Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-10 / 158. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZŐ 2013. JÚLIUS 10. Vélemény és háttér 7 A villanyáram ára elsősorban az állami beavatkozások miatt nőtt magasra Rezsicsökkentés szlovák módra Hozzávalók: egy adag brüsszeli bürokrata baromság, megspékelve nagy kanálnyi szlovák korrupciós mutyizással az első Fico-kormány alatt, majd megbolondítva jó ütős anyaggal a második Fico-kabinettől, és kész is a szlovák rezsileves. GÁL ZSOLT A hívek meg megkajálják, mert a kollektív amnézia mellé, úgy látszik, napszúrást is kaptak. Kažimír pénzügyminiszter úr egy újabb különadó ötletével állt elő, amivel a napenergiából áramot termelő cégeket terhelné, a bevételből a költségvetési lyukak foltozása mellett a villany árának csökkentésére is futná. A szintén a Smer jelöltjeivel telepakolt Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) meg kiötlötte, hogy az áramtermelők fizessenek díjat a szolgáltatóknak a tartalékkapacitásokért, ami további árcsökkentést tesz lehetővé. Mielőtt mi is lenyelnénk a rezsilevest, nézzünk kicsit a demagóg fecsegő felszín alá. Először is a villamos energia ára főleg az állami beavatkozások miatt magas. Megfizetjük benne az atomerőművek (és az általuk termelt nukleáris hulladék) jelenlegi és jövőbeli tárolásának és likvidálásának költségeit, a megújuló forrásokból (szél- és naperőművek) származó áram jóval magasabb árát, a felső- Nyitra-vidéki szénbányák (és az ottani munkahelyek) fenntartását, és persze meg ne feledkez- zük a 20%-os áfáról. A villanyért kifizetett összeg ötödé az állami költségvetést gyarapítja. A Fico- kormányok politikája konzekvensen növelte a fenti költségeket, atomenergiából sosem elég (ezért mindenáron újabb blokkokat kell építeni óriási költségen), az említett szénbányák Fi- co szülőföldjén vannak, ezért azokat - amíg szén van bennük - üzemeltetni kell, tekintet nélkül a kitermelési költségekre, a szél- és naperőművek nagyarányú telepítése meg szintén az első Fi- co-kabinet „érdeme”. Az elején az a gazdasági szempontból agyament uniós politika állt, amely bármi áron növelni akarta a megújuló források arányát. Szó szerint bármi áron: a napkollektorokból származó áramot a szolgáltatók az átlagos ár 5-10-szereséért kötelesek felvásárolni és előnyt élveznek a hálózatba jutásnál, ráadásul tíz-tizenöt évre garanA pályázati kiírás pénteken volt, keddre meg is telt, a jelentkezők alighanem látnoki képességekkel rendelkeznek. tálták a magas felvásárlási árakat. Ilyen feltételek mellett még a hülyének is megéri napkollektorokat telepíteni. Szlovákiában nyilván nem ők, hanem a bennfentes információval rendelkező Smer-közeli szponzorok jelentkeztek a kiírt kapacitásokra. A pályázati kiírás pénteken volt, keddre meg is telt az összes kapacitás, a jelentkezők látnoki képességekkel rendelkeznek (vagy inkább előre tájékoztatták őket), mert előre beszerezték az összes szükséges iratot. Átüti (szolár)biznisz utólagos megadóztatása így nem is tűnik rossz ötletnek, végre meg- szíyják a szponzorok is. Csakhogy a gazdasági sajtóban egyre több hír jelenik meg arról, hogy ők már túladtak a naperőműveken. Ezért azokat a (többnyire) külföldi befektetőket fogják szívatni, akik naivan elhitték, hogy Szlovákiában van jog- biztonság és a kormány majd tartja magát azokhoz a feltételekhez, amiket vállalt. A tartalékkapacitások megadóztatása kapcsán meg egyből felröppent a hír, hogy a Szlovák Vülamos Művek (SE) bezárhatná a főként ilyen célból üzemelő vajáni hőerőművét, ami 500 állás megszűnésével fenyeget. Hiába, a szociálisan érzékeny kormánynak fontos a munkahelyek megvédése, főleg a magas munkanélküliséggel sújtott keleti régióban... A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjé- nek gazdasági tanácsadója JEGYZET Avíz vonzásában VERES ISTVÁN Most arra keressük a választ, miért szeretnek az emberek víz- parton lenni. Üldögélni a Dunánál (úszik el a dinnyehéj), bőrpirítás a tengernél, kínai étterem a pozsonyi Kuchajda-tavon. Meg aztán azt is illene már észrevenni, hogy a folyó-, tenger- és óceánparti térségek a világon a legsűrűbben lakott területek. Najó, persze, aközlekedés, amit régen hajókkal bonyolítottak, meg leúsztatták a fatörzseket a folyókon, ez mind igaz, de az utóbbi évtizedek során már nem igazán vagyunk ráutalva a víz közelségére. Vagyis lakhatna a többség a kontinen- sekbelsejében is, ha ott érezné magátjól. Vagy legalább kirán- dulnijárhatnánkoda. De valahogy mégis mindenki a vizet keresi. Horvátország, Olaszország, Görögország. Balaton. Vagy a Kúpalisko Vadas, mega Zemplínska Šírava, 120-as Skodával, a csomagtartóban zöldpaprikával és Pali pástétommal. A legdrágább helyeken az Adriánál már le sem menneka partra: jacuzziból bámulják a tengert- írja aNép- szabadság. Vannak, akik azt hiszik, az emberek csak azért mennek tömegesen vízpartra nyaralni, hogy a hőségben hamar lehűthessék magukat. Pedig ezt otthon is megtehetnék, nem kellene vagyonokat fizetniük a kirándulásokért. Másról van itt szó. Látni akaijuk a nagy vizet. „Nővel tó mellett, de most valahogy nem megy” - énekelte még a 90-es években a Kispálból Lovasi. „Háttérben tó, esetleg tenged’ - énekelte 10 évvel később a csigaszemet piszkáló emberről. „Aki az életet és az utakat falja, annak a legnagyobb csoda: a tenged’ - állapítja meg Hobo. Mindenhol a nagy vizet emlegetik. „.. .amúgy remek dolog nézni a nagy vizet télen és nyáron egyaránt. Ha tengerparton élnék, még ennyire sem lennék produktív, egész nap bámulnám azt a b.. .ttnagy végtelen vizet és vigyorognék. Megértem a mediterránok lustaságát. Az lenne csoda, ha lenne kedvük bármit is csinálni” - írta lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére a neve elhallgatását kérő nánai filozófus az Üllői útról. Az óceán és a Balaton közötti különbség pedig puszta marketing - mondta egy másik megkérdezett; pozsonyi uszodalátogató. Szóval nem tudjuk, miért, de szeretjük a víz közelségét. Talán mert annakidején, évmilliókkal ezelőtt mi is a vízből másztunk ki. Most meg itt-ott jólesik visszamászni. KOMMENTÁR Megegyezéses megvesztegetés MARIÁN LEŠKO B A cseh bűnüldöző szervek Petr Nečas volt kormányfő, parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérték, hogy büntetőjogi eljárást indíthassanak ellene. így tehát a parlamentben is megismétlődik az a vita, amely már lezajlott a médiában, és nemcsak Csehországban, hanem nálunk is. A vita arról, hogy a cseh hatóságok csupán végzik a dolgukat, vagy a politikai paletta egyik felét akarják kriminalizálni. Petr Nečas és pártja, továbbá koalíciós partnerei, több publicista és jó néhány szlovák politikus is azt vallja, hogy az egész üggyel „politikai megegyezéseket, politikai lépéseket akarnak kriminalizálni”. Mélységes meggyőződésük, hogy ha egy párttag valamilyen formában segít a pártjának, a párt pedig ezt valamilyen módon viszonozza, az semmiképpen sem lehet megvesztegetés, hanem csupán politikai egyezség. A cseh ODS három képviselője úgy segített pártján, hogy lemondott képviselői mandátumáról, ezzel végső soron lehetővé tették, hogy a kormánynak bizalmat szavazzon a parlament. A párt ezt úgy hálálta meg, hogy jól fizetett posztokat kaptak állami cégeknél. A kérdés az, nevezhető-e ez politikai egyezkedésnek,’ vagy zsíros állásokkal simán lekenye- reztékőket. Ha egy képviselő végleg kiszáll a politikából, és utána, mintegy „érdemei elismeréseképpen”, jól fizetett álláshoz jut egy állami cégnél, arra azt mondjuk: kapott egy „trafikot”. Nem valami erkölcsös, de nem beszélhetünk megvesztegetésről. Más a helyzet, ha a politikából való távozásának a feltétele, hogy megkapja a jól fizetett állást. Ebben az esetben már alighanem bűncselekményről beszélhetünk. A cseh hatóságok szerint a három képviselő azért mondott le mandátumáról, mert Nečastól ígéretet kaptak, hogyjutalmul állami cégek felügyelő tanácsába ülhetnek be. A képviselők ellen nem azért indult eljárás, mert kaptak egy „trafikot”, hanem mert ezzel fizette le őket Nečas. A cseh hatóságoknak azt kellene bizonyítaniuk, hogy a képviselők azért távoztak a parlamentből, mert kitűnő állásokat ajánlottak nekik. Nem lesz könnyű... Ha viszont a hatóságoknak megfelelő bizonyítékok állnak a rendelkezésre erről, akkor kijelenthetjük: nem tesznek mást - eltérően Szlovákiától -, mint végzik a dolgukat. A politikát meg kell védeni attól, hogy a hatóságok kriminalizálják, de csak akkor, ha nem kriminalizált politikát védelmezünk ezzel. A szerző a Trend című hetilap belpolitikai kommentátora FIGYELŐ Elbántak a leleplezővei Savval öntötték le a kínai Hujcsou város közismert le- leplezőjét, aki kritikus online bejegyzések százaival hívta fel magára a figyelmet. A férfi jobb szemére megvakult, két ujját el kellett távolítaniuk az orvosoknak - jelentette a kínai média. A 47 éves Li Csien- hszin hatéves fiával autózott, amikor hátulról nekikoccantak. Miután kiszállt, hárman késsel támadtak rá, majd kénsavval leöntötték a hátát, a csuklóját, és a jobb szemére is locsoltak. A gyereket nem bántották. Li egy éve kezdte kiteregetni a világhálón a városi elöljárók szennyesét. Korrupciós ügyeket feltáró bejegyzései nagy visszhangot váltottak ki, de egyesek azt gyanítják, hogy a hozzá befutó információkat zsarolásra is használta. Kínában az elmúlt hónapokban nagy számban jelentek meg online leleplezések, s a hatóságok a nyilvánosság felháborodása következtében vizsgálatok sorát indították. Alacsonyabb és magasabb szintű vezetők tevékenységére terelődött ily módon a figyelem, jó néhá- nyuknak kellett megválnia posztjától. (MTI) Görög medenceadó Az úszómedencék tulajdonosainak is részt kell vállalniuk az államkassza feltöltésében, a görög parlament lapértesülések szerint jóváhagyja a törvényt, amelynek alapján a vízfelület nagyságától függően adót vetnek ki a medencék után. Egy 30 négyzetméter felületű medence birtokosának évi 960 eurót kell fizetnie. 130 millió euró bevétellel kecsegtet az autókra kivetendő különadó. Az öt évnél nem idősebb, 1,93 litert meghaladó hengerűrtartalmú autókat évi 418 euró, 2,6 liter fölött 1420 euró különadó sújtja, a luxusmárkák tulajdonosai akár 5380 euróval fáradhatnak a kasszához. (MTI)- Korrupció az, amiből a mi pártunkat kihagyják.
