Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-02 / 152. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 2. Közélet 3 Róbert Bezák: Eljutottam annak a határára, amit még képes vagyok elfogadni „Mindent egy lapra tettem fel” Pont egy éve mozdították el tisztségéből (Somogyi Tibor felvétele) Egy évvel a nagyszombati érseki posztról történt leváltása után Róbert Bezák még mindig nem tudja, miért kellett távoznia hivatalából és mi lesz a további sorsa. A pápától vár választ, és addig nem távozik Szlovákiából, amíg nem védi meg a becsületét. VRABEC MÁRIA A napokban Dominik Duka prágai érsek egy interjúban azt mondta, hogy ön nem követett el erkölcsi vétséget, leváltását a Szlovákiából a Vatikánba küldött feljelentések okozták. Ezt elégtételnek tekinti? Nem, mert a mondatnak, miszerint nem követtem el bűnt, nincs folytatása. Ha nem én követtem el bűnt, akkor azok követték el, akik igaztala- nul vádoltak, és elvárnám, hogy ez hivatalosan is elhangozzon. Máig nem tudom, miért veszítettem el az érseki hivatalt és miért szorított ki a perifériára a szlovákiai egyházi közeg. Azon kívül, hogy 2012. július 2-án az Osservatore Romano közli, hogy megfosztottak a hivatalomtól, írásban nem tudattak velem semmit. Harmincnégy éve az egyház szolgája vagyok, nem értem, hogyan bánhat velem így ez az intézmény. Azt sem tudja, mi lesz a sorsa, amint augusztus 1-jén letelik a szabbatdkus éve? Érzékelem, hogy Szlovákiában püspökként nincs helyem, ezért külföldre kellene távoznom a rendem valamelyik kolostorába. De amíg nem tudom, milyen lenne ott a besorolásom, nem mehetek el, mert a megoldások, amelyeket közvetetten felkínáltak nekem, megalázóak. Nem kérhetem 53 évesen a felvételem valamelyik külföldi tartományba mint egy újonc, mert az egyházi törvénykönyv 705. paragrafusa alapján püspökként a pápa fennhatósága alá tartozom. Egyedül ő mondhatja meg, miként tekint rám a jövőben az egyház. Lát esélyt arra, hogy a pápa rehabilitálja önt? Az eddig küldött leveleimre és a petícióra sem érkezett válasz. Semmi jele, hogy az ügyemben elmozdulás történt volna. Ezért június 21-én levelet küldtem a pozsonyi pápai nunciusnak, Mario Giordaná- nak, amelyben tisztelettel, de nyomatékosan arra kérem, intézze el, hogy a Szentatya személyes audiencián fogadjon, és írásban értesítsen arról, milyen lépéseket tett az ügyben. Június 27-én kaptam tőle választ, ebben tudatja velem, hogy a kérvényemet feljebb továbbította. Csak azt nem tudom, hogy ez a feljebb mit jelent - a püspöki kongregációt, a vatikáni államtitkárságot vagy a Szentatyát. Egy másik levélben, amelyet június 24-én postáztam, a nunciust, a besztercebányai püspököt, valamint a redemptorista rend római és szlovákiai nagyfőnökét értesítem arról, hogy nem távozom Szlovákiából addig, amíg nem mosom tisztára a nevem. A sajtóban megjelent, hogy leváltásom oka, amit az érdekemben nem hoztak nyilvánosságra, az volt, hogy homoszexuális vagyok. Ezt a híresztelést az egyház némely képviselői is támogatják, ezért nem mehetek el csendben, mert azzal igazolnám, hogy van takargatniva- lóm. A feljebbvalóimnak megírtam, kész vagyok hazugságvizsgálatnak is alávetni magam, hogy cáfoljam a gyanúsításokat. Abba, hogy külföldön kellene élnie, már belenyugodott? Igen, mert Szlovákiában túl nagy figyelem összpontosul rám. Hajlandó vagyok elmenni, de csak akkor, ha ez nyugalmat, és nem további bizonytalanságot fog jelenteni számomra. Szlovákiában nem fogadnak el azon a szinten, amely püspökként megillet, és Duka érsek nyilatkozata alapján nem illek az itteni politikai, egyházi és vallási közegbe sem. Elfogadom, hogy külföldön kell megtalálnom a helyem, de tudnom kell, hogy az egyház úgy tekint-é rám, mint a felszentelt püspökére, vagy mint egy egyszerű páterre. Ha pedig ez utóbbi van érvényben, mivel érdemeltem ki ezt a lefokozást. Mi lesz, ha most sem kap választ? Mindent egy lapra tettem fel, mert a becsületemről van szó. Az ember megmentheti a lelki békéjét azzal, hogy meghátrál, de csak azon az áron, hogy önmagát adja fel. Eljutottam annak a határára, amit még képes vagyok elfogadni. Az engedelmességet és az alázatosságot igen, de az indokolatlan megaláztatást és megszégyenítést már nem. Válaszokat akar Egy éve váltották le Bezák érseket Pozsony. Róbert Bezák jövőjét mindenki külföldön képzeli el - ezzel lassan a leváltott érsek is megbarátkozott, addig viszont nem hajlandó távozni, amíg nem tisztította meg nevét. ,A sajtóban olyan információk jelentek meg, hogy leváltásom oka, amelyet az én érdekemben nem hoztak nyilvánosságra, homoszexuális irányultságom volt. Nem mehetek el innen úgy, hogy ezt a gyanút hagyom magam után, ezért hajlandó vagyok hazugságvizsgálatnak is alávetni magam” - írja a feljebbvalóinak Bezák. Leváltásának első évfordulóján szimpatizánsai Szlovákiában és Csehországban is több megemlékezést, tiltakozó akciót szerveznek. Pozsonyban ma a vatikáni nagykövetség épülete előtt mondanak rózsafüzért ügyének igazságos rendezéséért és az egyházi elöljárókért. Nyitrán a püspöki konferencia ülésének résztvevőit egy óriásplakát fogadja a következő felirattal. „Mi nem feledkeztünk meg Róbert Bezák- ról. És ti?” Pénteken a morvaországi Velehradon tartandó Cirill és Metód búcsú résztvevői között tízezer szórólapot osztanak szét ezzel a szöveggel: „Szent Cirill és Metód a sötét középkorban mentek Rómába, hogy megvédjék az anyanyelvi evangelizáció létjogosultságát. Lehetőséget kap a hivatalától tisztázatlan körülmények között, jogtalanul megfosztott Róbert Bezák is, hogy Rómában védje meg pasztorációs és az egyházmegye vezetőjeként végzett munkáját? 2013-at írunk.” A volt nagyszombati érseket pont egy évvel ezelőtt váltották le. (vm) Az egyes uniós tagországok szociális rendszere között óriásiak a különbségek: a gazdag országok szegényei nagyobb védettséget élveznek Szlovákiában a lakosok tizede minősül szegénynek Folyamatosan nő a szegények száma (Képarchívum ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Évről évre nő a szegények száma - ez nemcsak Szlováidára érvényes, hanem az egész Európai Unióra. Noha az európai szociális politikák alkotói ígéretet tettek, hogy 2020-ig csökkentik a szegénységi küszöb alatt «lök számát, egyelőre ezt az ígéretet nem sikerül valóra váltani. Civil aktivisták szerint a közéletben meg kell erősíteni a szegények pozícióját. ,A szegénység nem baleset, hanem a politikai döntések következménye” - állapította meg Sergio Aires, a Szegénység Elleni Európai Hálózat elnöke. A civil szervezet képviselői a közelmúltban Brüsszelben találkoztak, és közös nyilatkozatban hangsúlyozták: fel kell erősíteni a szegények hangját, hogy a politikusok végre meghallják őket, és a konkrét intézkedések foganatosítása előtt előbb konzultáljanak azokkal, akiket döntéseik egzisztenciálisan érintenek. Erre van lehetőség, hiszen a legtöbb norma rendes törvényalkotási folyamaton esik át, melynek szerves részét képezi a tárcaközi véleményezés, mely során a polgárok is kifejthetik véleményüket. A szegénység elleni hálózat képviselői hajlandók vállalni a közvetítő szerepet a politikusok és a szegények között, csak az érintetteket kell jobban ösztönözni a kölcsönös párbeszédre. A szegénységnek emberjogi vetületei is vannak, mindenkinek joga van méltóságteljes élethez, jegyezte meg Zuzana Kusá szociológus, az európai szervezet szlovákiai hálózatának képviselője. Emlékeztetett: az európai emberjogi charta 34. cikke szerint mindenkit megillet a szociális és lakhatási segítséghez való jog. A szegényeket is tisztelni kell, és számukra is hozzáférhetővé kell tenni az egészségügyi ellátást, művelődést, joguk van dolgozni. A szegénységi küszöb alatt élőkről sokszor valótlan képet festenek a politikusok, a média. ,A szegények többsége a saját hazájában nem lusta, nem buta, nem műveletlen vagy drogfüggő” - olvasható a Brüsszelben elfogadott nyilatkozatban, mely szerint le kell rombolni a szegényekkel szembeni előítéleteket, például hogy erről maguk tehetnek, vagy hogy csak ölbe tett kézzel várják a szociális segélyt, nem akarnak dolgozni. Anna Galovičová aktivista szerint az ilyen megállapítások csak erősítik a szükséghelyzetben lévők frusztrációját és passzivitását. A magas munka- nélküliséggel küszködő régiókban nehéz elhelyezkedni, rendes munkaviszonyt létesíteni, ezért sokan legalább megbízási szerződésre vagy részmunkaidőben végzett munkával próbálnak némi jövedelemre szert tenni. Ők viszont már nem szerepelnek a szociális ügyi hivatal statisztikájában, ugyanis nem jogosultak szociális segélyre, noha bevételük a minimálbérnél is alacsonyabb, és szegénységi kockázatnak vannak kitéve. Szlovákiában mintegy 180 ezer ember van anyagi szükség- helyzetben, ők szociális segélyt kapnak. Ha ehhez hozzáadjuk a velük egy háztartásban élő, közösen megítélt személyek - például a gyerekek - számát, a lakosok csaknem tizede szegénynek minősül. Dél-Szlová- kiában élnek a legtöbben anyagi szükséghelyzetben. Az európai hálózat rámutatott az egyes országok szociális rendszere közötti nagy különbségekre, és e téren minél gyorsabb harmonizálást sürget. Az egyes szociális segélyek között óriási eltérések vannak - sokkal nagyobbak, mint az átlagfizetések vagy az árak között. ,A fejlett, gazdag országok szegényei nagyobb védettséget élveznek, a segélyből képesek szerény, de tisztességes megélhetést biztosítani, bekapcsolódhatnak a társadalmi életbe is. Más államokban - köztük Szlovákiában is - a szegények nyomorognak, tönkreteszik az egészségüket, és a megfelelő források és szolgáltatások híján egyre inkább kirekesztik őket az életből” - olvasható a brüsszeli dokumentumban. (sza)
