Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-19 / 166. szám, péntek

12 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Redford nem változtatna az életén Szinte semmit sem változtatna az életén a 76 esztendős Robert Redford. A színész-rendező erről tegnap beszélt A hallgatás szabálya című politikai thrillerének németországi bemutatója előtt. Szakmai pályafutásával is elégedett. „Ta­lán a magánéletemen lehetne változtatni, de arról meg nem beszélek” - tette hozzá Redford. A filmes, akit életművéért Oscar-díjjal jutalmaztak és az Átlagemberek című filmért a rendezői Oscart is elnyerte, új alkotásában egy korábbi ille­gális aktivistát alakít, akit utolér a múltja. Ez a produkció Redford kilencedik rendezése. (MTI) Bruce Lee-re emlékeznek Hongkong. Kiállításokkal, galériás programokkal és graf- fitivel is készülnek Bruce Lee tisztelői a karrierje csúcsán el­hunyt fiatal harcművész-filmsztár halálának negyvenedik évfordulójára, amelyről a hétvégén emlékeznek meg Hong­kongban. Miközben a 32 esztendősen elhunyt Bruce Lee ra­jongói töretlenül ápolják a sztár emlékét, sokan úgy vélik, a hongkongi vezetés nem tesz eleget azért, hogy a kultuszt életben tartsa. Törvényhozók és tudósok is csatlakoztak a ra­jongók felhívásához, amelyben azt sürgették, hogy az illeté­kesek tegyenek meg mindent Bruce Lee hagyatékának meg­őrzéséért és ápolásáért. (MTI) Örömmel vegyes várakozás a filmesek körében Lazul a cenzúra Kínában ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Örömmel vegyes várakozással fogadták a kínai filmesek, hogy a kínai kormány lazított a filmeseket sújtó szi­gorú állami ellenőrzési szabá­lyokon. A szerdán nyilvános­ságra hozott változtatások kö­zül az egyik legfontosabb, hogy ezentúl az illetékesekkel nem kell jóváhagyatni a filmek for­gatókönyvét. Az elkészült alko­tások azonban továbbra is csak a cenzúra engedélyével kerül­hetnek a mozikba. Megszűnik számos korábbi központi engedélykötelezett­ség, ami lényegesen könnyíthet a külföldi partnerekkel dolgozó kínai produkciók munkáján is. A szabályok puhítását elemzők az első kis lépésnek tekintik a szólásszabadsághoz fűződő jo­gok kiterjesztésének irányába. Az alkotói szabadságot korlá­tozó megszorítások eltörléséért régóta lobbizó kínai filmesek szerint túl korai ünnepelni. ,A kész filmek feletti cenzúra még mindig létezik. Ráadásul az új szabályozással a cenzúra koc­kázatát teljesen a producerek és a film alkotói viselik majd. Mindazonáltal remélem, vala­mi jó kezdetén állunk” - érvelt Csang Csi filmrendező. Egy produkciós vezető mikroblogján úgy vélte, hogy a cenzúrától csak a korhatáros rendszer bevezetésével lehet megszabadulni Kínában. Az ázsiai országban ugyanis nem létezik korhatári besorolás, amely segítené a mozinézőket a megfelelő film kiválasztásában. A kínai cenzúra tütja a szex­jelenetek, erőszak és politikai­lag érzékeny témák bemutatá­sát a filmekben. (MTI) Film készül a Mount Everest meghódításáról Gyllenhaal a világ tetején MTl-HÍR Los Angeles. A világ legma­gasabb hegycsúcsának meghó­dítására készül Baltasar Komá- kur izlandi rendező Everest című filmjében Jake Gyllenhaal és Josh Brolin - értesült a The Hollywood Reporter. A produk­ció a Mount Everest meghódítá­sára induló két expedíció igaz történetét idézi fel: 1996-ban nyolc hegymászó halálát okozta a hegyen kitört vihar. A forgatás októberben kez­dődik Izlandon. Komákur, aki­nek legutóbbi, The Deep című hajótörésdrámája idén került az európai mozikba, ismét hazai terepen rendez. Az Everestben Jason Carke (Zero Dark Thirty- A bin Láden-hajsza) alakítja az egyik expedíciós csapat új-zé- landi vezetőjét, Brolin pedig egy orvost játszik, akinek egy éjszakát kell kibírnia a szabad­ban a tomboló viharnak kitéve. Gyllenhaal Scott Fischer szere­pét kapta, aki a másik expedíci­ós társaságot vezeti. Baltasar Komákur izlandi ren­dező Everest című filmjében Jake Gyllenhaal hegymászót alakít (TASR/AP-felvétel) Martin Krejčí, a csehek egyik legjobb reklámfilmrendezője Helen Mirrennel forgatott Másfél órát töltött a királynővel Helen Mirren és Szabó István Karlovy Varyban Dokumentumfilm-ren- dezőként végzett a prá­gai FAMU-n, forgatott néhány rövid- és jó pár reklámfilmet, Fricasse című opusával eljutott Cannes-ba, Félelem című, huszonegy perces munkáját Karlovy Vary idei mustráján vetítet­ték, névjegyét mégis két fesztiválklippel tette le Martin Krejčí. SZABÓ G. LÁSZLÓ Jirí Menzelről forgatta az egyiket, Helen Mirrenről a má­sikat. Két Oscar-díjas alkotó és egy harminchat éves cseh filmren­dező. Dolgozószobájának asztala mellett kedélyesen nézelődik Jiri Menzel. Fiatal bejárónőjét arra kéri, szabadítsa meg a könyvespolca fölötti pókháló­tól is. Feláll a bájos kis hölgy a székre, Karlovy Varyban kapott Kristályglóbuszán keresztül kerek idomaiban gyönyörködik a női szépség megszállottja. Csipkebugyit látunk az üveg­gömbben, toliseprűt a magas­ban. Jirí Menzel hátrabillen a székkel. Puffanás. Kalimpáló lábak az asztal mögött. Helen Mirren egy londoni ház nappalijában. Életművéért kapott Kristályglóbuszát pró­bálja kitenni a polcra, ha en­gednék a rekeszek. De nem en­gedik. Magas az üvegből fújt nőalak, nem fér be a kiszemelt helyre. Mehet vissza a doboz­ba. Másnap reggel a konyha- szekrény polcán áll a „királynő” nagy meglepetésére. Ó ugyanis nem tette oda. Akkor viszont ki? Talán a bejárónője? Ő sem. Fura helyzet. Magától mégsem kerülhetett a konyhaszekrény­be. Éjszaka van. Mélyen alszik a vüágszerte ismert és elismert színésznő. Kattan a doboz zár­ja. Megmozdul a kristálylány a dobozban. Helen Mirren fel­nyitja a szemét. Meglesi, mi történik. Martin Krejčí most éppen Amerikában élő cseh rendező. Szereti a csattanós vígjátéko­kat, de ugyanannyira a szelle­mes horrort is. A Helen Mir­rennel készített fesztiválklip le- forgatására másfél órát kapott. „Helen Mirren határozottan közölte, nincs ránk több ideje. Pontosan megszervezett, jól átgondolt munka volt ez a stáb részéről. Kibéreltünk egy há­romszintes régi házat London­ban, mindent előre elkészítet­tünk, bevüágítottunk, s csak azután szóltunk Helen Mirren- nek, hogy kezdhetünk. Minden jelenetet kétszer vagy három­szor vettünk fel, de úgy, hogy az előtte megbeszélt másfél órát egy perccel sem léptük túl. Jiri Menzellel könnyebb dol­gunk volt, hiszen mindent megtett, hogy a kedvünkbe jár­jon. Helen Mirrennek este elő­adása volt, a megbeszélt idő­pontban ott állt a taxi a háza (Zuzana Mináčová felvétele) Martin Krejčí és operatőre, Štepán Kučera (Képarchívum) előtt, s nekünk ehhez kellett igazodnunk. Láttam a Karlovy Vary-i fesztivál összes videó- klipjét, a stílust igyekeztünk megtartani, csak a műfajon vál­toztattunk kicsit. Horrorele­mekkel színeztük Helen Mirren történetét.” Tomáš, a Félelem hőse azt ta­lálja ki, hogy cigányfiúk támad­ták meg, és verték össze úgy, hogy kórházba került. Flash- backből aztán megtudjuk: a fele sem igaz annak, amit állít, de még nagyobb döbbenetét vált ki bennünk akkor, amikor kiderül, hogy 100 ezer koronás csekket vesz át egy népszerű popéne­kestől, aki áldozatnak tekintve megsajnálja őt a támadás miatt. Az Adam Misik főszereplésével forgatott huszonegy perces fil­met nemsokára a Cseh Televí­zió is a műsorára tűzi. „Nincs nehezebb műfaj a rö­vidfilmnél - vélekedik Martin Krejčí. - Szellemes történetet kell elmesélni nagyon rövid idő alatt. Akinek ez nem sikerül, felszínes marad. De akármi­lyen hosszú vagy rövid is a film, a legfontosabb szempont az, hogy jó legyen. Nem szórakoz­tató és nem is megható, hanem kommunikatív és provokatív. Rést kell találnia a néző lelkén. Érzelmeket kell kavarnia ben­ne. Ha éveken át csak reklám­filmet forgat az ember, az a ve­szély fenyegeti, hogy a tarta­lom helyett egyre inkább a formára figyel. A végén aztán szakmaüag eljut arra a pontra, amikor a tökéletes semmit kí­nálja. Én pedig ezt szeretném elkerülni. Ettől tartok a legjob­ban. Ugyanakkor kellemes ér­zés, hogy jó feltételek mellett az elbeszélés legmegfelelőbb formáját választhatja az em­ber. Mindig az ötlet a legfonto­sabb. Arra épül a történet. Egy reklámfilm esetében pedig az ötletet mindig az ügynökségtől kapom. A forgatókönyvet már én írom meg, s ha a megrende­lő elfogadja, kezdődhet a for­gatás. Az is fontos, kik a mun­katársak. Nekem ebben is sze­rencsém volt. Nagyon sok ér­dekes személyiséggel találkoz­tam, akik az első perctől fogva inspiráltak. Ilyen volt Jiri Men­zel és Helen Mirren is. Mindent pontosan megbeszéltünk, de a megvalósítást mindketten rám bízták. A végeredményt nagy örömömre ők is tetszéssel fogadták.” Könyv született Bruce Springsteen történelmi kelet-berlini koncertjéről Rezsimellenes hangulatot szított a „főnök” ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Könyv született Bru­ce Springsteen 25 évvel ezelőtti történelmi kelet-berlini kon­certjéről, amely a kötet szerzője szerint felszította a rezsimelle­nes hangulatot és talán hozzá­járult a berlini fal leomlásához. Rocking the Wall című könyvében Erik Kirschbaum azt állítja, hogy az amerikai sztár zenéje és a Berlint ketté­választó fal elleni szólamai lel­kesítőén hatottak a több mint 300 ezres közönségre, vala­mint televíziónézők millióira, akik élőben követhették az NDK történetének legnagyobb rockkoncertjét 1988. július 19-én. A berlini fal akkor már csak­nem 27 éve állt és választott el 17 millió keletnémetet nyugati honfitársaitól. Az NDK-ban élők egyre türelmetlenebbek voltak, reformokat akartak. A könyv szerzője szemtanúk beszámolóira, Bruce Spring­steen menedzserével és tolmá­csaival készített interjúkra, a koncert szervezőitől kapott dokumentumokra és a hírhedt keletnémet állambiztonsági szolgálat, a Stasi aktáira hivat­kozva írta meg annak történe­tét, hogy a Főnökként emlege­tett világsztár miként „keve­redett” a vasfüggöny mögé, és talán akaratlanul is, de miként mobilizálta rajongóit. „Nagyszerű itt lenni Kelet- Berlinben. Nem vagyok kormá­nyok mellett vagy ellen. Azért jöttem ide, hogy rock ’n’ rollt játsszak nektek, abban a re­ményben, hogy egy nap minden gát leomlik” - mondta németül Springsteen a 25 évvel ezelőtti koncerten. A fal 16 hónappal később szűntmeglétezni. Kirschbaum, aki akkoriban a Reuters hírügynökség berlini tudósítójavolt, úgy véli, a zenész érzékeny pontra tapintott rövid beszédével egy olyan ország­ban, ahol nem volt szólássza­badság, ahol cenzúrázták a saj­tót, ahol nem létezett politikai ellenzék és ahol, ha valaki szökni készült, könnyen lelőhették a határőrök. A fellépés „szög volt az NDK koporsójában” - mondta a kö­zönség egy tagja az újságírónak. .Azelőtt még csak hasonlót sem hallhattunk senkitől Kelet-Né- metországban. Ez volt az a pilla­nat, amelyre néhányunk egész életében várt.” Springsteen szavai után csak még inkább „megvadult” a kö­zönség, mert Bob Dylan Chimes of Freedom című számába kez­dett bele. Miután elhagyta a színpadot, a rocksztár és a me­nedzsere úgy érezték, drámai változások várnak Kelet-Né- metországra., Az, hogy Spring­steen érdemes-e arra, hogy sze­repet tulajdonítsanak neki a hi­degháború befejezésében, attól függ, hogy az emberek hisznek- earock’n’ roll erejében”-véli a könyv szerzője. „Áz viszont két­ségtelen, hogy az 1988-as kon­cert kiváló példa arra, hogy a rock milyen hatással tud lenni olyan emberekre, akik éhezik a változást és készen állnak rá” - fűzte hozzá. A könyvben Bruce Spring­steen nem szólal meg, 25 évvel ezelőtti élményeit csak mene­dzsere révén ismerhetik meg az olvasók. A köfet szerzője ide-oda ugrál az időben a hi­degháború kezdete és a kon­cert között. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents