Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-02 / 152. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 2. Közélet 3 Róbert Bezák: Eljutottam annak a határára, amit még képes vagyok elfogadni „Mindent egy lapra tettem fel” Pont egy éve mozdították el tisztségéből (Somogyi Tibor felvétele) Egy évvel a nagyszomba­ti érseki posztról történt leváltása után Róbert Bezák még mindig nem tudja, miért kellett tá­voznia hivatalából és mi lesz a további sorsa. A pápától vár választ, és addig nem távozik Szlo­vákiából, amíg nem védi meg a becsületét. VRABEC MÁRIA A napokban Dominik Duka prágai érsek egy interjúban azt mondta, hogy ön nem kö­vetett el erkölcsi vétséget, le­váltását a Szlovákiából a Va­tikánba küldött feljelentések okozták. Ezt elégtételnek te­kinti? Nem, mert a mondatnak, miszerint nem követtem el bűnt, nincs folytatása. Ha nem én követtem el bűnt, akkor azok követték el, akik igaztala- nul vádoltak, és elvárnám, hogy ez hivatalosan is elhan­gozzon. Máig nem tudom, mi­ért veszítettem el az érseki hi­vatalt és miért szorított ki a pe­rifériára a szlovákiai egyházi közeg. Azon kívül, hogy 2012. július 2-án az Osservatore Ro­mano közli, hogy megfosztot­tak a hivatalomtól, írásban nem tudattak velem semmit. Harmincnégy éve az egyház szolgája vagyok, nem értem, hogyan bánhat velem így ez az intézmény. Azt sem tudja, mi lesz a sorsa, amint augusztus 1-jén letelik a szabbatdkus éve? Érzékelem, hogy Szlovákiá­ban püspökként nincs helyem, ezért külföldre kellene távoz­nom a rendem valamelyik ko­lostorába. De amíg nem tudom, milyen lenne ott a besorolásom, nem mehetek el, mert a megol­dások, amelyeket közvetetten felkínáltak nekem, megalázó­ak. Nem kérhetem 53 évesen a felvételem valamelyik külföldi tartományba mint egy újonc, mert az egyházi törvénykönyv 705. paragrafusa alapján püs­pökként a pápa fennhatósága alá tartozom. Egyedül ő mond­hatja meg, miként tekint rám a jövőben az egyház. Lát esélyt arra, hogy a pápa rehabilitálja önt? Az eddig küldött leveleimre és a petícióra sem érkezett vá­lasz. Semmi jele, hogy az ügyemben elmozdulás történt volna. Ezért június 21-én leve­let küldtem a pozsonyi pápai nunciusnak, Mario Giordaná- nak, amelyben tisztelettel, de nyomatékosan arra kérem, in­tézze el, hogy a Szentatya sze­mélyes audiencián fogadjon, és írásban értesítsen arról, milyen lépéseket tett az ügyben. Júni­us 27-én kaptam tőle választ, ebben tudatja velem, hogy a kérvényemet feljebb továbbí­totta. Csak azt nem tudom, hogy ez a feljebb mit jelent - a püspöki kongregációt, a vati­káni államtitkárságot vagy a Szentatyát. Egy másik levél­ben, amelyet június 24-én pos­táztam, a nunciust, a beszter­cebányai püspököt, valamint a redemptorista rend római és szlovákiai nagyfőnökét értesí­tem arról, hogy nem távozom Szlovákiából addig, amíg nem mosom tisztára a nevem. A saj­tóban megjelent, hogy leváltá­som oka, amit az érdekemben nem hoztak nyilvánosságra, az volt, hogy homoszexuális va­gyok. Ezt a híresztelést az egy­ház némely képviselői is támo­gatják, ezért nem mehetek el csendben, mert azzal igazol­nám, hogy van takargatniva- lóm. A feljebbvalóimnak meg­írtam, kész vagyok hazugság­vizsgálatnak is alávetni ma­gam, hogy cáfoljam a gyanúsí­tásokat. Abba, hogy külföldön kel­lene élnie, már belenyugo­dott? Igen, mert Szlovákiában túl nagy figyelem összpontosul rám. Hajlandó vagyok elmen­ni, de csak akkor, ha ez nyu­galmat, és nem további bi­zonytalanságot fog jelenteni számomra. Szlovákiában nem fogadnak el azon a szinten, amely püspökként megillet, és Duka érsek nyilatkozata alap­ján nem illek az itteni politikai, egyházi és vallási közegbe sem. Elfogadom, hogy külföl­dön kell megtalálnom a he­lyem, de tudnom kell, hogy az egyház úgy tekint-é rám, mint a felszentelt püspökére, vagy mint egy egyszerű páterre. Ha pedig ez utóbbi van érvény­ben, mivel érdemeltem ki ezt a lefokozást. Mi lesz, ha most sem kap választ? Mindent egy lapra tettem fel, mert a becsületemről van szó. Az ember megmentheti a lelki békéjét azzal, hogy meghátrál, de csak azon az áron, hogy ön­magát adja fel. Eljutottam an­nak a határára, amit még képes vagyok elfogadni. Az engedel­mességet és az alázatosságot igen, de az indokolatlan meg­aláztatást és megszégyenítést már nem. Válaszokat akar Egy éve váltották le Bezák érseket Pozsony. Róbert Bezák jövő­jét mindenki külföldön képzeli el - ezzel lassan a leváltott ér­sek is megbarátkozott, addig viszont nem hajlandó távozni, amíg nem tisztította meg ne­vét. ,A sajtóban olyan informá­ciók jelentek meg, hogy levál­tásom oka, amelyet az én érde­kemben nem hoztak nyilvános­ságra, homoszexuális irányult­ságom volt. Nem mehetek el innen úgy, hogy ezt a gyanút hagyom magam után, ezért hajlandó vagyok hazugság­vizsgálatnak is alávetni magam” - írja a feljebbvalói­nak Bezák. Leváltásának első évforduló­ján szimpatizánsai Szlovákiá­ban és Csehországban is több megemlékezést, tiltakozó ak­ciót szerveznek. Pozsonyban ma a vatikáni nagykövetség épülete előtt mondanak rózsa­füzért ügyének igazságos ren­dezéséért és az egyházi elöljá­rókért. Nyitrán a püspöki kon­ferencia ülésének résztvevőit egy óriásplakát fogadja a kö­vetkező felirattal. „Mi nem fe­ledkeztünk meg Róbert Bezák- ról. És ti?” Pénteken a morvaországi Velehradon tartandó Cirill és Metód búcsú résztvevői között tízezer szórólapot osztanak szét ezzel a szöveggel: „Szent Cirill és Metód a sötét közép­korban mentek Rómába, hogy megvédjék az anyanyelvi evangelizáció létjogosultságát. Lehetőséget kap a hivatalától tisztázatlan körülmények kö­zött, jogtalanul megfosztott Róbert Bezák is, hogy Rómá­ban védje meg pasztorációs és az egyházmegye vezetőjeként végzett munkáját? 2013-at írunk.” A volt nagyszombati érseket pont egy évvel ezelőtt váltották le. (vm) Az egyes uniós tagországok szociális rendszere között óriásiak a különbségek: a gazdag országok szegényei nagyobb védettséget élveznek Szlovákiában a lakosok tizede minősül szegénynek Folyamatosan nő a szegények száma (Képarchívum ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Évről évre nő a szegények száma - ez nemcsak Szlováidára érvényes, hanem az egész Európai Unióra. Noha az európai szociális politikák alkotói ígéretet tettek, hogy 2020-ig csökkentik a szegény­ségi küszöb alatt «lök számát, egyelőre ezt az ígéretet nem si­kerül valóra váltani. Civil akti­visták szerint a közéletben meg kell erősíteni a szegények pozí­cióját. ,A szegénység nem baleset, hanem a politikai döntések következménye” - állapította meg Sergio Aires, a Szegénység Elleni Európai Hálózat elnöke. A civil szervezet képviselői a közelmúltban Brüsszelben ta­lálkoztak, és közös nyilatko­zatban hangsúlyozták: fel kell erősíteni a szegények hangját, hogy a politikusok végre meg­hallják őket, és a konkrét intéz­kedések foganatosítása előtt előbb konzultáljanak azokkal, akiket döntéseik egzisztenciá­lisan érintenek. Erre van lehe­tőség, hiszen a legtöbb norma rendes törvényalkotási folya­maton esik át, melynek szerves részét képezi a tárcaközi véle­ményezés, mely során a polgá­rok is kifejthetik véleményü­ket. A szegénység elleni háló­zat képviselői hajlandók vál­lalni a közvetítő szerepet a po­litikusok és a szegények között, csak az érintetteket kell jobban ösztönözni a kölcsönös párbe­szédre. A szegénységnek emberjogi vetületei is vannak, mindenki­nek joga van méltóságteljes élethez, jegyezte meg Zuzana Kusá szociológus, az európai szervezet szlovákiai hálózatá­nak képviselője. Emlékeztetett: az európai emberjogi charta 34. cikke szerint mindenkit megillet a szociális és lakhatási segítséghez való jog. A szegé­nyeket is tisztelni kell, és szá­mukra is hozzáférhetővé kell tenni az egészségügyi ellátást, művelődést, joguk van dolgoz­ni. A szegénységi küszöb alatt élőkről sokszor valótlan képet festenek a politikusok, a mé­dia. ,A szegények többsége a saját hazájában nem lusta, nem buta, nem műveletlen vagy drogfüggő” - olvasható a Brüsszelben elfogadott nyilat­kozatban, mely szerint le kell rombolni a szegényekkel szembeni előítéleteket, például hogy erről maguk tehetnek, vagy hogy csak ölbe tett kézzel várják a szociális segélyt, nem akarnak dolgozni. Anna Galovičová aktivista szerint az ilyen megállapítások csak erősítik a szükséghelyzet­ben lévők frusztrációját és passzivitását. A magas munka- nélküliséggel küszködő régi­ókban nehéz elhelyezkedni, rendes munkaviszonyt létesí­teni, ezért sokan legalább megbízási szerződésre vagy részmunkaidőben végzett munkával próbálnak némi jö­vedelemre szert tenni. Ők vi­szont már nem szerepelnek a szociális ügyi hivatal statiszti­kájában, ugyanis nem jogosul­tak szociális segélyre, noha be­vételük a minimálbérnél is ala­csonyabb, és szegénységi koc­kázatnak vannak kitéve. Szlo­vákiában mintegy 180 ezer ember van anyagi szükség- helyzetben, ők szociális segélyt kapnak. Ha ehhez hozzáadjuk a velük egy háztartásban élő, közösen megítélt személyek - például a gyerekek - számát, a lakosok csaknem tizede sze­génynek minősül. Dél-Szlová- kiában élnek a legtöbben anyagi szükséghelyzetben. Az európai hálózat rámuta­tott az egyes országok szociális rendszere közötti nagy különb­ségekre, és e téren minél gyor­sabb harmonizálást sürget. Az egyes szociális segélyek között óriási eltérések vannak - sokkal nagyobbak, mint az átlagfizeté­sek vagy az árak között. ,A fej­lett, gazdag országok szegényei nagyobb védettséget élveznek, a segélyből képesek szerény, de tisztességes megélhetést bizto­sítani, bekapcsolódhatnak a társadalmi életbe is. Más álla­mokban - köztük Szlovákiában is - a szegények nyomorognak, tönkreteszik az egészségüket, és a megfelelő források és szol­gáltatások híján egyre inkább kirekesztik őket az életből” - ol­vasható a brüsszeli dokumen­tumban. (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents