Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-05 / 129. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Varga Ervin Pozsony. Ötvenhetedik életévében elhunyt Varga Ervin koreográfus, főiskolai oktató. Pozsonyban a Zene- és Drámaművészeti Főiskola koreográfia szakának elvégzése után 1979-1981-ben a pozsonyi Katonai Művészegyüttes táncosa, 1981-1988-ban a Lúčnica koreográfusa és szólótáncosa, 1983-1987-ben a Szőttes művészeti vezetője és koreográfusa, 1988-1995-ben az Ifjú Szivek tánckarának művészeti vezetője és koreográfusa, 1993-tól az együttes igazgatója, közben 1988-1989-ben a Szlovák Állami Népművészeti Együttes vendégkoreográfusa. 1991-1996 között a pozsonyi Zene- és Drámaművészeti Főiskola óraadó, 1996-tól főállású tanára, 2002-től a Szlovák Állami Népművészeti Együttes művészeti igazgatója és koreográfusa. Egész estét betöltő műsorai a Szőttesnél: Hej, révész, révész (1985); Nyugtalan ének (1987); Kötődések (1989), Hajnaltól, hajnalig (1990); Sen-Álom (2003). Rendszeresen készített koreográfiákat a Komáromi Jókai Színháznak és a Kassai Thália Színháznak, tévéfilmekhez (Hej, párta, párta, 1984; Hetet egy csapásra, 1986) készített koreográfiákat, s több amatőr és hivatásos táncegyüttessel is dolgozott. Legutóbb Marek Ťapák Tánc a cserepek között (Tanec medzi črepinami) című filmjében dolgozott koreográfusként, (k) Rendhagyó történelemóra Pozsony. Ma 17 órától vetítik a Pozsonyi Magyar Intézetben Dušan Trančík Történelemóra című új dokumentumfilmjét, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A rendezőt az érdekelte, foglalkoznak-e a hazai és a magyarországi középiskolákban a trianoni egyezménnyel. A hatvanperces, kétnyelvű film rámutat a történelemoktatás hiányossaira a határ mindkét oldalán. Mit gondolnak a szlovák tizenévesek a magyar kisebbségről? Tudják-e, mért kerültünk mi egy hazába? Es mi a helyzet Magyarországon? Mennyit tudnak az érettségizők a trianoni egyezmény előzményeiről és következményeiről? Mindez kiderül a filmből, illetve a vetítés utáni beszélgetésből, amelynekvendége Dušan Trančík rendező, (juk) Versek és prózák antológiája Dunaszerdahely. A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) idén is kiadta az utóbbi hónapok általuk legjobbnak tartott verseit és prózáit Szlovákiai magyar szép irodalom 2013 címmel. Az antológia bemutatója ma 18 órakor kezdődik az Arthe Caféban. Akik beszélgetnek: Mezey Katalin József Attila-díjas író, költő, Hodossy Gyula, az SZMÍT elnöke, és Nagy Erika, az antológia összeállítója, (juk) David Černý a Műcsarnokban Budapest. Ma 19 órakora cseh David Černý Létezés címűkiállításával nyílik a Műcsarnok új projektgalériája. Az MO nevű galéria az épület egyik leghangsúlyosabb pontján, a főbejárathoz közel, a díszteremben található. Olyan karakteres műveket láthat majd itt a közönség, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a nemzetközi kortárs művészetre. Černý a nyilvános terekbe szánt figuratív szobrok mestere. Gyakran választ olyan megbotránkoztató megoldást, amely esztétikai és társadalmi normákat kérdőjelez meg. Ismertebb provokatív művei közé tartozik az a két hatalmas torzó, amelyeknek a fenekébe bújva tekinthetők meg a videók, vagy a nemzetközi vihart kavart Ent- ropa című brüsszeli installáció, ahol Szlovákiát magyar szalámiként, Bulgáriátpedigguggolósvécéként ábrázolta. (k) Izgalmas történet amatőr szereplőkkel, hiteles indulatokkal és rugalmas forgatókönyvvel Budapest és Pozsony éjjel-nappal A magyar sorozat főszereplői (Képarchívum) Két hónappal ezelőtt még nem hittem volna magamról, hogy belőlem is lehet sorozatfüggő. Aztán szép lassan rákattantam az Éjjel-nappal Budapest című „dokureality”-re, amelybe kíváncsiságból kukkantottam bele. A helyzetek és a karakterek olyan izgalmasnak bizonyultak, hogy mostanában már kifejezetten igyekszem nyolc előtt hazaérni. JUHÁSZ KATALIN A magyar kereskedelmi tévék egy ideje érezhetően preferálják ezt a műfajt. A szappan- operákkal szemben, ahol (jobb, rosszabb, de mégiscsak) színészekkel dolgozik a stáb, itt amatőrök szerepelnek, akik néha zavarba ejtően hiteles és profi alakítást produkálnak. Hirdetésre jelentkezők közül választották ki a főszereplőket, a válogatás folyamatos, akár most is jelentkezhet bárki, áld ki szeretné próbálni magát. És bizony megemelem a kalapom a castingot vezető szakemberek, valamint az epizódok rendezői előtt. Mert a színészi tehetséget észrevenni nem könnyű, és amatőrökkel dolgozni sem lehet egyszerű. Bár, ki tudja, talán ők kevesebbet hisztiznek, mint azok a sorozatsztárok, akiknek kötelező néznivalóként tudom ajánlani az Éjjel-nappal Budapestet. Mert ahogyan ezek az utcáról becsöppenő emberek átélik a helyzeteket, ahogy nevetni, könnyezni, őijöngeni, magukba roskadni tudnak, az egészen elképesztő. Az operatőri munka is dícsértetet érdemel. Sok a kézikamerás felvétel, a kameramann fut a szereplők után, a párbeszédek alatt felváltva svenkel rá az arcokra, miközben érezni, hogy a jelenetben résztvevők sosem tudják, mikor vannak premier plánban. A történet pedig szépen, logikusan és következetesen építkezik. A fő helyszín egy hatalmas belvárosi lakás a Margit híd budai hídfőjénél, az éjjel-nappali közért fölött. (Jól beazonosítható, biztos önök közül is sokan villamosoztak már el mellette a „négyes- hatossal”.) Joe, a tulaj olyan vidéki fiataloknak adta ki a szobákat, akik próbálják megvetni a lábukat a nagyvárosban, miközben egymással is meggyűlik a bajuk, vagy éppen szerelembe esnek egymással. Tanulják az életet. Például azt, milyen érzés becsapottnak lenni, csalódni a legjobbnak hitt barátban, mindent a nulláról kezdeni, egyik napról a másikra elveszíteni egy munkahelyet. A lakásközösséghez folyamatosan újabb szereplők csapódnak, a számító és ravasz rosszfiú, a bizonytalan szerencsevadász, a szexmániás nagynéni és legújabban a bűnözésből élő motoros banda tagjai, akiknek a karmaiból Joe másodszorra már nehezebben menekül, ha egyáltalán akar. Jelenleg úgy néz ki, hősünk ismét rossz útra tér: bezárta a rosszul menő autójavító műhelyét, és hajlik arra, hogy rossz útra térjen: motorszámokat üssön át és kilométerórákat „buheráljon meg” sok pénzért. Az első hónapban úgy tűnt, a sorozat fő célja Budapest romkocsmáinak és egyéb szórakozóhelyeinek reklámozása. Mostanában azonban egyre több jelenet játszódik zárt térben, ahol csak úgy izzanak az indulatok. Két-három másik lakásba is bepillanthatunk, az egyikben Joe tizenhat éves lánya, az önállósulni vágyó Hanna lakik barátaival, aki szétzúzza Rita és Marci amúgy is labilis kapcsolatát, közvetve pedig az egész kis lakóközösséget. Vannak szívből gyűlölhető karakterek, semleges figurák, naiv álmodozók és állandóan változó jellemek, pont, mint az életben. A dokureality érdekes műfaj. Igaz történet, de nem a valódi szereplőkkel, vagy kitalált történet valósként tálalva. A legnagyobb magyar kereskedelmi tévécsatorna ez utóbbit adaptálta Németországból, ahol egy hasonló sorozat, a Berlin Tag und Nacht komoly sikerszériát produkált. Az alapsztori tehát nem magyar írók műve, de a budapesti producerek abból indultak ki, hogy az alapvető emberi érzések univerzálisak, a fiatalok problémái a legtöbb európai országban hasonlóak. A történetet sikerült a mai magyar viszonyokhoz alakítani, pár finomítást kellett csak eszközölni, például a Regina és Dia között felizzó leszbikus kapcsolat részleteit Berlinben látványosabban lehetett prezentálni, Budapesten burkoltabban. A munkamódszer legfontosabb ismérve, hogy nincsenek hagyományos dialógusok, csak helyzetleírások. A párbeszédek nem kötöttek, azaz nem kész szöveget kell bemagolniuk a szereplőknek, rájuk van bízva, mit mondanak. Ezért a jelenet hossza is a szereplőkre, illetve a rendezőkre van bízva. Érezhetően ügyelnek a csúnya szavak kiiktatására, nincs káromkodás, a leghevesebb dühkitörések is tűrik a nyomdafestéket, azaz a tizenkettes karikát célozta be a stáb. Az Éjjel-nappal Budapest egy friss, fiatalos látkép a társadalom fontos szegmenséről, az útjukat kereső huszonévesekről. A sorozat fogadtatása magáért beszél, dobogós a legnézettebb műsorok között: naponta 1,2 millióan nézik. És aki arra kíváncsi, milyen lehet Pozsony éjjel-nappal, az kapcsoljon a Joj Plus csatornára, ahol már a 100. résznél tart ugyanez a sorozat. A szlovák fiatalok a pozsonyi belváros szívében, a Čumil-szobor tő- szomszédságában béreltek lakást, és ugyanazokon a tortúrákon mennek keresztül, mint budapesti „kollégáik”. Kár, hogy a két sorozatot mindkét csatornán egyidőben sugározzák, mert a jelenség egy összehasonlító elemzést is megérne. A XXXVIII. DUNA MENTI TAVASZ MAI MŰSORA Érkeznek a résztvevők (Somogyi Tibor felvétele) Színjátszó és szerkesztett játék versenyműsorok a Du- naszerdahelyi Városi Művelődési Központ színháztermében 8.30 Fából költött vaskarika (színpadi játék), előadja a Tornai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Bódva Színjátszó Csoportja, rendezte Balázs Éva Kolontos Jankó (népmese), előadja a Jánosi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Csicsóka Színjátszó Csoportja, rendezte Mgr. Tóth Mónika és Miien Gabriella Tavaszváró (népi szerkesztett játék), előadja a Bélyi Alapiskola Gyöngyöcske Színjátszó Csoportja, rendezte Szakszón Anna 10.00 Aratás (népi szerkesztett játék), előadja a Tiszacser- nyői Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Tiszavirág Színjátszó Csoportja, rendezte Stanko Margit Csicseri történet (népmese), előadja a Bélyi Alapiskola Csicsergő Színjátszó Csoportja, rendezte Szakszón Anna A Keszi kakukk meg a Gergi kakukk (népmese), előadja az Örösi Csemadok Alapszervezet és az Örösi Községi Hivatal Örösi Karcsa Kisszínpada, rendezte Mgr. Bukó Mária 11.30 Kamasz évek (szerkesztett játék), előadja a Párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola Csángálók csoportja, rendezte Batta Jolán Gasztrosztár (dramatikus játék), előadja az Ipolysági Pong- rácz Lajos Alapiskola Csillagszóró Gyermekszínjátszó Csoportja, rendezte Köteles Judit és N. Tóth Anikó Meseváros műsorai 15.00 Kalászka Gyermek Néptáncegyüttes (Csenke), Kisnádas Gyermek Néptáncegyüttes (Nádszeg) 16.00 Óbudai Népzeneiskola zenekarának előadása (Budapestről) 16.30 Farkas Melinda verséneklő, Fél 17.00 az Ipolyi Arnold népmesemondó verseny résztvevőinek mesés előadása 18.00 Kicsi Hang verséneklő együttes koncertje Akit érdekel, naponta délután három órától hét óráig a városi művelődési központ előtti Mesevárosban kézműves foglalkozásokon vehet részt, csúszkálhat a Micimackó légvárcsúszdában, szórakozhat a Kézműves udvarban, vagy betérhet a Vásárosok utcájába.
