Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-20 / 167. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 20. www.ujszo.com RÖVIDEN A legobjektívebb híradások Pozsony. A Markíza televízió híradója a legobjektívebb, legalábbis az emberek szerint - állítja a Median SK közvélemény-kutató intézet. A cég felmérése szerint a Markíza híradóját a megkérdezettek 29,5 százaléka vélte objektív- nek, a második helyen a TV JOJ híradása végzett, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára a közszolgálati RTVS került. A TA3 hírcsatorna csak a negyedik helyet tudta megszerezni. (SITA) Orvosokat küldtek a katonáknak Pozsony/LandstuhI. Szlovák orvosokat küldtek a német- országi Landstuhlban található amerikai kórházban kezelt két szlovák katonához, akiket az afganisztáni Kandahárban sebesített meg egy terrorista. A mellkasi sérülést szenvedett katonát már harmadszor kellett megműteni, állapota jelenleg stabilizált. A fejlövést szenvedett katonát továbbra is mesterséges álomban tartják. Amint állapotuk engedi, elszállítják őket a rózsahegyi katonai kórházba. „Örülök, hogy legalább az egyik katona állapota fokozatosan javul” - nyilatkozta Martin Glváč védelmi miniszter. (TASR) Visszaadják a fogkrém árát Pozsony. Kivonja a forgalomból a Kaufland a Dental Plus gyermekfogkrém, ugyanis kiderült, gyártása során baktériumok kerülhettek a termékbe. A fogkrém bármelyik Kaufland boltban visszaveszik, árát pedig visszafizetik. „Természetesen a vásárlást igazoló nyugtát ebben az esetben nem kell felmutatni” - közölte sajtónyilatkozatában az üzlethálózat. Ez az intézkedés azon Dental Plus pasztákra vonatkozik, melyek szavatossága 2015 augusztusáig tart, s melyek vonalkódja 900107006026. (TASR) 259%-kal több érmét vontak ki a forgalomból Egyre több a hamis euró Pozsony. Egyre több hamis euróbankjegyet és -érmét foglalnak le Szlovákiában. Az idei első félévben 979 ilyen bankóra akadtak, ez a negyedével több, mint a múlt év azonos időszakában - derül ki a szlovák jegybank elemzéséből, amely szerint egy bankjegyet kivéve az összes többire már csak akkor akadták rá, amikor az emberek fizetni akartak velük. A leggyakrabban hamisított címletnek a 100 és az 50 eurósok számítanak, amelyek együttesen a hamisítványok háromnegyedét teszik ki. A 20 eurós címletek aránya ugyanakkor 10 százalék alá csökkent. A bankjegyeknél is rosszabb a helyzet az érmék esetében. Az idei első félévben 3216 hamis érmét vontak ki a forgalomból, szemben a tavaly első félévi 896-tal, ami 259 százalékos növekedésnek számít. Az érmék esetében a 2 euróst hamisítják a leggyakrabban. A jegybank ráadásul megjegyzi, hogy a hamis érméket rendkívül nehéz megkülönböztetni a valódiaktól, a hamisítványok száma így még a most jelzettnél is jóval nagyobb lehet, (mi) Tábori kis trakta a magyar nemzetpolitikáról Berényi: jó lenne kiirtani a „szlovmagy” vírust ÖSSZEFOGLALÓ Martos. Az elmúlt években egy sajnálatos jelenség ütötte fel a fejét a Felvidéken, véli Berényi József. Az MKP elnöke szerint ez az úgynevezett „szlovmagy identitás” (szlovák-magyar vegyes identitás), amelynek esetleges terjedése egyértelműen az önfeladás útjának veszélyét hordozza magában. „A szlovmagy identitás vírusa már néhány éve jelen van, ezt a vírust jó lenne kiirtani” - fogalmazott a pártelnök az I. Martosi Szabadegyetemen, ahol csütörtökön Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével folytatott eszmecserét a nemzetpolitikáról. ,Akik azt hiszik, létezhet a szlovmagy identitás, azoknak azt üzenem, nem vagyunk szlovmagyarok, hanem magyarok vagyunk!” - jelentette ki Berényi. Az MKP elnöke szerint a szlovák és magyar államközi viszonylatban kitörési pont lehetne, ha a bilaterális egyeztetések során több szó esne a Magyarországon működő kisebbségi önkormányzatokról. „Érzékeltetni kell az olyan pozitív precedenseket is, mint amilyenekre a Vajdaságban került soť’ - tette hozzá. A nemzetpolitika megvalósítása terén ma nehezebb a helyzet, mmt 20 éve volt, szögezte le Kövér László. „Zordabb lett a nemzetközi környezet” - állapította meg Kövér Magyarország és a szomszédos államok viszonya kapcsán. Szerinte ez összefügg Magyarország gazdaság- politikájával, amelyet ő gazdasági szabadságharcnak nevezett. (vps, MTI) A kisebbségi részvénycsomagért a Smer szerint nyugodtan egymilliárd eurót is fizethetnek Fico eladja a Slovak Telekomot Ismét megviccelt minket. Ha kell a pénz, el lehet adni az állami vagyont is. (SITA-felvétel) Pozsony. A Fico-kabinet, amely korábban minden magánosítástól elzárkózott, megtette az első lépéseket a Slovak Telekom maradék, 49 százalékos állami tulajdonrészének a privatizálásához. A magánosításból befolyt pénzösszegből kívánják finanszírozni az egybiztosítós rendszer bevezetését az egészségügyben. ÖSSZEFOGLALÓ A távközlési társaság 51 százalékos részvénycsomagját még 2002-ben szerezte meg a német Deutsche Telekom 900 millió euróért, a fennmaradó kisebbségi tulajdonrészből az állam 34 százalékot a gazdasági tárcán, 15 százaléknyit pedig a vagyonalapon keresztül ellenőriz. A Deutsche Telekom- nak elővételi joga van a kisebbségi tulajdonrészre, a Fico kabinet ezért az első körben a német céggel vette fel a kapcsolatot. „Az első találkozóra az elmúlt hónapban került soť’ - erősítette meg lapunknak a Hospodárske noviny gazdasági napilap által megszellőztetett információkat Stanislav Juri- kovič, a gazdasági tárca szóvivője, aki szerint a tárgyalások csak most kezdődtek, a német cég így még nem nyilatkozott arról, hogy él-e az elővételi jogával. Elemzők szerint az is megtörténhet, hogy erről lemond. A következő találkozót a szóvivő szerint őszre tervezik, amikor már a konkrét lépéseket is szeretnék megvitatni. Hogy a részvénycsomag mikor cserélhet gazdát, azt a gazdasági tárca egyelőre nem árulta el, hírlapi források szerint azonban erre már jövőre sor kerülhet. A sietség a kormány részéről indokolt lenne, hiszen a privatizációból befolyt összegből szeretné finanszírozni az egybiztosítós rendszer bevezetését az egészség-, ügyben, amit 2015-re tervez. A kormány által korábban jóváhagyott szándéknyilatkozat szerint a három jelenlegi biztosító (Általános Egészségbiztosító, Dôvera, Union) egyesülne, miután az állam az utóbbi két, magánkézben levő biztosítót felvásárolja. Ha nem sikerül megegyezni a részvényesekkel, az állam kisajátítja őket, és az állami tulajdon eladásából fedezi majd az ezzel kapcsolatos költségeket. Emiatt egyáltalán nem mindegy, mekkora összegre tehet szert az állam a távközlési vállalat eladásából. A gazdasági tárca ugyan nem tett közzé konkrét elvárásait, az előző gazdasági miniszter, Juraj Miškov azonban korábban nagyjából egymilliárd euróra becsülte a kisebbségi részvénycsomag értékét. Az említett tulajdon- résznek köszönhetően az állam egyébként az elmúlt tíz évben nagyjából 600 millió euróhoz jutott az osztalékokon keresztül, (mi, TASR) František Mikloško és Surján László a szlovák-magyar viszonyról beszélgetett a nyári táborban Egymás mellett élünk, nem pedig együtt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Krasznahorkaváralja. Politizálásban megöregedett de- cens úriemberek beszélgetése - Surján László, az Európai Parlament alelnöke és František Mikloško volt szlovák házelnök tegnap a szlovák-magyar megbékélésről beszélt a Gombaszögi Nyári Táborban. Mindkét politikus elismételte saját nemzete hibáit, s lándzsát tört a problémák kibeszélése és megoldása mellett. „Nincs együttélés, egymás mellett élünk” - mondta Sutján. Mikloško óriási értéknek nevezte, hogy Szlovákiában magyarok élnek, egyben nevetségesnek tartja, hogy még mindig nem sikerült rendezni a kétnyelvűség ügyét. A volt házelnök kicsit nekiment az Orbán kormánynak („az utóbbi időben a térségben megerősödtek az autoritativ politikai erők”), ám Surján megvédte főnökét („Jó lenne, ha Orbánt nem démoni- zálnánk”). Mikloško szerint egyébként a magyarellenes nacionalista politika hulláma levonulóban van. ,A kilencvenes években erős Matica slovens- kának például nincs ereje, szava a társadalomban” - mondta a volt szlovák házelnök. Surján abban látja a szlovák politikum problémáját, hogy a szlovák pártok korábban kiénekelték a sajtot a nacionalisták szájából, igaz „szerencsére Slotát már múlt időbe lehet tenni”. A magyar pártok ezzel szemben szerinte nem vették át a szélsőséges pártok agendáját, hanem konfrontálódtak velük. A politikum helyett úgy véli, sokkal fontosabb az, ami a „terepen zajlik”. „Ott a legnagyobb a magyarokkal szembeni nacionalizmus, ahol magyart még nem láttak” - mondta, majd hozzátette: a vegyesen lakott vidéken igaz, hogy nincs konfliktus a magyarok és a szlovákok között, ám megvannak az együttélés korlátái. „Ha a magyar szomszéd sót kér a szlovák szomszédtól, azt probléma nélkül odaadja, ám amikor aláírást kér a magyar iskola megtartásáért, már nem segíť’ - véli az EP-képviselő. Szerinte ezt kell megváltoztatni, ám „ehhez idő kell”. A beszélgetés vezetőjének kérdésére, miszerint Magyarországon főként a fiatalok között nagy a Jobbik támogatottsága, azt mondta: a fiatalokban van radikalizmus, ám ezt ki lehet nőni. (MSz) A belügyminisztérium tervezett változásait elsősorban az új és a kis pártok ellenzik Kaliňák a választási biztosokon spórolna A biztosokból is kevesebb lesz (Tomáš Benedikovič felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kevesebb lesz a választási biztos, és a napidíjuk is vélhetően csökkenni fog. Ä belügyminisztérium az új választási törvénnyel 856 000 eurót spórolna választásonként. Jelenleg a választási bizottságok tagjait az állam fizeti - kétnapi közreműködésért összesen 33 eurót kapnak. A biztosok száma is csökkenni fog a bizottságokban. Robert Kaliňák belügyminiszter tárcaközi egyeztetésbe utalt tervezete szerint csak azok a pártokjelölhetnek biztosokat, amelyek listája be van jegyezve, a legutóbbi választásokon pedig legalább három százaléknyi támogatottságot szereztek. Jelenleg mindegyik párt küldhet biztosokat, ha 55 nappal a választás előtt be volt jegyezve a jelöltlistájuk. A változást elsősorban az új és a kis pártok ellenzik. Daniel Lipšic abszurdnak tartja az elképzelést. „Miért félnek a nagy pártok maguk közé engedni a kicsiket? Választási csalás készül? Ha valaki új pártként 30 százalékot szerezne, mint a HZDS 1992-ben, akkor nem lennének biztosai?” - teszi fel a kérdést a NOVA elnöke. Szerinte, ha a belügy spórolni akar, azt megteheti úgy is, ha eltörli a választási biztosok említett díjazását. A kommunistáknak sem tetszik a korlátozás. Jozef Hrdlička pártelnök a demokrácia gyengítéseként tekint a javaslatra. „Egyetlen párt hatalmát próbálják bebiztosítani vele” - jegyezte meg a kommunisták elnöke. Minden pártnak lehetősége lesz bizottsági tagokat delegálni - állítja sajtóhírében a belügyminisztérium. „A korlátozás csupán a díjazott biztosokat érinti, ez pedig pozitív hatással lesz a közpénzekre” - magyarázta a tárca. A központi választási bizottságban minden marad a régiben: továbbra is minden párt küldöttje ott lehet - teszik hozzá. Az új törvény januártól léphet életbe. (vps, TASR)
