Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-05 / 129. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 5. www.ujszo.com Nyilvános vitára hívták Dušan Čaplovičot Egyesülhetnének a szlovák és a magyar kisiskolák VERES ISTVÁN Pozsony. Dél-Szlovákiában költségmegtakarítási céllal helyenként egyesíteni lehetne a kisközségekben működő szlovák és magyar tannyelvű iskolákat, véli Dušan Čaplovič. Az oktatási miniszter ezt tegnap este, a Tanár2020 nevű kezdeményezés szervezésében zajlott nyilvános vitán mondta. A vitát a Komenský Egyetem aulájában tartották. „Az alacsony diáklétszámú szlovák tannyelvű alapiskola és az alacsony létszámú magyar iskola egy intézményként is működhetne, nem történne semmi” - mondta Čaplovič az oktatásügyben esedékes opti- malizáció szükségességét hangsúlyozva. „Egy év alatt nem lehet megoldani a 20 évig elhanyagolt oktatásügy minden problémáját” - tette hozzá. Élénk vita zajlott az osztálylétszámok emeléséről is, amelyet a minisztérium javasol. Nem a maximális, hanem a minimális diáklétszámokat kellene megállapítani, javasolja Stanislav Boledovič, a vita egyik szervezője. „Az alapiskolában 15, a középiskolában 18 lehetne a minimális osztálylétszám”-véli. Ha a kormány több pénzt akar fordítani az iskolaügyre, elsősorban azt kell eldönteni, honnan vegyenek el, hangsúlyozta Martin Filko, a Pénzpolitikai Intézet (IFP) vezetője. „Az előző három kormány többet adott az egészségügyre, mint az oktatásra. Talán mert több az országban az idős, mint a fiatal” - vélekedik Filko. Aránytalanul sokat költünk a rendőrökre, figyelmeztetett Beáta Bresťenská. „Minél több intelligens, tanult ember él egy társadalomban, annál kevesebb rendőrre van szükség” - jegyezte meg az oktatásügyi elemző, hozzátéve, hogy Szlovákiának is ezt az irányt kellene szem előtt tartania. Szavait viharos taps fogadta a közönség részéről. A tanároknak szükségük van arra, hogy érezzék: becsüli őket a társadalom, ezen pedig pénz nélkül is lehet változtatni, állítja Bresťenská. á IM 2^3 if* ^ Čaplovič és vitapartnerei (SITA-felvétel) RÖVIDEN Marad a tévédíj fizetési módja Pozsony. A parlament tegnap nem szavazta meg a tévé üzemben tartási díjáról (koncessziós illeték) szóló törvény- módosítást. Az SaS-ből hetekkel ezelőtt kilépett Daniel Kraj- cer és társai által benyújtott javaslat alapján a nyugdíjasok és a vállalatok egyszerűbben intézhették volna el mentességüket. A kormányzó Smer képviselői nem támogatták a javaslatot, így a tervezet az első olvasatban elbukott. (SITA) Nem készül rendeletkatalógus Pozsony. Nem készül regiszter az önkormányzatok általános érvényű rendeletéiről. A parlament ugyanis tegnap leszavazta az Egyszerű Emberek képviselőinek javaslatát, amely megszabta volna, hogy egy közös internetes regiszter készüljön a rendeletekről. Ezek a jogszabályok a javaslat szerint csak azután léphettek volna érvénybe, hogy megjelentek a regiszterben. Magyarországon 1998-tól használnak üyet, emlékeztetett Jozef Viskupič, az egyik beteijesztó. Ha egy vendéglős például teraszt akar kialakítani éttermeihez, azt tapasztalja, hogy ezzel kapcsolatban mások a szabályok Kassán vagy éppen Nagyszombatban. A regiszter megkönnyítené a tájékozódást - tette hozzá. (SITA) Rács mögött marad a lövöldöző Besztercebánya. A nyomozás befejezése után sem engedi szabadlábra a bíróság Ivan H.-t, akit azzal vádolnak, hogy lelőtte három egykori munkatársát a zólyomi TC Trade társaságban. A döntés jogerős, a vádlott nem nyújtott be ellene fellebbezést. A férfit a hármas gyilkosságért 20-tól 25 évig teijedő vagy életfogytiglani szabadságvesztés fenyegeti. (SITA) A Smer nem támogatta a javaslatot, Bugárék szerint ezzel sérült a kisebbségi status quo Elbukott a vasúti kétnyelvűség Hiba a kapcsolatban. A Smer tegnap úgy szavazott, ahogy azt hétfőn frakcióvezetője előrejelezte nekünk. (SITA-felvétel) Pozsony. A Smer nem támogatta a vasúti kétnyelvűséget - a Híd tervezete már az első olvasatban elbukott. Bugárék szerint a döntés érinti a tavaly beígért kisebbségi status quót is. „Megtorlásként” A. Nagy Lászlót talán nyugdíjazzák. Az MKP szerint nem történt tragédia. ÚJ SZÓ-HÍR 128 képviselőből csak 51 támogatta a tegnapi szavazáson a vasúti kétnyelvűségről szóló hidas tervezetet (két jogszabály összevont módosítását). így a kérdés - egyelőre - lekerül a parlament napirendjéről. Az ellenzék szinte egyöntetűen támogatta a javaslatot - majdnem az összes jelen lévő képviselője igennel szavazott -, ám ez messze nem volt elég a sikerhez. Az utóbbi hetek kérdése az volt, a Smer beáll-e a tervezet mögé. Ez az elejétől több mint kétséges volt, a több fordulós tárgyalások ellenére sem sikerült meggyőzni a kormánytöbbséget. A Híd szerint ezzel sérült a kisebbségi status quo, melyet tavaly a kormányalakításkor Robert Fico miniszterelnök ígért meg. A Híd szerint ugyanis a módosítással egy meglévő kisebbségi jog gyakorlása elől hárították volna el a jogtechnikai akadályokat, melyekbe kapaszkodva a vasúttársaság nem hajlandó kihelyezni a magyar feliratokat. Bugárék szerint ezért - ha Fico valóban tartani akarná a status quót - meg kellett volna szavaznia a Smemek a tervezetet. A kialakult helyzet miatt mára rendkívüli elnökségi ülést hívott össze a Híd. Ezen döntik el, hogyan reagáljanak a kialakult helyzetre. Bugár Béla nem zárta ki, hogy visszahívhatnák A. Nagy László kisebbségi kormánybiztost. A pártelnök már korábban is többször jelezte: ha ezt az ügyet nem sikerül előremozdítani, akkor kérdésessé válik, hogy mi értelme van a kisebbségi biztosi posztnak. Az MKP szerint a Híd túlreagálja a helyzetet. „Emiatt nem kell búslakodni, mivel a törvénytervezet úgyis rossz volt” - mondta lapunknak Berényi József. Az MKP elnöke úgy véli, a szavazás megmutatta, hogy „a Híd érdekérvényesítő ereje egyenlő a nullával”. A vasúti kétnyelvűséget elvileg két törvény engedélyezi: a kisebbségi nyelvhasználati és a vasútról szóló jogszabály. Az előbbit jogtechnikai okok miatt nem lehet érvényesíteni, az utóbbi alapján kért kétnyel- vűsítést pedig a vasúttársaság utasította el az utóbbi hónapokban. Az ok: mivel a magyar tábla kihelyezése nem kötelessége, csak egy lehetőség, ezért nem engedélyezte. (MSz, vps) Óriásplakátok százaival árasztotta el az országot a leendő elnökjelölt Kiska elsőként indította el a kampányt Ján Filc, a háttérben az államfőjelölt (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Máris elindult az elnökválasztás kampánya. Idén ősszel még a megyei választások miatt is az urnákhoz járulunk, Andrej Kiska viszont már a jövő tavaszi voksolásra kampányol - óriásplakátok kihelyezésével kezdte előzetes korteshadjáratát. Kiska tegnap indította el az aláírásgyűjtést is - polgári jelöltként 15 ezer aláírást kell összeszednie jelöltsége „regisztrációjáért”. Az íveket elsőként Zuzana Krónerová, Maroš Kramár és Anna Šišková színészek írták alá, a petíciós bizottság vezetője pedig Ján Filc. Kiska azért döntött a szlovák hokiválogatott volt edzője mellett, mert szerinte Filc képes úgy összefogni az embereket, hogy együtt tudjanak dolgozni egy közös cél érdekében. „Azt szeretném, ha következő elnökünk erős személyiség lenne, aki ismeri az emberek valódi problémáit, és nem érdekelt a politikusok hatalmi harcaiban” - indokolta Füc a független jelölt támogatását. Kiska a hétvége óta vagy ezer, országszerte elhelyezett óriásplakátról mosolyog ránk - az emberek támogatását kéri a szükséges aláírások összegyűjtéséhez. „Egy ember nem változtatja meg Szlovákiát, egymillió viszont igen” - üzeni a választóknak. Tegnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy szerinte az emberek nagy része kiábrándult a politikai pártokból. „Többek között ezért indulok függetlenként. Elsősorban az emberek támogatására számítok” - fejtette ki. Azt azért hozzátette, hogy ha valamelyik, standardnak mondható párt mögé áll, azt nem fogja elutasítani, de mindig saját lelkiismerete szerint fog cselekedni. Kiska a szükséges 15 ezer aláírást egy hónap leforgása alatt szeretné összegyűjteni. A kampány első részére szánt 100 ezer eurót a Jó angyal karitatív szervezet volt vezetője saját zsebből fizeti. Ha sikerül jelöltetnie magát, a kampány további költségeire sem fogad el pénzt szponzoroktól - így szeretné megőrizni függetlenségét. (vps, SITA) Tárgyalni akarnak a titkosszolgálatról: ha nem megy, a miniszter menesztését kezdeményezik Rendkívüli ülést akar az ellenzék ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Rendkívüli parlamenti ülésen akar az ellenzék vitázni arról a jelentésről, amely a katonai hírszerzésnél zajló visszaélésekről, vagyon- kimentésről szól még Robert Fico első kormányának idejéből. Az ülés összehívásához 30 honatya aláírását kell összegyűjteni, az sem kizárt, hogy zárt ajtók mögötti ülést fognak tartani. ,A parlamentnek kötelessége felügyelni a titkosszolgálatok munkáját és tevékenységét is. Engem irritál, hogy a Smer az ellenzék kizárásával akarja kivizsgálni az ügyed’ - nyilatkozta Pavol Frešo, az SDKÚ elnöke. Bugár Béla, a Híd elnöke úgy véli, az eset egész Szlovákiára rossz fényt vet. „Ez az ügy is azt igazolja, hogy a titkosított információk kezelésével ebben az országban nincs minden rendben” - mondta Bugár. Abban az esetben, ha a Smer meghiúsítja a rendkívüli ülés összehívását, az ellenzék kész benyújtani a Martin Glváč védelmi miniszterrel szembeni bizalmatlansági indítványt. Ebben az esetben az ülést már meg kellene tartani, ugyanis üyenkor a plénumnak már meg kell szavaznia a programot. A miniszter leváltását célzó ülés összehívásához Ľubomír Gaľko (SaS) már egy hete gyűjti az aláírásokat, a többi ellenzéki párt képviselői mindeddig nem írták alá, mondván: még nem merítették ki az összes lehetőséget arra, hogy vitát nyissanak a témáról. (dem, TASR)
