Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-04 / 128. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2013. június 4., kedd 15. oldal 16. oldal A gyökérben rejlik a titok A repce terméspotenciálját 7-8 tonnára becsülik Élelmiszeripari minőségre összpontosítva A szántóföldi gabonabemutatók júniusban 16. oldal 17. oldal Új hazai gabonafajták A kalászos gabonafélék széles fajtaválasztéka Az állattartás, a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a feldolgozói kapacitások növelése a cél Elkészült a fejlesztési koncepció A zöldség- és gyümölcstermesztésben merész célokat fogalmaz mega koncepció (Szilvássy László felvétele) Megszülethet az egyezség az ír elnökség alatt Kompromisszumra várva ÖSSZEFOGLALÓ A hazai mezőgazdaság meghatározó ágazatainak termelőképességét javítva a hazai fogyasztás 80%-os szintjét kiszolgálni képes termelői potenciál elérését, az erdőgazdálkodás folyamatosan fenntartható fejlődését és a vidéken élők életfeltételeinek javítását, valamint a foglalkoztatottság növelését tartja három legfontosabb céljának a szakágazat vezetése által kidolgozott és május végén ágazatközi egyeztetésre bocsátott fejlesztési koncepció. ISMERTETŐ A benne megfogalmazottak szerint a szlovákiai mezőgazdaság leginkább problematikus ágazatai a hústermelés és a hústermékek gyártása, a friss zöldség és gyümölcs előállítása és feldolgozása, valamint a teljesen felszámolt dohánytermelés, amelyek 2011-ben a rendkívül kedvezőtlen negatív ágazati külkereskedelmi mérleg alakulásában több mint 90 százalékos részesedéssel vesznek részt. 2002 óta a hazai élelmiszer-termelés 3,1 milliárdos éves szinten stagnál. Az egyes szakágazatokban tapasztalt jelentős mértékű leépülések okait vizsgálva elsősorban a produktivitásban és a meglévő termelési és feldolgozói potenciál kihasználásában vannak tartalékaink, amit az élelmiszer-ipari cégek alacsony beruházási képessége tovább fokoz. A 2013-2020 közötti időszakra kidolgozott fejlesztési javaslatban megfogalmazott elképzelések hozadékaként az ágazatban főként vidéken összesen 18674 új munkahellyel számolnak. Az országban mezőgazdasági termelésre kihasználható termőterület potenciálja hozzávetőlegesen 6,2 millió lakos élelmiszer- ellátására képes. A koncepcióban megfogalmazott önellátási célok megvalósításához legalább 1,367 millió hektár termőföldre lesz szükség, ami a jelenleg rendelkezésre álló termőterületnek 56,7 százaléka. Egyúttal hatékonyan szabályozni kell az energianövények termőterületét, nagyobb teret kell szentelni a termőtalajok ökológiai funkcióinak és a terület- rendezések folytatásának is. A koncepció a 2002 és 2011 közötti ágazati statisztikai adatokra alapozott felmérések és piaci trendek alapján az egyes termelői szektorok számára ajánlásokat tett a következő hétéves időszakban elérendő termelési potenciálok kialakítására. A hústermelésben a marha- és borjúhús feldolgozói kapacitását csaknem 20 százalékkal kell megemelni, amely teljesítményben 3630 kg vágósúly-növekedést jelent. A célkitűzés szerint el kell érni, hogy a marhahús felvásárlási ára elérje az előállításra fordított önköltségek szintjét. A sertéshús előállításában 30 ezerrel növelni kell az anyasertések számát, egyúttal a kocák termékenységi szintjét 20-21 malacra kell emelni. A feldolgozóipar kapacitását legalább 42,53 százalékkal növelve 272 942 darab, illetve 24 203 tonna vágósúly feldolgozói kapacitásnövekedést kellene elérni. Itt is szükséges lenne, hogy a felvásárlási árak legalább az önköltséget és a minimális nyereséget fedezzék. A baromfiágazatban turnusonként 885 ezer, éves szinten több mint 5 millió vágóbaromfi előállítását tűzi ki célul a koncepció, amely egyúttal a jelenlegi feldolgozói kapacitások további, legalább 25 százalékos növelését is megköveteli, ami több műit 26 ezer tonnás kapacitásnövekedést jelent. A tejtermelésben el kellene érni, hogy 1 liter tej felvásárlási ára fedezze annak előállítási költségeit. A 2015 utáni uniós tejpiaci szabályozásban is hatékony intézkedéseket kell érvényre juttatni. A koncepció újonnan létesített kis vágóhidak telepítésével is számol, amelyek éves szinten több mint 50 ezer tonnával növelnék meg a vágókapacitást. Ezekből a kis vágóhidakból heti 30 számosállat-feldolgozói kapacitással 98 felépítését tervezi a koncepció. A gazdasági állatok számának tervezett növelése a takarmányok és takarmánykeverékek fokozottabb felhasználását feltételezi, a sertéstartásban például a 70 ezres kocalétszám által produkált 1,425 millió sertés növekedéséhez évente az eddig takarmánymennyiségnek csaknem a kétszeresére lesz szükség. A zöldség- és gyümölcstermesztésben merész célkitűzéseket fogalmaz meg a koncepció. Az üzemi szintű zöldségtermesztés vetésterületét 3 ezer hektárral kívánja növelni, egyúttal a termesztés mtenzifikálásával a terméshozamokat 20 t/ha szintre kellene emelni. A gyümölcstermesztésben a hektárhozamok szintjének emelésével el kell jutni a 12,27 t/ha átlaghozamok szintjére, amely- lyel évente 56 ezer tonnával több gyümölcs teremhet. Ezzel együtt a termelés költségszintjének csökkentésével javítani kell a termelékenységet, folytatni az ültetvények felújítását és újak telepítését is. A fenti célkitűzések eléréséhez fel kell gyorsítani a termőföld tulajdonviszonyainak rendezését, amelynek keretében javulnának a lehetőségek az új telepítésekhez szükséges termőterületekhez való hozzájutáshoz. A szőlőtermelésben el kell érni, hogy elegendő hazai szőlő álljon rendelkezésre a bortermeléshez a tervezett önellátási szint eléréséhez, folytatni kell a szőlőtermesztés javítását célzó intézkedések működtetését (integrált termesztés), ki kell egyenlíteni a szőlőtermesztési ágazat bemeneti és kimeneti árai közti különbségeket, korlátozni a gyenge minőségű borok behozatalát, ami egyúttal a hazai borok értékesítésének támogatását is feltételezi. Ennek keretében a hazai borutak és borünnepek támogatásával hozzá kell járulni az idegenforgalom fejlesztéséhez is. A koncepcióban megfogalmazott intézkedések finanszírozásához a 2013-2020 közötti időszakban az állami költségvetésből 13 millió 420 ezer euró forrásigényre lesz szükség. A tervezet megvalósításának összköltsége 489 millió 897 ezer eurót tesz ki. Az új uniós programidőszakban az agrárvállalkozók támogatási szintje hektáronként mintegy 40 százalékos növekedéssel számol. Ez a növekedés az említett időszak első éveiben mértani arányban, később egyenes arányban növekszik majd, így 2015-ig a közvetlen kifizetések szintje átlagosan 37 százalékkal növekszik majd. A programidőszak második felében azt feltételezik a koncepció kidolgozói, hogy a hazai agrárvállalkozások támogatási szintje a környező országokéval megfelelő szintre jut. Ez a növekedés azonban várhatóan azzal is jár, hogy a vidékfejlesztésre fordítható források összege csökkenni fog. Hozzá kell tenni, hogy a koncepcióban megfogalmazott intézkedések és a rendelkezésre álló források felhasználása csak abban az esetben hozhatják meg a várt hatásokat, ha megfelelő szervezési, szerkezetátalakítási és jogszabályi változások is segítik azokat, (sz) Egyelőre nem született végleges megállapodás az egyes uniós tagországok agrárminiszterei, a Bizottság és az Európai Parlament illetékesei között az unió elkövetkező költségvetési időszakában megvalósítandó Közös Agrárpolitika működtetésének vitás kérdéseiről. Dacian Ciolos agrárügyi biztos azonban a május végén Dublinban tartott informális miniszteri tanácskozás előestéjén tartott tájékoztatón kifejtette azt a reményét, hogy a megbeszéléseken sikerül közelebb hozni egymáshoz az álláspontokat, és a tervezett időpontig, az ír elnökség végére sikerül megállapodni a KAP részletes szabályairól. A biztos örvendetesnek tartotta, hogy bizonyos kérdésekben sikerült közelíteni az álláspontokat, például a környezetbarát intézkedések terén, ugyanakkor a külső és belső konvergencia (a támogatások szintjének kiegyenlítése) kérdésében még nem látszanak a megegyezés kontúrjai. A Bizottság álláspontja szerint mindenképpen lennie kell egy minimális összegnek a közvetlen kifizetésekben, amely minden gazdálkodónak egyformán jár. Elképzelhetőnek tartja, hogy legyenek mechanizmusok, amelyekkel bizonyos területeken fenntarthatok lehetnek például a termeléstől függő, vagy konkrét agronómiái követelmények alapján folyósítandó támogatások, de a közvetlen kifizetésekben aránytalan nagy különbségek nem fogadhatók ei. Állítása szerint a Bizottság számára ez nem képezheti vita tárgyát, szükség van egy minimális belső konvergenciára. Sünön Coveney ír földművelési, élelmezési és tengerügyi miniszter üdvözölte az erőfeszítéseket, amelyek célja a végleges politikai megállapodás elérése a KAP reformról június végéig. A háromoldalú tanácskozáson a miniszterek tanácsa és a Bizottság képviselői előtt az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának tagjai is kifejtették véleményüket a legfontosabbnak ítélt kérdésekben, nevezetesen a közvetlen kifizetések terén a belső konvergencia kialakításáról, a termeléstől függő támogatások kérdéséről, a cukorkvóta további sorsáról, az export-visszatérítések rendszeréről és a környezetvédelmi megkötésekről. A tagországok minisztereinek lehetőségük volt arra, hogy elmondják véleményüket és fenntartásaikat a javasolt intézkedésekkel kapcsolatban, egyúttal javaslatokat tehettek egy közös kiindulási alap létrehozására a fennálló vitás kérdések megoldása érdekében. Az ír mező- gazdasági miniszter hasznosnak tartotta a tanácskozást, és úgy vélte, hogy a három intézmény továbbra is érdekelt abban, hogy az ír elnökség végéig megszülethessen a kompromisszumos megállapodás. A tanácskozáson szlovák részről Magdaléna Lacko-Bartošová államtitkár vett részt, aki a tanácskozás első napja utáni tájékoztatón elmondta, hogy újra napirendre került a támogatások felső határának megszabása, amely ellen már nem csak az új tagországok, hanem például Nagy-Britannia és Olaszország is tiltakozik. Az államtitkár asz- szony kifejtette, hogy a támogatások felső határának megszabása valóban érzékenyen érintené a szlovákiai agrárvállalkozásokat, amelyek méretüknél fogva eleve hátrányba kerülnének a nyugati farmerekkel szemben, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a szlovákiai agrártámogatások szintje még mindig nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. A támogatások felső határának megszabására vonatkozó javaslat továbbra is élénk vitákat vált ki a tagországok körében, annak ellenére, hogy a miniszterelnökök legutóbbi találkozóján egyetértés született abban, hogy ez említett intézkedést a tagországok önkéntes alapon vezethetnék be. Alapjában véve azonban a Közös Agrárpolitika elkövetkező hétéves időszakára vonatkozó alapelvek sorsát végső soron a többéves pénzügyi keret végleges jóváhagyása fogja meghatározni. Szlovák szempontból fontos kérdés a források átcsoportosításának lehetősége is. Műit ismeretes, a javaslat szerint a tagországoknak lehetőségük lenne arra, hogy a II. pillér forrásainak 15 százalékát az I. pillérbe csoportosítsák át, az újonnan belépett tagországok számára ez a keret további 10 százalékkal növekedhetne, vagyis 25 százalékot használhatnának fel a II. pillérből közvetlen támogatási célokra. Szlovákiában ennek eredményeként több forrás juthatna a nehéz helyzetben levő ún. érzékeny szakágazatok termeléshez kötött támogatására is. Számunkra fontos, hogy ebbe a fogalomba milyen ágazatok kerülhetnek bele, hiszen a sertéstartás például az unióban egyáltalán nem támogatott ágazat. Ismeretes, hogy az eddigi tárgyalásokon 12 és 15 százalék közötti értékről vitatkoznak az érintettek, úgy tűnik, hogy a végső megoldás ezen két érték között várható, (sz)
