Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-25 / 171. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 25. www.ujszo.com Az új főügyész ma bemutatja terveit Čentéš elutasította Čižnár ajánlatát ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Lecseréli a főügyészség vezetését az újonnan megválasztott főügyész, Jaro- mír Čižnár. A változásokról ma fogja tájékoztatni a közvéleményt. Lapértesülések szerint a korábbi főügyész, Dobroslav Trnka távozik főügyész-helyettesi posztjáról, jövő héttől egyszerű ügyész lesz a főügyészség szervezeti és ellenőrzési osztályán. Ugyanúgy Ladislav Tichý, korábbi megbízott főügyész is távozik posztjáról, helyére kedden pályázatot hirdetett meg az újonnan megválasztott főügyész - tegnap már Tmka helyére is lehetett jelentkezni. A két megüresedett posztról Čižnár e-mailben értesítette az összes ügyészt. Trnka tegnap nem akart nyilatkozni, korábban a Hospodárske noviny napilapnak adott interjúban kijelentette: ha valaki azt mondja neki, jobb lenne, ha távozna posztjáról, akkor távozik. „A Dunaszerda- helyi járásba is mehetek. Lehet még közelebb leszek lakhelyemhez. Be tudom kapcsolni a számítógépet, tudok kihallgatásokat vezetni” - mondta a volt főügyész. A hatályos jogszabályok szerint a főügyész csak abban az esetben küldhetné alacsonyabb beosztású ügyészségre, ha ezzel Tmka is egyetértene vagy ha fegyelmi eljárás keretén belül ilyen büntetést kapna. Čentéš tegnap nem akart nyilatkozni arról, müyen posztot ajánlott fel neki Čižnár - a Sme szerint Tmka helyére mehetne -, csupán annyit mondott, hogy kínálatát végérvényesen elutasította. A Radičová-kormány alatt főügyésznek választott Čentéš jelenleg a főügyészség büntetőjogi főosztályvezetőjének, Tibor Šumichrastnak a helyettese, akit szintén menesztettek posztjáról, (dem, SITA) RÖVIDEN Főügyészség: ne vegyék el a segélyt! Pozsony. Alkotmányellenesnek tartja a főügyészség, hogy a létminimumból is levonható legyen a kihágásokért kiszabott bírságok összege. A szociális ügyi minisztérium elképzelése szerint a bírságok a szociális segélyből is le- vonhatóak lennének, ez a tárca szerint elrettentő hatású lenne a kihágásokat, kisebb lopásokat elkövető szegény bűnözők esetében. A főügyészség szerint azonban alkotmányos jog, hogy az anyagi szükséghelyzetben lévőknek segítsen az állam, ezért a szociális támogatást nem lehet kurtítani. A főügyészség szerint nem a következményekkel kellene harcolni, hanem a szegénység okait kellene megszüntetni. (SITA) Ál-Versace kanalakat foglaltak le Nagyszombat/Pozsony. Összesen 2100, Versace-utánza- tú evőeszközkészletet foglaltak le a nagyszombati vámosok. Az áru Kínából származott és a mellékelt dokumentáció szerint a szlovák piacra szánták. A szállítmány összértéke 7 ezer euróra tehető, de az ámhoz csomagolt szórólapokból kikövetkeztethető, hogy 3,5 millióért adhatták volna el. A készlet sorsáról most a márkatulajdonos dönthet, ha tíz napon belül állást foglal az ügyben. Két lehetőség van: vagy megsemmisítik a készleteket, vagy a márkatulajdonos kezdeményezésére bírósági eljárás indulhat. Ebben az esetben a bíróság dönt az ám további sorsáról. A hamisítókra kiszabható bírság meghaladja a 66 ezer eurót. (SITA) A szlovák államfő keresi a legtöbbet a posztszocialista régióban, a román a „legszegényebb" Gašparovič, a túlfizetett „Úgy nézek én ki, mint akinek sok pénze van?" (Gabriel Kuchta felvétele) Pozsony. Közép-európai összehasonlításban Ivan Gašparovič a legjobban kereső államfő. Havi több mint 9 ezres fizetésével kiemelkedik a mezőnyből. A magyar köz- társasági elnök „átlagosan” keres. ÚJ SZÓ-HÍR 5118 euró a közép-kelet európai posztszocialista uniós tagállamok elnökeinek átlagfizetése - derül ki Phillipp Köker német politológus összeállításából, melyet blogján tett közzé. A10 országot összehasonlító elemzés szerint Ivan Gašparovič kimondottan jól keres: 9172 eurós havi bevételével megelőzi Miloš Zeman cseh és Dalia Grybauskaite lett államfőt. A Hospodárske Noviny összeállítása szerint viszont ha a fizetéshez hozzászámítjuk a reprezentatív kiadásokra költhető stabil havi költségtérítést is, akkor már Zeman a „nyerő”. A cseh államfő 7276 eurós fizetéséhez még havi 6768 eurós költségtérítést is kap (mindehhez pedig még saját repülőgéppel is rendelkezik). Ha a két tételt összeadjuk, Zeman egy hónapban akár 14 044 eurót is zsebre tehet. Áder János magyar államfő 5099 eurót keres, a térség legnagyobb államának, Lengyel- országnak az elnöke pedig „csak” 4733 eurót. Ez a nemzetgazdasági medián bérhez mérten az egyik legjobb arány: Branislaw Komorowski a medián lengyel fizetés kerek ötszörösét viheti haza havonta. Ádemál ez az arány 8,6, míg a szlovák államfőnél 13,8 - ezzel Gašparovič ebben a mutatóban is megelőzi térségbeli kollégáit. A leggyengébben fizetett államfő paradox módon az egyik legerősebb jogkörökkel rendelkező román elnök: Traian Basescunak havi 1529 euróval kell megelégednie, s ehhez még költségtérítést sem kap. Az elmúlt időszakban a gazdasági válságra hivatkozva több európai államfő is felvetette, hogy önként lemond elnöki illetménye egy részéről. Gašparovičnak ez eddig nem jutott eszébe, szóvivője a felvetésre csak annyit reagált: tudja, hogy uborkaszezon van. (MSz) Óriási különbségek vannak a kórházak között: valahol 12 napot, máshol két évet várnak a műtétre A VŠZP ügyfelei várnak a legtöbbet LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A biztosítók szerint a várakozási idő hossza elsősorban a kórházak kapacitásán múlik. „Az egészségügyi intézmények kötelesek megadni a várólistára való besorolás okát, tapasztalataink alapján ezek többnyire a kapacitás szűkösségével függnek össze” - jelentette ki Judita Smatanová, az Union szóvivője. Az Union szerint a várakozási idő a beteg jó menedzselésével megoldható, ezzel magyarázza, hogy náluk júniusban mindössze 150 név volt a listán. A betegek ragaszkodása egy adott kórházhoz, műtőorvoshoz a Dôvera szerint is növeli a várakozási időt. „Az évek során szerzett tapasztalat azt bizonyítja, hogy a betegek A biztosítók piaci részesedése Biztosító Ügyfélszám* Piaci részesedés Várólistás ügyfelek*4 Dôvera 1434 043 27,49 % 2688 VŠZP 3 343 025 64,09% 8571 Union 438 967 8,42% 134 * 2013. januári adat ** 2013. májusi adat Forrás:HPl, UDZS egyszerűen kivárják a műtétet a közelükben lévő kórházban, vagy hajlandóak várni egy jó műtőorvosra” - állítja Monika Šimunová, a biztosító szóvivője. Ugyanakkor szerinte nem kell egy „önkéntes” és egy általános listát vezetni, mivel az átláthatatlanná teszi az egész rendszert. A Dôvera nemcsak a jelenleg érvényes rendeletben szereplő diagnózisú betegeket, és nemcsak a három hónapnál hosszabb ideig várakozókat tartja nyilván, hanem minden olyan beteget, aki tervezett beavatkozásra vár. A VŠZP szerint azonban jó lenne külön vezetni az „önkénteseket”. „Jelenleg mintegy 2700 betegünk vár azért, mert egy bizonyos kórházban szeretnék műtetni szemüket, miközben ezt a műtétet sokkal több kórházban elvégezhetnék, van, ahol egyáltalán nincs várakozás vagy csak minimális időt kell várni” - állítja Marcel Forai, a VŠZP vezérigazgatója. Az UDZS adatai alapján arányait tekintve is a VŠZP biztosítottai várnak a legtöbbet, a 8571 tervezett műtét csaknem 79 százaléka az összes tervezett műtétnek, miközben a biztosítottjai az összes biztosított 64%-át teszik ki. Az Általános szerint a leghosszabb ideig a térd- és csípő- protézis beültetésére kell várni, adataik szerint átlagosan 224 napot, „A várakozási időt a 2012. decemberi 292 napról idén májusra 224 napra csökkentettük” - állítja Petra Balážová szóvivő. A szívműtétekre való várakozás is rövidült, Balážová szerint legfeljebb 4 hónapot kell várniuk a VŠZP ügyfeleinek. Jelentős különbségek vannak a kórházak között a Dôvera nyilvántartása szerint is. A térdprotézisre a nagy- szombati kórházban 12 napot, az érsekújváriban 64 napot, a trencséniben viszont 639 napot kell várni. A szívműtéteket két szívkórházban rendeli meg a Dôvera, a várakozási idő 92-99 nap. Minden alkalmazottnak évente egyszer legalább két hétig tartó, megszakítás nélküli pihenést kell biztosítani A főnök megszakíthatja beosztottjai nyaralását ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hatályos munkajogi normák elég nagy hatalommal ruházzák fel a munkaadókat alkalmazottaik szabadsága felett. A munkatörvénykönyv szerint a főnök dönti el, beosztottak mikor pihenhetnek, és mikor nem. Ajogszabály alapján még az előre betervezett szabadságot is megszakíthatja, igaz ez a cégnek sokba kerülhet. A gyakorlatban a szabadság időpontjának meghatározása általában úgy működik, hogy az alkalmazott javasol valamilyen időpontot, és felettese közös megállapodás alapján ezt jóváhagyja. A tervezés bonyolultabb lehet olyan vállalatoknál, ahol folyamatos termelést kell biztosítani, s a gépeket az alkalmazottak szabadsága miatt sem lehet leállítani. Azt kell mérlegelni, a szabadságot igénylő személy milyen feladatokat lát el, azok teljesítése tűr-e halasztást, esetleg az illető helyettesíthető-e. Az alkalmazott gyengébb pozícióban van a munkaadónál, a munkajogi előírásokra hivatkozva csak azzal érvelhet, hogy a szabadságra jogos igénye van, melyre a cégnek tekintettel kell lennie. Slavéna Vorobelová, a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség szóvivője érdeklődésünkre elmondta: törvényből kifolyólag a 33 éven aluliaknak 20, az idősebbeknek 25 szabadnap jár, de előfordulhat, hogy a munkaadó egyfajta jutalomként vagy a kollektív szerződésből kifolyólag plusz szabadnapokat ad. A köztisztviselők plusz 5 napot kapnak az államtól. A leghosszabb összefüggő - 8 hetes - szabadságot a pedagógusok élvezhetik. Két hét folyamatos pihenés A jogszabály szerint minden alkalmazottnak évente egyszer legalább két hétig tartó, megszakítás nélküli pihenést kell biztosítani. Akik nem egész évre szóló munkaszerződést kötöttek, a törvényben garantált 20, illetve a 25 szabadnap időarányos részére jogosultak. A szerződés aláírása után legalább 60 napot le kell dolgozni, az esetleges szabadságigényt a főnök az első két hónapban indoklás nélkül elutasíthatja, de jóvá is hagyhatja. Ha a meghatározott időre kötött szerződés lejárta előtt objektív okokból, vagy mert képtelen kompromisszumra jutni felettesével, az alkalmazott képtelen kimeríteni szabadságát, a cég köteles kifizetni, ezen nem spórolhatnak. A szabadság felfüggesztése drága Anyagilag az sem éri meg a munkaadónak, ha váratlanul visszahívja szabadságáról beosztottját. Indokolt esetben a munkatörvénykönyv erre feljogosítja, ugyanakkor ha ebből beosztottjának kára keletkezik, köteles téríteni. Vagyis a hazautazás és az esetleges stomó költségeit a cég állja. „A munkaadó köteles téríteni azokat a kiadásokat, melyek az alkalmazott önhibáján kívül keletkeztek annak következtében, hogy a munkáltató megváltoztatta a szabadság időpontját, vagy hazahívta a nyaralásról” - szögezte le Vorobelová. A hatályos törvény azt is kimondja, hogy bár a szabadnapokról a főnök határoz, döntését nem hozhatja meg az utolsó pillanatban. Az alkalmazottnak legalább 2 héttel a tervezett pihenés előtt tudnia kell, hogy főnöke jóváhagyta. Ez az időszak csak az alkalmazott beleegyezésével lehet rövidebb. „Ha valaki úgy érzi, megsértették a munkajogi viszonyból fakadó jogait - például a szabadságok merítése kapcsán -, panaszt emelhet az illetékes munkaügyi felügyelőségnél” - mondta lapunknak a szóvivő, (sza)
