hangsúlyozták: Traian Basescu elnök és a konzervatív román kormányok megértéssel viszonyultak ahhoz, hogy Budapest „nagyon komolyan” felelősséget vállal a határon túli magyarok sorsáért. Négy éve Tusnádfürdőn még „gyümölcsöző vita” alakult ki Orbán Viktor és Basescu között a népcsoportok együttéléséhez elengedhetetlen közös értékekről. Amióta viszont Victor Ponta „exkom- munista szociáldemokratái” és a Crin Antonescu vezette „dohosán nacionalista” nemzeti liberálisok kormányoznak, „ismét mélypontot” értek el a román-magyar kapcsolatok - írta a FÁZ, hozzátéve, hogy „a kölcsönös provokációk termékeny talajra hullanak”. A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök szombati beszédéből az derül ki, hogy „nem érti a 21. századi világot, amikor nemzetállami gazdaságpolitikát tart helyesnek”. Bauer Tamás, az ellenzéki párt alelnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor állításával ellentétben Magyarország haszonélvezője volt az európai integrációnak. Az Együtt-PM választási szövetség szerint Orbán Viktor ismét azt bizonyította, hogy mást mond, mint amit tesz, és mást tesz, mint amit kellene. Az ellenzéki szövetség emlékeztet: Orbán Viktor többi között arról beszélt, hogy Magyarországnak nemzeti gazdaságpolitikára van szüksége. Az Együtt-PM véleménye szerint ebben a kormányfőnek igaza van, ezért sem érthető - írják -, miért folytat Orbán Viktor a nemzeti érdekekkel ellentétes gazdaságpolitikát immár három éve. Példaként említik, hogy a kormány „önkényes, kiszámíthatatlan döntéseivel” elveszi az emberek megtakarításait, államosítja a trafikokat és „elüldözi” Magyarországról a jól képzett és vállalkozó kedvű fiatalok százezreit, illetve a munkahelyteremtő beruházókat. Az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnök beszédével csak kormánya elmúlt három évi kudarcairól próbálta meg elterelni a figyelmet. Józsa István, a szocialisták frakcióvezető-helyettese szerint csak Orbán Viktor és barátai a haszonélvezői a jelenlegi rendszernek. Azt mondta: nincs gazdasági növekedés és beruházás, van viszont soha nem tapasztalt mértékű kivándorlás. (MTI)
