Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-05 / 129. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Varga Ervin Pozsony. Ötvenhetedik életévében elhunyt Varga Ervin koreográfus, főiskolai oktató. Pozsonyban a Zene- és Drámaművészeti Főiskola koreográfia szakának elvégzése után 1979-1981-ben a pozsonyi Katonai Művészegyüttes táncosa, 1981-1988-ban a Lúčnica koreográfusa és szóló­táncosa, 1983-1987-ben a Szőttes művészeti vezetője és ko­reográfusa, 1988-1995-ben az Ifjú Szivek tánckarának művészeti vezetője és koreográfusa, 1993-tól az együttes igazgatója, közben 1988-1989-ben a Szlovák Állami Népművészeti Együttes vendégkoreográfusa. 1991-1996 között a pozsonyi Zene- és Drámaművészeti Főiskola óra­adó, 1996-tól főállású tanára, 2002-től a Szlovák Állami Népművészeti Együttes művészeti igazgatója és koreográfu­sa. Egész estét betöltő műsorai a Szőttesnél: Hej, révész, ré­vész (1985); Nyugtalan ének (1987); Kötődések (1989), Hajnaltól, hajnalig (1990); Sen-Álom (2003). Rendszere­sen készített koreográfiákat a Komáromi Jókai Színháznak és a Kassai Thália Színháznak, tévéfilmekhez (Hej, párta, párta, 1984; Hetet egy csapásra, 1986) készített koreográfi­ákat, s több amatőr és hivatásos táncegyüttessel is dolgozott. Legutóbb Marek Ťapák Tánc a cserepek között (Tanec medzi črepinami) című filmjében dolgozott koreográfusként, (k) Rendhagyó történelemóra Pozsony. Ma 17 órától vetítik a Pozsonyi Magyar Intézetben Dušan Trančík Történelemóra című új dokumentumfilmjét, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A rendezőt az érde­kelte, foglalkoznak-e a hazai és a magyarországi középiskolák­ban a trianoni egyezménnyel. A hatvanperces, kétnyelvű film rámutat a történelemoktatás hiányossaira a határ mindkét ol­dalán. Mit gondolnak a szlovák tizenévesek a magyar kisebb­ségről? Tudják-e, mért kerültünk mi egy hazába? Es mi a hely­zet Magyarországon? Mennyit tudnak az érettségizők a tria­noni egyezmény előzményeiről és következményeiről? Mind­ez kiderül a filmből, illetve a vetítés utáni beszélgetésből, amelynekvendége Dušan Trančík rendező, (juk) Versek és prózák antológiája Dunaszerdahely. A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) idén is kiadta az utóbbi hónapok általuk legjobbnak tartott verseit és prózáit Szlovákiai magyar szép irodalom 2013 címmel. Az antológia bemutatója ma 18 órakor kezdő­dik az Arthe Caféban. Akik beszélgetnek: Mezey Katalin Jó­zsef Attila-díjas író, költő, Hodossy Gyula, az SZMÍT elnöke, és Nagy Erika, az antológia összeállítója, (juk) David Černý a Műcsarnokban Budapest. Ma 19 órakora cseh David Černý Létezés címűki­állításával nyílik a Műcsarnok új projektgalériája. Az MO nevű galéria az épület egyik leghangsúlyosabb pontján, a főbejárat­hoz közel, a díszteremben található. Olyan karakteres műveket láthat majd itt a közönség, amelyek jelentős hatást gyakorol­nak a nemzetközi kortárs művészetre. Černý a nyilvános terek­be szánt figuratív szobrok mestere. Gyakran választ olyan megbotránkoztató megoldást, amely esztétikai és társadalmi normákat kérdőjelez meg. Ismertebb provokatív művei közé tartozik az a két hatalmas torzó, amelyeknek a fenekébe bújva tekinthetők meg a videók, vagy a nemzetközi vihart kavart Ent- ropa című brüsszeli installáció, ahol Szlovákiát magyar szalá­miként, Bulgáriátpedigguggolósvécéként ábrázolta. (k) Izgalmas történet amatőr szereplőkkel, hiteles indulatokkal és rugalmas forgatókönyvvel Budapest és Pozsony éjjel-nappal A magyar sorozat főszereplői (Képarchívum) Két hónappal ezelőtt még nem hittem volna magam­ról, hogy belőlem is lehet sorozatfüggő. Aztán szép lassan rákattantam az Éj­jel-nappal Budapest című „dokureality”-re, amelybe kíváncsiságból kukkantot­tam bele. A helyzetek és a karakterek olyan izgal­masnak bizonyultak, hogy mostanában már kifeje­zetten igyekszem nyolc előtt hazaérni. JUHÁSZ KATALIN A magyar kereskedelmi té­vék egy ideje érezhetően prefe­rálják ezt a műfajt. A szappan- operákkal szemben, ahol (jobb, rosszabb, de mégiscsak) színé­szekkel dolgozik a stáb, itt amatőrök szerepelnek, akik néha zavarba ejtően hiteles és profi alakítást produkálnak. Hirdetésre jelentkezők közül választották ki a főszereplőket, a válogatás folyamatos, akár most is jelentkezhet bárki, áld ki szeretné próbálni magát. És bizony megemelem a kalapom a castingot vezető szakembe­rek, valamint az epizódok ren­dezői előtt. Mert a színészi te­hetséget észrevenni nem könnyű, és amatőrökkel dol­gozni sem lehet egyszerű. Bár, ki tudja, talán ők kevesebbet hisztiznek, mint azok a soro­zatsztárok, akiknek kötelező néznivalóként tudom ajánlani az Éjjel-nappal Budapestet. Mert ahogyan ezek az utcáról becsöppenő emberek átélik a helyzeteket, ahogy nevetni, könnyezni, őijöngeni, maguk­ba roskadni tudnak, az egészen elképesztő. Az operatőri munka is dícsér­tetet érdemel. Sok a kézikame­rás felvétel, a kameramann fut a szereplők után, a párbeszédek alatt felváltva svenkel rá az ar­cokra, miközben érezni, hogy a jelenetben résztvevők sosem tudják, mikor vannak premier plánban. A történet pedig szé­pen, logikusan és következete­sen építkezik. A fő helyszín egy hatalmas belvárosi lakás a Margit híd budai hídfőjénél, az éjjel-nappali közért fölött. (Jól beazonosítható, biztos önök közül is sokan villamosoztak már el mellette a „négyes- hatossal”.) Joe, a tulaj olyan vi­déki fiataloknak adta ki a szo­bákat, akik próbálják megvetni a lábukat a nagyvárosban, mi­közben egymással is meggyűlik a bajuk, vagy éppen szerelem­be esnek egymással. Tanulják az életet. Például azt, milyen érzés becsapottnak lenni, csa­lódni a legjobbnak hitt barát­ban, mindent a nulláról kezde­ni, egyik napról a másikra elve­szíteni egy munkahelyet. A la­kásközösséghez folyamatosan újabb szereplők csapódnak, a számító és ravasz rosszfiú, a bi­zonytalan szerencsevadász, a szexmániás nagynéni és leg­újabban a bűnözésből élő mo­toros banda tagjai, akiknek a karmaiból Joe másodszorra már nehezebben menekül, ha egyáltalán akar. Jelenleg úgy néz ki, hősünk ismét rossz útra tér: bezárta a rosszul menő au­tójavító műhelyét, és hajlik ar­ra, hogy rossz útra térjen: mo­torszámokat üssön át és kilo­méterórákat „buheráljon meg” sok pénzért. Az első hónapban úgy tűnt, a sorozat fő célja Budapest rom­kocsmáinak és egyéb szórako­zóhelyeinek reklámozása. Mos­tanában azonban egyre több je­lenet játszódik zárt térben, ahol csak úgy izzanak az indulatok. Két-három másik lakásba is be­pillanthatunk, az egyikben Joe tizenhat éves lánya, az önálló­sulni vágyó Hanna lakik baráta­ival, aki szétzúzza Rita és Marci amúgy is labilis kapcsolatát, közvetve pedig az egész kis la­kóközösséget. Vannak szívből gyűlölhető karakterek, semle­ges figurák, naiv álmodozók és állandóan változó jellemek, pont, mint az életben. A dokureality érdekes műfaj. Igaz történet, de nem a valódi szereplőkkel, vagy kitalált tör­ténet valósként tálalva. A leg­nagyobb magyar kereskedelmi tévécsatorna ez utóbbit adap­tálta Németországból, ahol egy hasonló sorozat, a Berlin Tag und Nacht komoly sikerszériát produkált. Az alapsztori tehát nem magyar írók műve, de a budapesti producerek abból indultak ki, hogy az alapvető emberi érzések univerzálisak, a fiatalok problémái a legtöbb európai országban hasonlóak. A történetet sikerült a mai ma­gyar viszonyokhoz alakítani, pár finomítást kellett csak esz­közölni, például a Regina és Dia között felizzó leszbikus kapcsolat részleteit Berlinben látványosabban lehetett pre­zentálni, Budapesten burkol­tabban. A munkamódszer leg­fontosabb ismérve, hogy nin­csenek hagyományos dialógu­sok, csak helyzetleírások. A párbeszédek nem kötöttek, az­az nem kész szöveget kell be­magolniuk a szereplőknek, rá­juk van bízva, mit mondanak. Ezért a jelenet hossza is a sze­replőkre, illetve a rendezőkre van bízva. Érezhetően ügyelnek a csúnya szavak kiiktatására, nincs káromkodás, a legheve­sebb dühkitörések is tűrik a nyomdafestéket, azaz a tizen­kettes karikát célozta be a stáb. Az Éjjel-nappal Budapest egy friss, fiatalos látkép a társada­lom fontos szegmenséről, az út­jukat kereső huszonévesekről. A sorozat fogadtatása magáért beszél, dobogós a legnézettebb műsorok között: naponta 1,2 millióan nézik. És aki arra kíváncsi, milyen lehet Pozsony éjjel-nappal, az kapcsoljon a Joj Plus csatorná­ra, ahol már a 100. résznél tart ugyanez a sorozat. A szlovák fiatalok a pozsonyi belváros szívében, a Čumil-szobor tő- szomszédságában béreltek la­kást, és ugyanazokon a tortú­rákon mennek keresztül, mint budapesti „kollégáik”. Kár, hogy a két sorozatot mindkét csatornán egyidőben sugároz­zák, mert a jelenség egy össze­hasonlító elemzést is megérne. A XXXVIII. DUNA MENTI TAVASZ MAI MŰSORA Érkeznek a résztvevők (Somogyi Tibor felvétele) Színjátszó és szerkesztett játék versenyműsorok a Du- naszerdahelyi Városi Műve­lődési Központ színházter­mében 8.30 Fából költött vaskarika (színpadi játék), előadja a Tor­nai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Bódva Színjátszó Csoportja, rendezte Balázs Éva Kolontos Jankó (népmese), előadja a Jánosi Magyar Taní­tási Nyelvű Alapiskola Csicsóka Színjátszó Csoportja, rendezte Mgr. Tóth Mónika és Miien Gabriella Tavaszváró (népi szerkesz­tett játék), előadja a Bélyi Alap­iskola Gyöngyöcske Színjátszó Csoportja, rendezte Szakszón Anna 10.00 Aratás (népi szerkesz­tett játék), előadja a Tiszacser- nyői Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Tiszavirág Színját­szó Csoportja, rendezte Stanko Margit Csicseri történet (népmese), előadja a Bélyi Alapiskola Csi­csergő Színjátszó Csoportja, rendezte Szakszón Anna A Keszi kakukk meg a Gergi kakukk (népmese), előadja az Örösi Csemadok Alapszervezet és az Örösi Községi Hivatal Örösi Karcsa Kisszínpada, ren­dezte Mgr. Bukó Mária 11.30 Kamasz évek (szer­kesztett játék), előadja a Pár­kányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola Csángálók csoport­ja, rendezte Batta Jolán Gasztrosztár (dramatikus já­ték), előadja az Ipolysági Pong- rácz Lajos Alapiskola Csillag­szóró Gyermekszínjátszó Cso­portja, rendezte Köteles Judit és N. Tóth Anikó Meseváros műsorai 15.00 Kalászka Gyermek Néptáncegyüttes (Csenke), Kisnádas Gyermek Néptánc­együttes (Nádszeg) 16.00 Óbudai Népzeneisko­la zenekarának előadása (Bu­dapestről) 16.30 Farkas Melinda vers­éneklő, Fél 17.00 az Ipolyi Arnold nép­mesemondó verseny résztvevő­inek mesés előadása 18.00 Kicsi Hang verséneklő együttes koncertje Akit érdekel, naponta dél­után három órától hét óráig a városi művelődési központ előtti Mesevárosban kézműves foglalkozásokon vehet részt, csúszkálhat a Micimackó lég­várcsúszdában, szórakozhat a Kézműves udvarban, vagy be­térhet a Vásárosok utcájába.

Next

/
Thumbnails
Contents