Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-19 / 166. szám, péntek

14 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 19. www.ujszo.com A kistermetű füzike hatalmas étvággyal rendelkezik A füzike parányi madár, erős hanggal A vízhiányos kánikulai napok legfontosabb kerti tevékenysége a kiadós öntözés Víz a nyári zöldségeskertben Öntözzünk ritkábban, de kiadósán! (Fotók: képarchívum) Zenélő kert SOROZAT Reggelente rigófüttyre, ma­dárcsicsergésre ébredni, csivite- lést, csirregést hallgatni az esti órákban - a kert zenéje semmi máshoz nem hasonlítható él­ményt nyújt a családnak. A legtöbb énekes madarunk rovarevó: billegetők, légyka­pók, füzikék, fecskék; más fajok azonban a rovarok, lárvák, ku­kacok, pókok mellett magvakat is gyűjtenek, sőt, lecsipkedik a rügyeket vagy a terméseket is. A kistermetű füzike A verébalakúak közé tarto­zik, majdnem olyan parányi, mint az ökörszem. 11 cm hosz- szú, 8-10 gramm súlyú madár. Olajzöld a háta, a hasa fehé­res egy kis sárgás színezettel. Szemöldöksávja sárga. Szereti a füzeseket, ahol szinte beleolvad a levélzetbe - magyar neve is innen ered és a fészkét is jól elrejti. Eleven, sohasem nyugvó kis madár; a fák koronájában tanyázik, ügyesen ugrál ág- ról-ágra, s bár színe, mozgá­sa szinte beleveszik a zöldbe, hangja messziről árulkodik jelenlétéről - a kis torokhoz mérten rendkívül erős, messze hangzó az éneke. Mi így hall­juk: csil-csal-csil-csal. Eledele minden rovar, amelyhez a fákon hozzáférhet, fészkében 6 fiókát nevel, 15 nap alatt 1-1,5 kg különböző rovart fog meg. Őszre ráfanya­lodik egy kis bodzabogyóra vagy más termésre is, de ezzel nem tesz kárt. Nagyon hasznos. Költöző madár, áprilistól szeptemberig tartózkodik ná­lunk. (Forrás: Tankönyvtár) A perzselő kánikula, az esőt hozó viharok és az esti órákban támadásba lendülő szúnyogok elle­nére most jött el az ideje annak, hogy valóban gyönyörködhessünk ker­tünkben. ÖSSZEFOGLALÓ A paradicsom pirosodik, a paprika erőre kapott, a cukki­ni ontja gyümölcsét, a zöldbab dúsan terem, érik az egres, málna, barack, az almán, kör­tén, dión bő termés ígérkezik. A hőség napjaiban a legna­gyobb munkát az öntözés adja a gazdának, ami, ha nincs ön­tözőberendezés, hosszas elfog­laltságot jelent. Növényeink károsítását, „leforrázását” és a víz gyors elpárolgását meg­előzendő az esti vagy a reggeli órákban öntözzünk. Nem aján­latos naponta locsolni, inkább ritkábban, viszont egyszerre nagyobb vízadagot célszerű a talajba juttatni, így a növények ellenállóbbak lesznek, és mé­lyebb gyökereket eresztenek. A fűszerpaprikának például egy­általán nem használ, ha talaját állandóan nedvesen tartjuk. ♦ Legnagyobb a vízigénye a káposztának. Ha valóban bő­séges termést, kemény, nagy káposztafejeket szeretnénk, akkor 2-3 naponta zúdítsunk nagyobb mennyiségű vizet a fejlődő növényre. ♦ Közepes a vízigényük és állandó nedvességet igényel­nek a gyökérzöldségek - a sár­garépa gyökere pl. gyűrűs lesz, ha a talaját gyakran hagyjuk kiszáradni. A levélzöldségek, pl. a mángold levélnyele szál­kás lesz, a levél íze kesernyéssé válik. A paprika sem fejlődik száraz talajon. Alaposan, 2-3 naponta öntözzünk a napi felü­letes locsolás helyett. ♦ Nem kíván állandó nedves­séget, vízigénye közepes a pa­radicsomnak, burgonyának, karfiolnak, brokkolinak vagy pl. a tökféléknek, azaz a kaba- kosoknak. Ezek ugyanis nagy, szerteágazó gyökérzetükkel a szükséges vizet megszerzik a talaj mélyebb rétegeiből, és semmi bajuk nem történik, ha hetente egyszer kapnak alapos öntözést. A paradicsom vízigé­nye a bogyóképződés és -fejlő­dés idején nagyobb - ha viszont túl sok vizet kap, akkor a bogyó megrepedezik. ♦ Figyelem! A görögdinnyét a termés megjelenése után már nem szabad öntözni! ♦ Kevés vizet igényel a bab, és a már említett fűszerpapri­kának sem tesz jót a sok ön­tözés. ♦ S hogy van-e olyan növény, amit soha nem kell öntözni? Igen, van! Ez a csicsóka vagy édeskrumpli. És persze a gyo­mok. (—fé—) A cukkiniknek rengeteg új változata létezik, a sárga igazi csemege Mutatós cserje, amely léggyökereivel akár a ház magasságáig kapaszkodik Grillezésre is ideális Mi ez a bordópiros virág? ÖSSZEÁLLÍTÁS Sötétzöld, vajszínű, csíkos, narancssárga, hosszúkás, tojás- dad, kerekded - valamelyik tí­pus bizonyára az Ön kertjében is megtalálható. A cukkininek Tuti tippek! ♦ A cukkiniből lekvár is készíthető - cukorral, cit­rommal vagy naranccsal összefőzve. ♦ A cukkini reggel nyílik, és pár óra alatt elvirágzik. Ha egyszerre sok virág van rajta, szedjünk le párat, hagyjuk néhány órát a hű­tőszekrényben állni, majd süssük ki sörtésztában. rendkívül sok fajtája van, me­lyek nemcsak külsőre, hanem ízükben, állagukban, felhasz­nálhatóságukban is különböz­nek némileg egymástól. Abban azonban megegyeznek, hogy bármelyik fajta könnyen nevelhető, gyorsan fejlődik, nem igényel sok öntözést, bősége­sen terem, s többnyire bokros növény. Neve nem véletlenül olaszos hangzású, hiszen Ame­rika meghódítása után olasz termesztők révén terjedt el Eu­rópában, így a mi vidékeinken is. Ráadásul mindig új fajtája jelenik meg - figyeljünk oda a tavaszi vetőmag-választékra, érdemes kipróbálni az újdon­ságnak számító fajtákat is. Sokan ugyanis csak egyfajta cukkinit termelnek, a sötétzöld (Black Beauty), esetleg a csíkos (Cocozelle von Tripolis) fajtát - ezek csupán főzésre valók, kaporral, fokhagymával fűsze­rezve általában főzelékként, esetleg kapros paprikás pör­költként vagy párolva, tojással besütve stb. készíthetők el. Igazi csemege viszont a ra­gyogóan élénksárga termésű (Gold Rush), ami nemcsak főzeléknek, pörköltnek, ragunak, mártás­nak, töltve vagy kirántva finom, hanem grillezve is rendkívül ízletes, sőt nyersen, salátaként is érdemes megkóstolni. Halványzöld, sok apró kerek termést hoz a nizzai cukkini (Tondo chiaro di Nizza), ami akkor a legfinomabb, ha tenisz­labda méretű. Ez is sokféleképp elkészíthető, és pl. savanyítha­tó is. A cukkinit lehetőleg ne úgy neveljük, mint a tököt, tehát ne várjunk vele, amíg termetesre növekszik - akkor finom, ha kicsi, éppen csak növésnek in­dult. A magok ekkor még szinte láthatatlanok, nem kell eltávo­lítani őket, sőt, a termés héja is fogyasztható, nyersen is ehető, kompótnak, savanyúságnak is eltehető, (-fé-) FERENCZY ÉVA Rendkívül elterjedt, manap­ság csaknem minden ház előtt, udvarban, kertben van belőle egy példány: trombitafolyon­dár - Campsis. A trombitafolyondárt évente nyírni kell Van, aki kerítésre futtatja, van, aki a kerti pihenőt árnyé­kolja vele, van, aki gömbformá­ra nyílja, s van, ahol csak úgy szabadon burjánzik, befutva minden útjába eső bokrot, fát vagy éppen házfalat, léggyöke­reivel megkapaszkodva a leg­csekélyebben érdes felületen is. Amikor ajándékba kap­tam egy tövet, látásból már ismertem ezt a növényt: az ajándékozóm kerítésén futott buján, egy másik portán pe­dig csavarodó szárral kúszott egy támasztékra, s virágzáskor szabályos, gömb alakú korona hatását keltette. Én is ilyet sze­rettem volna. Ennek érdekében támaszték mellé ültettem, ám mire észbe kaptam, már szöve­vényes, indás, torzonborz nö­vény lett belőle, igaz, az indák végén gyönyörű, 10-15 bor- dós-vöröses trombitából álló virágzattal. Mindebből kiderült: rendkí­vül igénytelen virágzó cseijére tettem szert..., amit azonban rendszeresen kell nyírni! A kínai trombitafolyondár Támaszték nélkül nem tud megkapaszkodni, virágjai na­gyobbak, és a színük is változatos - fehér, rózsaszínű, lila, piros, bordó stb. Hogyan? 1 A tél beállta előtt el kell • távolítani a száraz indá­kat, ágakat. Csak a gyengébbek kedvéért: az élő indák belseje zöld, a szárazaké barna. 2 A beteg, sérült ágakat is • vágjuk ki, a pajzstetve­seket pl. legjobb tőből lemet­szeni, de legalább 5-6 cm-t az egészséges részből is ráhagyni. 3 Ne sajnáljuk az öreg ága- • kát sem, ha azok elvéko­nyodtak, gyengének tűnnek a fiatal, életerős ágak mellett. 4 Az akadályt képező, rossz • felé növő-tekeredő ágak­tól is szabaduljunk meg. 5 Ha ezek után még mindig • sűrű a növényünk, végez­zünk ritkítást, azaz hajtásválo­gatást: mindig az erősebb indá­kat hagyjuk meg. Június végétől szeptemberig díszíti majd kertünket, virágjait a friss hajtásvégeken hozza.

Next

/
Thumbnails
Contents