Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-27 / 173. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 27. Vélemény És háttér 7 A közvetlenül választott megyei vezető legnagyobb előnye az elszámoltathatóság Megyék: miért fontos a választás? A megyei választások közeledte és a Fico-kor- mány által beharangozott közigazgatási reformok egyaránt figyelmet irányítottak a megyékre. RAVASZ ÁBEL Az egyébként viszonylag kis figyelemben részesülő megyék, amelyek ha egyáltalán bekerülnek a sajtóba, akkor botrányok kapcsán, most hirtelen fontos és pozitív tényezőként jelennek meg a politikai kommunikációban. Ami egyébként nem is baj, mert a közigazgatás regionális szintje tényleg fontos, viszont a köz informáltsága róla alacsony. A következő hónapokban a választásokra készülő pártoktól nagyon sokat fogunk hallani arról, hogy miért fontosak a megyék, és hogy miért kellene elmenni szavazni. Én most egy más kérdéssel szeretnék foglalkozni: hogy van-e értelme közvetlenül választani a megyei elöljárókat. A közvetlenül választott megyei közgyűlés és megyei vezető legnagyobb előnye az elszámoltathatóság. Csak egy közvetlenül választott vezető tart attól, hogy a szavazók a későbbiekben megvonhatják tőle a bizalmat. Az ár ezért a hatékonyságban fizetődik meg: egy a kormány által kinevezett regionális vezetés sokkal szívesebben kapcsolódik rá a kormányzati intézkedésekre, sokkal kisebb a tér a politikai harcokra, és nagyobb a tér a hatékony, fennakadások nélküli működésre. A közvetlenül kinevezett regionális vezetők fő hibája az elszámoltathatatlan- ság, amely a korrupció melegágya. Még a szavazók dühétől tartó regionális struktúrákban is van korrupció, ott, ahol a közveden elszámoltatás fel sem merül, ennél még sokkal nagyobb annak kiterjedtsége. Éppen ezért egy ideális világban, ahol mindenki a közérdekért dolgozik, valószínűleg a hatékonysági szempont miatt a központi kormányzattal együttműködő megyei vezetések jelentenék a legjobb utat. A posztszocialista valóságban azonban a választók általi kontroll előnyei sokkal hangsúlyosabbak. A megyék működéséről való informáltság éppen ezért lenne nagyon fontos: csak egy informált közeg tudja igazán hatékonyan betölteni az ellenőrzés funkcióját. Ez egyben támpontokat ad ahhoz is, hogy magyar szempontból mely megoldás lenne a leginkább kívánatos a közigazgatási reform esetén. Olyan régiókra lenne szükség, amelyeket lakosságuk ismer, el tud fogadni, magáénak érez, éppen ezért informált róluk és jó döntéseket tud hozni velük kapcsolatban. A mai VÚC-k, már a nevükben is mesterségességet sugallva, nem ilyenek. A Fico-kormány másik két javaslatának is megvannak az előnyei, de jelentős hátrányokkal. A 3+1 modellben a nagyobb megyékben a jelenlegi beosztás által szétválasztott természetes régiók újra egyesülnének, azonban a másik oldalon a magyarság ismét kisebbségben maradna, sőt számaránya tovább csökkenne ezeken az egységeken belül. A modell nem venné figyelembe a természetes régiókat sem. A megyék teljes eltörlését megcélzó javaslat révén megszűnne a régiók közveden ellenőrzése, a hatalom a járások kormány által közvedenül kinevezett elöljáróinak (és azáltal a kormány) kezébe kerülne. A magyarlakta járások részleges cselekvési autonómiája előnyös lenne, az ár azonban nagy: a választói kontroll hiánya, (ezáltal) növekvő korrupció, és a hivatalnokoknak való kiszolgáltatottság. Pont ezért, ennek elkerülésére fontos a megyei választás, ami lehet hogy nyűg, de még mindig jobb, mint ha a kormány és kinevezettjei kénye-kedvére van bízva a közigazgatás. Hedvig? O kicsoda? Ja, majd megbeszélem Robóval, hogy mit tegyünk az ügyben. omáš Beňedikovič felvétele/Cartoonize’ Két biztonsági rendszere is volt a Spanyolországban balesetet szenvedett vonatnak Vonatbaleset: nem segíthetett az elektronika MTl-HÁTTÉR Két biztonsági rendszere is volt annak a spanyol vonatnak, amely szerda este szenvedett balesetet Santiago de Compos- telánál, a szerencsédenségben 80 ember meghalt és mintegy másfélszáz megsérült. A vonatot a Bombardier és a Talgo cég gyártotta, a spanyol vasutaknál, a Renfénél a 730-as sorozatszámot kapta. Ez a típus gyorsabb a hagyományos vonatoknál, de lassúbb az óránkénti 438 kilométeres sebességgel haladó szupergyors (AVE) exp- resszeknél. A Renfe-730-as vonatot 2007-2009-ben építették, majd átalakították, hogy dízelmotorral is használhassák. Az átalakításnál azt is figyelték, hogy a szerelvény a hagyományos, illetve a szupergyorsvonatoknak épített vasúti pályán is közlekedhessen, ezért lett két biztonsági rendszere. Villamosított pályán a Ren- fe-730-asnak óránkénti 250 kilométer a legnagyobb sebessége, míg dízel üzemmódban csupán 180 kilométer. A kettős üzemmód (elektromos-dízel) miatt ezt a típust hibridnek is nevezik. A szupergyorsvonatokon az úgynevezett Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) működik, amely automatikusan lelassítja a szerelvényt, ha a megengedettnél gyorsabban halad. A hagyományos vonalakon a spanyol vasutak egy korábbi biztonsági rendszert használnak (ASFA), amely automatikusan figyelmezteti ugyan a mozdonyvezetőt, ha túl gyorsan halad a vonat, de nem állítja le önállóan a szerelvényt. A szerdai szerencsétlenség színhelyén, három kilométerrel Santiago de Compostela állomás előtt, a vonat egy lakott területen haladt, éles kanyarban. Ezen a ponton a régebbi ASFA-rendszert használják - mondta két vasúti szakértő is. Roger Kemp, a brit műszaki egyetem professzora egy elektronikus levélben úgy vélekedett: ott, ahol a szerelvény elhagyta a „szupergyors” szakaszt és áttért a lassabbra, a mozdonyvezetőnek szembetűnő vizuális figyelmeztetést kellett kapnia a sebesség csökkentésére. A spanyol vasúti hálózatot felügyelő vállalat (Adif) pedig azt közölte, hogy a biztonsági rendszer láthatólag jól működött, hiszen még a sze- rencsédenség előtt egy órával is minden gond nélkül haladt át egy vonat ezen a szakaszon. A helyi sajtó szerint a vasúti szakszervezetek korábban már megkérdőjelezték, hogy egy nagy sebességre tervezett vonat alkalmas-e olyan kanyargós pályán haladni, amelyet a hagyományos, lassabban haladó vonatokra terveztek. KOMMENTAR A magyar hős NAGY IVÁN ZSOLT „Ha az ember ledobja a fürdőköpenyt, látszik a fölsőtest, van úgy, hogy az ellenfelek visszakoznak” - mondta Orbán Viktor, amikor egy interjúnak álcázott propagandaműsorban felvetették neki: amikor Budapest elnyerte a 2021-es vizes világbajnokság rendezésének jogát, több vetélytárs már előre visszalépett. Vicces, mondhatnánk. De nem az: ebben a mondatban a mai magyar politika kvintesszenciája rejlik. Vlagyimir Putyin pontosan tudja, mi kell az egyszerű orosz embernek. Atyuska, aki vezeti, de nem ám csak szóval, hanem látványosan: olyan, aki meztelen felsőtesttel ül a tóparton, jegesmedvét öl, lovagol, a tengerben ókori kincseket talál búvárkodva, ha meg úgy alakul, akkor kiáll a tatamira és világbajnokokat győz le dzsúdóban. Orbán Viktor is pontosan tudja, mi kell az egyszerű magyar embernek. Atyuska, aki nemcsak vezeti, hanem büszkeségvágyát is kielégíti. Csapja be, ha másképpen nem megy, de a büszkeség, az legyen ám meg! És a nép mindezt meg is kapja. Meg még valamit: ellenségképet, amely fölött ff öcsöghet, irigykedhet, káromkodhat, mellé pedig kormányzati maszlagot, amelyre gondolva elégedetten dőlhet hátra, és érezheti megint pár pillanatra boldognak magát, hiszen van atyuska és mintha lenne győzelem is. És nem csak úszó világbajnokságot szerez. Mert itt vannak a bankok, amelyek kizsákmányolják a kisembert, itt vannak az energiaszolgáltatók és pofátían extraprofitot termelnek, vagy itt vannak a diákok, akik csak lógni akarnak azon a pénzen, amit a szegény kétkezi emberek pengetnek le adóban. Jön azonban a nép egyszerű fia, és hirdet bankadót, rezsicsökkentést, diákok ellen tandíjat, bort, búzát, békességet, nemzeti büszkeséget. Hogy mindezt - banki adót, telefonadót, tranzakciós díjat, megemelt áfát, tandíjat-úgyis maga az egyszerű ember fizeti ki, az már teljesen mindegy. Miként a jelek szerint lényegtelen az is, miként tekintenek ma Magyarországra az Európai Unióban, hogy mind gyakoribb a lesajnáló mosoly, a döbbent pillantás a Budapesten végigsétáló külföldi arcán, a figyelmeztető írás és állásfoglalás. Nincs szégyenérzet és nincs sajnálkozás, csak dac és ismét csak ellenségkép. A nép pedig ettől is csak elégedettebb. Kicsit talán csak akkor rendül meg, amikor a futballba - szintén a dicsőség ígéretével - öntött milliárdok ellenére, három hét alatt az összes magyar klub kiesik az európai kupákból, de ez sem tart sokáig. Ha más nem, kiderül, hogy a pénzt az ellen ellopta, a lusta felélte, a külföldi elcsalta, jön azonban büntetés, kiátkozás, gulág, és a frusztráció már oldódik is. Csak hős legyen! És ki ne derüljön, hogy szteroid táplálja a kigyúrt izmot. FIGYELŐ Mit és kinek üzent Csányi? A magyar sajtó sokadik napja találgatja, mi állhat Csányi Sándor hirtelen és váratlan részvényeladása mögött. Az OTP vezére zártkörű sajtótájékoztatón beszélt az okokról, ám sokak szerint a hivatalos magyarázat több sebből vérzik. Az Index a piacot jól ismerő elemzőkkel és brókerekkel beszélt, akik a médiához hasonlóan csak spekuláltak az ügy hátteréről. Az elemzők szerint a pozíciók likvidálása mögött valójában az OTP-vezér állammal szembeni csalódottsága és gyanakvása áll. Az Origó összeállításában arra mutat rá, hogy Csányi 1992-es kinevezése óta folyamatosan szembe kerül a mindenkori kormány vezetőjével vagy minisztereivel. Az Origó szerint idén több, közvetett és közvetlen személyes támadás is érte az OTP vezérét. Az állam kimondott célja a vezető bank hegemóniájának megtörése, a piacon az állami szerepvállalás erősítése, ami egyértelműen ellentétes Csányi érdekeivel. „Talán a magyar kapitalizmusról is sokat elmond, hogy a gazdaság és a politika leghatalmasabb szereplőinek a közvetlen környezetében is ennyire torz félinformációk alapján kibi- celnek” - így az Index sokatmondó konklúziója. A 444.hu szerint a magyar sajtó különösen udvariasan bánik a médiapiac legnagyobb mecénásával, a Mol-OTP csoporttal, készségesen elhisz bármit, amit a banknál elhitetni szeretnének. „Afélresik- lott magyar kapitalizmuskísérlet egyik aggasztó jellemzője, hogy a gazdasági és politikai élet csúcsain tejsűrű ködben ügyködhetnek a topdogok, a transzparencia vagy mi a retek csak a tőzsdei elemzők és a kellemetlenkedő jogvédő szervezetek értelmetlen frázisa maradt” - írta a szabadszájú hírportálon Uj Péter. (ú)
