Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-18 / 165. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 18. Utazás-hirdetés 21 Csak akkor fizetnek több száz eurós kártalanítást, ha az utas elszánt, vagy ha perrel fenyeget Trükköző légitársaságok Legtöbben Németországból utaztak az országba Franciaországra kíváncsi a legtöbb turista MTl-HÍR Tavaly körülbelül 83 millió külföldi turista kereste fel Franciaországot, amely to­vábbra .is a világ elsőszámú turisztikai célpontja - közölte a francia turisztikai miniszté­rium. A 2011-ben érkezett 81,4 millió külföldi látogató után a tavalyi emelkedés elsősorban az európai és az ázsiai turisták­nak köszönhető, az amerikai és az afrikai kontinensről keve­sebben érkeztek 2012-ben, mint az előző évben. Legtöbben Németországból látogattak a szomszédos Franciaországba, a német tu­risták a britektől vették át a vezető helyet. Öt év után tavaly először a külföldi turisták által elköltött összeg is nőtt Franciaország­ban, 6,3 százalékkal: tavaly 35,8 milliárd eurót költöttek el a turisták, 2011-ben 33,7 mil­liárd eurót. Az emelkedés an­nak az eredménye, hogy 2,5 százalékkal nőtt a vendégéj­szakák száma. A nyári szezon a minisztéri­um szerint jobbnak ígérkezik, mint a tavaszi, amikor nagyon hűvös, esős idő volt az egész országban. Remények szerint a külföldi turisták érkezése el­lensúlyozhatja a válság miatt csökkenő belföldi turizmust. Párizs, a legnépszerűbb célpont (Képarchívum) Kampányt indított az Euró- paiBizottság azért, hogytu- datosítsa a légi utasokban, milyenjogokilletikmeg őket. Bár az unióban már régóta jár kártérítés akésé- sekésjárattörlésekesetére, alégitársaságok-részbena hamarosan változó, dema még túl szigorú szabályozás miatt-gyakran igyekeznek kibújni a fizetési kötelezett- ségükalól. ÖSSZEFOGLA1Ó A légi közlekedésben több­órás késések bármikor előfor­dulhatnak, már csak azért is, mert a legkisebb műszaki hiba esetén már nem engedik fel­szállni a gépeket. Ez az utasok számára rendkívül bosszantó tud lenni, amit az uniós illeté­kesek is nyilvánvalóan átérez- tek, amikor egy olyan kompen­zációs rendszert kezdtek el ki­dolgozni tíz évvel ezelőtt, amely nagy terheket hárít a lé­gitársaságokra. Hamar kiderült azonban, hogy a 2005-ben debütált rend­szer nem igazán működik, mert a légitársaságok, ahol csak tud­nak, megpróbálnak kibújni a szerintük irreális büntetések alól. Az unió márciusban végre egy részletesebb és korrektebb kompenzációs javaslattal ruk­kolt elő, közben viszont kam­pányt is indít, hogy az utasok jobban tisztában legyenek a je­lenlegijogaikkal. Súlyos eurómilliókat bukhatnak Az utasok oldaláról nézve valóban nagylelkű a jelenlegi uniós szabályozás, de érdemes egy pillanatra a légitársaságok szemszögéből is megvizsgálni a dolgot. Tegyük fel, valami je­lentéktelen műszaki problémát jelez az egyik műszer, a gépet átvizsgálják, és kiderül, csak egy kijelző romlott el. A gép ké­sik, kicsit több mint három órát. Az Európai Bíróság ko­rábbi ítéletei alapján a techni­kai problémákat nem lehet kü­lönleges körülménynek tekin­teni, ráadásul a három óránál hosszabb késések törlésnek számítanak, ezek után pedig minden utasnak jár az útvonal hosszától függően 250, 400 vagy 600 euró kártalanítás. A középső értékkel és egy fapa­dos átlagos töltöttségét jelentő 160 utassal számolva a légitár­saságnak közel 64 ezer eurót kellene kifizetnie, ha minden utas igényelné a kártalanítást. Azt is mondhatjuk, hogy egy olyan apróság miatt, amiről nem is tehetnek, a jegyárbevé­tel akár tízszeresét is fizetniük kellene büntetésként. Nem meglepő, hogy a fuva­rozók gyűlölik a szabályozást, folyamatosan tiltakoznak is el­lene, hiszen akkor is ők állják a cechet, ha egyáltalán nem te­hetnek a késésekről, illetve tör­lésekről. Az említett kártalaní­tás alól ugyan rendkívüli kö­rülmények esetén mentesül­nek, de az utasok szállását és Ha a légitársaságok minden három óra feletti késés, illetve törölt járat esetén rögtön, kérés nélkül fizetnének az összes érintett utasnak, az sokukat csődbe vinné (Képarchívum) kommunikációs költségeit ak­kor is nekik kell állniuk, ha tel­jesen vétlenek a járattörlésben. A leggyakoribb ilyen eset, hogy időjárási körülmények lehetet­lenítik el a gép indulását, de nemcsak egy vulkánkitörésen bukhatnak súlyos eurómillió­kat - akkor is a légitársaság fá­zik rá, ha jól beazonosítható harmadik fél a hunyó, például sztrájkolnak az általában álla­mi alkalmazottnak számító és igen jól fizetett légiirányítók. Legutóbb Franciaországban sztrájkoltak a légiirányítók: kártalanítás ilyenkor nem jár, de az utas bizonyos költségeit meg kell téríteni. Ha a légitársaságok minden három óra feletti késés, illetve törölt járat esetén rögtön, kérés nélkül fizetnének az összes érintett utasnak, az sokukat csődbe vinné. Ha egy légitársa­ság úgy döntene, hogy az uta­sok által igényelt kártalanítá­sokat egyáltalán nem vitatná, hanem azonnal kifizetné, ak­kor jókora versenyhátrányba hozná magát azokkal szemben, akik „optimalizálnak”. Ezért nem meglepő, hogy jelenleg nagy általánosságban az a helyzet, hogy csak akkor fizet­nek több száz eurós kártalaní­tást, ha látják az utas elszánt­ságát, illetve ha egyértelmű, hogy megfelelő jogi segítség van a háta mögött. Jobb a hely-" zet a kisebb összegeknél, pél­dául ha a törlés miatt az utas szállodába kényszerül. Ezek­nek a számláit általában vita nélkül kifizetik a légitársasá­gok, igaz, sokszor meglehető­sen hosszúra nyújtják az átfu­tási időt. Kampány az utasjogok megismertetéséért Az Európai Bizottság több­éves konzultációs folyamat után elfogadta, hogy a szabá­lyozás igazságtalan és pontat­lan. Idén márciusban olyan ja­vaslatot készítettek, amely ja­vítja a légitársaságok helyzetét. Három óra helyett unión belüli úton csak akkor jár kártalanítás, ha több mint öt órát késik a gép, és azt is az eddigieknél sokkal pontosabban próbálják meg de­finiálni, hogy mi minősül vis maiomak, ami mentesíti a légi- társaságot a fizetés alól. A nor­mál működéssel együtt nem já­ró műszaki hibák rendkívüli kö­rülménynek minősülnek, nem kell viszont annak tekinteni „a repülőgép rendes üzemelteté­sével járó műszaki problémák, köztük a szokásos karbantartás folyamán vagy a gép repülés előtti ellenőrzése során feltárt problémákat, valamint a kar­bantartás vagy a repülés előtti ellenőrzés helyes végrehajtásá­nak hiányában keletkezett problémákat”. Ajelenlegi legfontosabb utasjogok Az utasok számára legna­gyobb tételt jelentő, 250 és 600 euró közötti kártalanítás akkor jár, ha például túlfoglalás miatt megtagadják a beszállást a gép­re, illetve ha törlik a járatot. Rendkívüli körülmények esetén a légitársaság mentesül a fizetés alól, általában erre hivatkoznak a kérelmek elutasításakor. A re­pülésre alkalmatlan időjárás és a sztrájk vis maior, a műszaki hiba viszont több erre vonatko­zó bírósági ítélet után már nem (a készülő új uniós szabályozás ezt fogja pontosítani). Mivel korábban a törléseket megpróbálták hosszú késésnek álcázni a cégek, ma már a 3 órán túli késés is törlésnek számít, amire jár a kártalanítás. Ha a lé­gitársaság 14 nappal az utazás előtt értesíti az utast a törlésről, akkor nem kell fizetnie, de ter­mészetesen köteles ingyen át­foglalni párhuzamos járatra. A kártalanításon túl a repté­ren biztosítandó szolgáltatások attól függetlenül járnak az utasnak, hogy hibáztatható-e a légitársaság a fennakadásért. Tehát sztrájk vagy köd miatti hosszú késés, törlés esetén is kommunikációs lehetőséget kell felajánlani az utasnak, szál­lást is kell adni és el is kell szállí­tania az utast a hotelbe. Ez tö­meges törléseknél meghaladja légitársaság képességeit, jó, ha az utas maga intézkedik, de mindenről számlát kér, hogy költségeit utólag meg tudja té­ríttetni. Ha több mint öt órát ké­sik a gép, az utas elállhat az uta­zástól, a teljes jegyárat vissza kell neki utalni. Annak nincs je­lentősége, hogy az utasok a be- szállókapuknái, a váróterem­ben vagy a gépen várakoznak-e. Az számít, hogy az utas a célál­lomását mekkora késéssel éri el. A késés okát is bizonyítani kell A kártalanítás jogossága sok­szor azon múlik, hogy a törlés vagy hosszú késés vis maiomak minősül-e. A légitársaság akkor is erre hivatkozik, ha szó sincs ilyesmiről, az utas ugyanakkor nehezen tudja bizonyítani pél­dául azt, hogy személyzethiány miatt csúszott egy gép indulása. Ha egyértelmű, hogy az adott napon a reptér köd miatt nem fogadott gépeket, akkor fel sem merül a 250 vagy 400 eurós kár­talanítás lehetősége, de ha az utasok már beszálltak a gépbe, amely műszaki hiba miatt még­se indul, és ebből 4 órás késés kerekedik, ma még jár a pénz, de ha a szabályozás javasolt módosításai életbe lépnek, ez megváltozik. Nem csak a fapadosokra jel­lemző, hogy megpróbálnak ki­bújni a fizetés alól, de ezek kri­tizálják a leghangosabban a szabályozást, mondván, egy 20 eurós jegyre müyen alapon kér bárki is 400 eurót, ha kicsit ké­sik a gép. A Ryanair a kompen­zációs kötelezettségre hivat­kozva pótdíjat is bevezetett minden jegyre, de továbbra sem egyszerű kisajtolni belőlük a kártalanításokat, (o) '• éÄ j mm Már *3 200 tól/fö zaka áron té!Pa FLAMINGÓ Csomag 1 taios reggelivel és v strand használata, spa t, k„ beltéri wellness sziget használata, www.flammgohoteI.hu köntös és weilnesstörülköző hasz- flamingo@flamingohotel.hu nálata felnőttek részére, ingyenes Tel.: 0036-87-688-100, kültéri parkolás, korlátlan inter- 0036-87-581-060 fax:0036-87-688-167 ÉRDEKLŐDJÖN HÉTVÉGI CSOMAGJAINKRÓL IS! 2013. augusztus 25,-szeptember 06. MP120822

Next

/
Thumbnails
Contents