Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-09 / 157. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 9. Vélemény És háttér 7 Egy teniszező, aki ha nyer, brit, ha pedig veszít, akkor csak egy skót Száz százalékig brit Közép-Európában erősen tartja magát az az elképzelés, hogy míg a fejlett nyugati demokráciák nagyobb problémák nélkül, példamutatóan átlendültek a nacionalizmus kérdésén (itt általában a francia-német kiegyezést szokás felhozni), addig a Kárpát-medence és környéke képtelen felülemelkedni kicsinyességén. TOKÁR GÉZA Sok ellenpéldát lehetne felhozni, de a nyárra való tekintettel álljon itt egy komolytalan, viszont aktuális: Andy Murray friss wimbledoni tornagyőztes skót teniszező hovatartozását vizsgálja egy internetes projekt. Murray nyolc éve teniszezik, s mivel Nagy-Britanniában, a sportág őshazájában az utóbbi ötven évben hiány alakult ki világszínvonalú játékosokból, pályafutását nemcsak a skót, hanem az angol média is kiemelt figyelemmel követi. Az angol bulvársajtó figyelme azonban kétélű dolog: könnyen lehet valaki egyik pillanatban hős, a másikban bűnbak. Ezt az utat járja be 2005 óta a brit tenisz megváltójának tartott Murray is, s erre a jelenségre figyelt fel nemzetiségi szempontból, majd figurázta azt ki az Andy-Mur- ray-méter (andymurrayome- ter. com) weboldal. Az oldal egy eredetileg komolynak induló, majd hamar tréfássá váló algoritmus segítségével követte a sajtóreakciókat, majd a nyilvánosság reagálását Murray sikereire és kudarcaira, hogy végül rámutasson: ha a teniszező sikeres, akkor britként emlegeti az angol sajtó és a közvélemény, ha veszít, akkor pedig „skót sportolóként” történik vele mindez. Például a 2009-es grafikont megtekintve látható, hogy Murray az első wimbledoni elődöntője idején népszerűsége csúcsán állt, britként, kilencven százalékos eredménnyel. Alig pár hónappal kéWimbledoni győzelme után már százszázalékos britként tekintenek az angolok a skót teniszezőre. sőbb, novemberben, amikor a US Openen nem ment neki a játék, szinte mindenki skótként emlegette. Az Andy-Murray-méter egyébként a hétvégén ünnepélyesen beszüntette tevékenységét. Abban a pillanatban ugyanis, amikor a teniszező 77 éves szünet után hazai versenyzőként megnyerte Wimbledont, a szervezők bejelentése szerint hivatalosan is száz százalékra ugrott brit volta, így - az alkotókat idézve - „az internet leghosszabb ideje futó hu- mortalan vicce” végre keretet kapott és lezárult. Mi a tanulság? Azon kívül, hogy a skótokat ne tévesszük össze az angolokkal, és hogy a brit szolidaritás nagyon törékeny, legfeljebb annyi, hogy eredeti módon is fel lehet hívni a figyelmet a nemzetiségi problémákra az élet legkülönfélébb területein. Érdemes lenne például feltérképezni, Kányszor és milyen kontextusban vizsgálja a szlovák sajtó az ország színeiben versenyző magyar sportemberek hovatartozását - minden bizonnyal meglepő eredmény születne.- Egy kormányzati ciklus rövid ahhoz, hogy elgondolkodjunk valamin. (Peter Gossányi rajza) Szomszédaink nem igyekeznek az eurózónába, bár Szlovákiának nincsenek negatív tapasztalatai Bővítés utáni bővülés HORBULÁK ZSOLT Annak ellenére, hogy az Európai Unió felett egyre gyűlnek a fellegek, és az eurózónában újra és újra válsággócok alakulnak ki, mindkét szervezet bővül. Az unió július 1-jén vette fel Horvátországot, jövőre pedig már Lettországban is az eurót fogják használni. Ahogy az már lenni szokott, az unió jelenét illetően a negatív hírek nagyobb publicitást kapnak, de az is közismert, hogy a német gazdaság viszont lubickol az eurózónában. Mindenesetre az újabb csatlakozások ténye azt mutatja, hogy távolról sem kopott meg a két közösség fénye, továbbra is kiváltság hozzájuktartozni. Ellenben azt is be kell vallani, hogy a csatlakozás hosszú folyamat, a belépés mai időpontját már évekkel ezelőtt rögzítették. Arról sem szabad megfeledkezni, mely régióban megy végre a bővítés. A balti államok politikailag a lehető legtávolabb akarnak kerülni Oroszországtól, Horvátország pedig szabadulni szeretne az elmaradottság szinonimájaként használt balkáni jelzőtől. Például az izlandiak már egészen másképp gondolkodnak, mára feledésbe merült, hogy a pénzügyi válság európai nyitányára Izlandon került sor. Az első bankpánik, majd az azt követő szanálás a szigetországban játszódott le. A veszély elmúltával azonban megakadtak az uniós csatlakozási tárgyalások, jóllehet öt éve még gyorsított belépési eljárásról beszéltek. De Közép-Európát is említhetnénk. Sem Csehország, sem Lengyelország, sem pedig Magyarország nem igyekszik az eurózónába, még annak ellenére sem, hogy Szlovákiának nincsenek negatív tapasztalatai. Persze nyugodtan hozzátehetjük - egyelőre nincsenek negatív tapasztalatok. Ugyanis az euróhasználat igazi veszélye a kezességvállalás: csak Szlovákia polgárai Ciprusnak 100 milliót, Spanyolországnak egymil- liárd eurót garantálnak. Pillanatnyilag. A többi globális gazdasági centrummal ellentétben az EU- nak az az előnye, hogy térbeli- leg is tud nőni. Kanada sose lesz az USA tagállama, Vietnam se csatlakozik majd Kínához (noha erre volt történelmi példa). Viszont az EU gazdasága a csatlakozások miatt akkor is bővülni tud, ha a teljesítménye stagnál. A kérdés csak az, hogy önmagában ez segíti-e a fejlődést, hiszen mostanáig tulajdonképpen ez történt. A déli államok többsége bizony nem sokat tett hozzá az EU gazdasági potenciáljához. Egyelőre úgy néz ki, hogy Litvániát leszámítva, amelynek határozott terve, hogy két éven belül az eurózóna tagja lesz, lezárul az unió ex- tenzív bővülése. KOMMENTAR A kisemberek miniszterelnöke NAGYANDRÁS Budapesten tegnap eltemették Horn Gyulát, az újkori Magyarország eddigi egyetlen olyan mi- g#9 niszterelnökét, akit a külföldi partnerek állam- 9 férfiként emlegetnek. Magyarországon Horn megítélése természetesen nem ilyen egyér- ■j :■ telmű, ahogy nagyon sok minden mással, vele kapcsolatban is két részre szakad az ország. Horn politikai karrierjének legelején ott virít egy rettenetesen csúnya folt, ugyanis 1956-ban a forradalmat leverők oldalán állt, úgynevezett pufajkásként. Hogy vér is száradt-e a kezén, már sosem fog kiderülni, de akkori pártállása haláláig kísértette, ahogy Kádár Jánost is az, hogy kivégeztette Nagy Imrét. Egy magasabb politikai kultúrával rendelkező országban Horn Gyulát ilyen előélete talán diszkvalifikálta volna, de 1994-ben úgy választották meg miniszterelnöknek, hogy Magyarország tisztában volt múltbeli bűneivel. Magyarország nagyobbikfele akkor megbocsátott neki. Pontosan Horn Gyulára vetíthető ki elődje, Antall József híres mondata, hogy „Tetszettek volna forradalmat csinálni” - mellyel egyebek mellett arra is utalt, hogy miért vannak jelen a volt kommunisták az 1989 utáni magyar közéletben. Horn Gyula végig ott volt az átmeneti időszakban a magyar politika középpontjában, s bár egyáltalán nem csak neki köszönhetik a németek a híres határnyitást, Németországban a mai napig emiatt tekintenek rá államférfiként, s felejtik el minden korábbi bűnét. Valószínűsíthető, hogy a földraj zi távolsággal a bűnök csökkennek, a pozitív tettek pedig felnagyítódnak. Horn Gyula remek hatalomtechnikus is volt, képes volt 1994-ben a liberális SZDSZ-t úgy becsábítani a kormányba, hogy a szocialisták közben 50 százalék feletti többséggel rendelkeztek. Míg ez a döntés az SZDSZ végének kezdetét jelentette, az MSZP az akkori koalícióval legitimizálódott, mint demokratikus párt. Hornt egyáltalán nem kell szeretni, ám kőkemény tény, hogy az eddigi miniszterelnökökközül ő volt az egyetlen, aki jobb állapotban adta át utódjának az országot, mint amilyenben átvette. Az ő miniszterelnöksége alatt fogadták el a Bokroscsomagot, amely a kilencvenes évek közepén a csőd széléről rántotta vissza Magyarországot, s bár Horn baloldali gondolkodásától nagyon messze állhatták a Bokros Lajos által összeállított megszorítási intézkedések, elfogadta azt, és mögé állította az MSZP-t. A határon túli magyarok szemszögéből Horn Gyula nem volt különösebben pozitív figura, hiszen az Antall József-i, „lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke” krédó után rögtön az első pillanatban jelezte, hogy ő szigorúan 10 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, amivel azonnal kivívta a másik oldal averzióját. Hiába tette hozzá, hogy emellett kiemelt figyelmet fordítanak határon túliakra, ezt már nem hallgatta meg senki. Másik „nagy bűne” velünk szemben állítólag az volt, hogy miniszterelnökként megkötötte a környező országokkal az ún. „alapszerződéseket”, amelyekre állítólag szükség volt Magyarország NATO-tagságához. Az sosem derült ki, hogy ez komolyan így volt-e, viszont tény, hogy e szerződésekkel Magyarország valójában semmit sem veszített. Horn az a politikus volt, aki követett el hibákat, de valahogy mindig kiállt asaját igaza mellett. A kétezres évekmásodikfelében még látta, ahogy kezd összedőlni az MSZP, de a történésekre már nem lehetett semmilyen hatással. Hogy miért is volt Horn Gyula népszerű politikus, pontosan lehetetlen megmondani, de valószínűleg ő volt az, aki az „igazi kisemberek Magyarországát” képviselte. Azokét, akik az előző rendszerben, de 1989 után is csak egyszerűen boldogulni akartak. FIGYELŐ Német lesz az új NATO-főtitkár? Thomas de Maiziere német védelmi miniszter az egyik legesélyesebb jelölt a 2014 nyarán megüresedő NATO-főtitkári posztra - írta a Der Spiegel. Az 59 éves kereszténydemokrata politikus az őszi parlamenti választások után várhatóan „bejelentkezik” a posztra. A német hetilap úgy értesült, hogy Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter jelöltségét Washington ellenzi, Franco Frattini volt olasz külügyminiszter túlságosan is az első fokon börtönbüntetésre ítélt Silvio Berlusconi emberének számít. Esélyesként emlegetik Pieter De Crem belga védelmi minisztert is, akit tapasztalt politikusnak tartanak, de megfigyelők szerint nem rúgna labdába német hivatali partnere mellett. Németország a NATO második legnagyobb befizetője az USA után. De Maiziere Bonnban született jogi egyetemet végzett. (MTI)
