Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-24 / 170. szám, szerda

20 Sport ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 24. www.ujszo.com ATouron csak a harmadik héten kezdett fogyni a zsolnai kerekes ereje, aki az utolsó 3-4 napon már csak túl akarta élni a szakaszokat Sagan nem kér semmit a prémiumból estoZ „Verseny közben a mezőnyben bárkivel szívesen elbeszélgetek" (Somogyi Tibor felvétele A zöldre festett szakálla már kékre színeződött, de trikóján a felirat büszkén hirdeti: a jó fiúk zöldet viselnek. A szoká­sos flegma stílusában fe- lelget az újságíróknak, jellemző módon a leg­hosszabb ideig azon a kérdésen gondolkozik, hogy Párizsban vagy Zsolnán élnek-e szebb nők. A Tour de France zöld trikósa, a 23 éves Peter Sagan tegnap Zsolnán számolt be él­ményeiről. BŐDT1TAN1LLA Néhány órája ért haza a Tourról. Hogyan érzi magát? Örülök, hogy végre itthon vagyok. Az elején minden jól ment, de aztán a harmadik hé­ten már fogyott az erőm, kezd­tem számolni a napokat, mennyi van még hátra. Az utol­só három-négy napon csak az volt a fontos, hogy valahogy túléljem. Szerencsére sikerült. Egy éve Pozsonyban fogad­ták a sikeres Tour után, idén Zsolnán ünnepelték. Miért változtattak helyszínt? Zsolnán születtem, és na­gyon szeretem ezt a várost. Nem kell mindig mindennek Pozsonyban lennie. Mit szól az önt övező óriási érdeklődéshez? Igyekszem nem figyelni erre. Nem érzem úgy, hogy olyan menő lennék. Két lábon kell állni a földön. Mi volt az idei Tour, legem­lékezetesebb pillanata az ön számára? A hetedik szakasz, amit megnyertünk. Úgy sikerült ver­senyeznünk, hogy még a Tour szervezői is kalapot emeltek előttünk, milyen szórakoztató etapot hoztunk össze. Igazi csapatmunkának köszönhető, hogy megnyertem azt a sza­kaszt. Volt valamikor hullámvöl­gye a háromhetes verseny so­rán? Komolyabb krízisbe nem ke­rültem. Az egyetlen nagy ne­hézséget az első szakasz során elszenvedett bukás jelentette. Utána nem éreztem magam va­lamijói, de azt mondtam, talán csak nem fogom itthagyni a Tourt egy nap után! Szerencsé­re lelkileg könnyen átlendültem ezen a bukáson, mert a riválisa­im sem szereztek pontokat, így nem kerültem hátrányba. Az út mentén rengeteg szlovák zászlót láthattunk a közvetítések során. Volt al­kalma beszélgetni a szurko­lóival? Nagyon sokat jelent szá­momra, hogy sokan eljönnek, s az út szélén állva biztatnak. Az pedig még jobban meglepett, hogy nemcsak szlovákok, ha­nem külföldiek is szlovák zász­lót lobogtatnak. Az egyes sza­kaszok után igyekeztem az au­togramkérőknek, közös fotóért sorban állóknak eleget tenni, de a szurkolóknak is meg kell érteniük, hogy nekem elsősor­ban versenyeznem kell, és az a legfontosabb, hogy a munkám­ra koncentráljak. A párizsi befutónál egy mozgássérült liptószentmik- lósi fiú is várta, aki a francia fővárosig tartó hosszú utat handbike-kal tette meg. Mit jelentenek önnek az ilyen történetek? Amikor tudomást szereztem erről a srácról, már épp indul­tunk, de megállítottam a csa­patbuszt, hogy beszélhessek vele. Azt mondta, én vagyok számára az inspiráció, de az az igazság, hogy az ő kitartása, akarata számomra is példa­értékű és inspiráló. Nagyon mély nyomot hagyott bennem ez a találkozás. Miben volt az idei Tour más, mint az egy évvel ezelőt­ti? Tavaly néhány laposabb szakaszt hegyes-völgyes eta- pok váltottak, aztán megint jöt­tek sík szakaszok. Most viszont a verseny első felében szülte csak sík terepen kerekeztünk, a második felében viszont egy­más után jöttek a kőkemény hegyi szakaszok. Néha már elegem volt a sok hegyből. Egy éve három szakasz­győzelmet aratott, most csak egyet. Mi ennek az oka? Nem lehet minden év egy­forma. Egy éve úgy vágtam ne­ki a Toumak, lesz, ami lesz, az­tán nagyon jól alakult minden. Most a zöld trikó megszerzése volt a fő célom, és ezt el is ér­tem. Tavaly talán egy kicsivel jobb formában voltam, idén a legjobb sprinterekkel nem tud­tam tartani a lépést, ez a befu­tóknál meg is mutatkozott. A Cannondale csapat a jó eredményeinek köszönhető­en 79 110 eurót keresett a Touron. Csapatkapitányként tudja már, hogyan osztja el a prémiumot a csapattagok között? Van erre egy bizonyos kulcs, hogy hány százalékra jogosul­tak a szerelők, gyúrók, s maguk a versenyzők. Én csapatkapi­tányként nem tartok igényt semmi pénzre, elvégre minden­ki az én sikeremért dolgozik, szerintem ez így tisztességes. Két egymást követő évben az öné lett a zöld trikó. Mit gondol, egyszer a sárga tri­kóért is harcba szállhat? Nem tudom. Fiatal vagyok még, másrészt szerintem arra kell koncentrálnom, amiben igazán jól vagyok. Nem lenne célravezető, ha az összetett el­sőségre hajtva elveszíteném, amit eddig megszereztem. Létezik barátság a kerék­pársportban? Kivel jön ki a legjobban az ellenfelei kö­zül? Verseny közben a mezőny­ben bárkivel szívesen elbeszél­getek, sztorizgatunk, vicceket mesélünk, hisz mi is csak em­berek vagyunk. De 500 méter­rel a cél előtt már nem ismetjük egymást... Müyen viszonyban van az összetett győztesével, a brit Chris Froome-mal? Az utolsó szakasz előtt épp arról beszélgettünk, hogy egy éve ugyanitt álltunk, csak akkor Froome még Wiggins vízhordó­ja volt. Akkor azt mondtam ne­ki, jövőre akár nyerhet is, és ő erre emlékezett is... Megegyez­tünk abban, hogy nagyon gyor­san eltelt ez az egy év. Froome-ot az elképesztő hegyibefutói miatt sokan doppinggal vádolják. Mit gondol erről? Az újságokat valamivel el kell adni, és biztos több lapot vesz­nek, ha az van az elején: DOP­PING, mint ha az lenne a cím: Froome újabb győzelme. De próbálják már beleképzelni magukat egy kicsit az ő helyébe! Hosszú hónapokon át készült erre a versenyre, itt van, bom­baformában van, erre gyanúsít- gatják. Nem lehet a legjobb ér­zés. Én azt gondolom, ha dop­pingol, úgyis kiderül, de nem kellene senkit vádolni. Önt hányszor ellenőrizték a Tour során? Háromszor szúrópróbasze­rűen, négyszer pedig az ered­ményemből kifolyólag. Hogy egy évben összesen hányszor látogatnak meg a doppingel­lenőrök, fogalmam sincs, nem szoktam strigulákat húzni. A mai kerékpársportban egyéb­ként már tényleg nem éri meg kockáztatni. „Az igazit nem kell keresni” Amióta a fenékcsipkedésből világraszóló affér lett, Sagan mindig visszafogottan viselkedik a dobogón a hostessekkel. Kínosan ügyel rá, nehogy bárkit is megsértsen, arra a kérdés­re sem válaszolt, hogy Párizsban vagy Zsolnán élnek-e a szebb nők. „Szép nők mindenhol vannak. Egyébként is az az elvem, hogy az igazit nem kell keresni, ő majd jön magától.” A fiatal kerekest a zsolnai sajtótájékoztatóján is körbevették a lányok, egyiküktől ízléses maslival átkötve egy könyvet is kapott ajándékba: ,A szerelem hiba a programban.” Sagan olvasási szokásait ismerve kérdés, hogy valaha túljut-e az el­ső oldalon... (bt) Bukás az első szakaszon A kaotikus első etap végén tömeges bukásba keveredett több szakaszgyőzelemre esé­lyes kerekes. Köztük volt Peter Sagan is, aki kisebb zúzódáso- kat szenvedett. „Az a bukás azt jelentette, hogy annyira nem tudtam kiélvezni a Tourt. Fő­leg az első héten éreztem, hogy kicsit hátráltatnak a sérü­léseim” - nyilatkozta a szlovák kerekes. Szakaszsiker Albiban Sagan tavaly élete első Tour- ján három szakaszgyőzelmet aratott, most csak egyet, de az nagyon impozáns volt: a Montpellier-ből Albiba vezető 205,5 km-es hetedik szakaszon a Cannondale csapat remekül szétrázta a mezőnyt, az emel­kedőket ebben a tempóban csak Sagan bírta, aki a befutó­nál is igazolta fölényét, s ma­gabiztosan nyert. Négy 2. és két 3. hely A szlovák kerekes az idei Touron az egy szakaszsikeren kívül még négy második és két harmadik helyet is szerzett. Egyszer Jan Baskelants, egy­szer Simon Gerrans, egyszer André Greipel, egyszer pedig Mark Cavendish mögött lett második, s főleg ez utóbbi, a 13. szakasz után volt mérges magára: „Ezt elrontottam, megverhettem volna Markot.” Szokatlan villanások Bár Sagannak elsősorban nem az időfutamok az erőssé­gei, az Avranches és Mont-Sa- int-Michel közötti, 33 kilomé­teres 11. szakaszon a 17. he­lyen végzett, csak három má­sodperccel lemaradva a pont­szerző 15 helytől. A15. etapon Sagan a szökevényerényeit is megmutatta, ennek köszönhe­tően a maximális számú pontot szerezte a részhajránál. A legnagyobb showman Sagan nemcsak azért lett vi­lágsztár, mert nagyszerű ke­rékpáros, hanem azért is, mert remekül tudja szórakoztatni a közönséget. A Tour utolsó, leg­keményebb hetében, amikor már szinte biztos volt, hogy övé lesz a zöld trikó, s amikor a többi sprintemek már a nyelve lógott, Peter Sagan jókedvűen, egykerekezéssel üdvözölte lel­kes szurkolóit. Zöldszakáll Párizsban A Tourminator és a Hulk be­cenevek mellé az idei Tour után akár a Zöldszakállt is besorol­hatjuk: Peter Sagan ugyanis - immár biztos zöld trikósként - zöldre festett szakállal állt ki az utolsó szakaszra. A Champs- Élysées-n elméletileg akár nyerhetett volna is, végül 4. lett, de a Cannondale csapat így is zöld parókákat viselve ünnepel­te szlovák sztárját. (bt)

Next

/
Thumbnails
Contents