Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-29 / 150. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 201B. JÚNIUS 29. Vélemény És háttér 7 Az EU nemcsak halat, hanem hálót is ígér: a betagozódás nemcsak eszköz, hanem cél is Horvátország, a 28. csillag Július elsején Horvátország belép az Európai Unióba, 28 országra emelve tagjai számát. így azok az uniós polgárok, akik az idő tájt a horvát tengerparton pihennek, hirtelen ismét otthon találják magukat. RAVASZ ÁBEL A Horvátországot Magyarországtól elválasztó fizikai és mentális határ közel száz év után veszít relevanciájából. A szlovéniai Ljubljana és a horvát Zágráb pedig ismét egy közös, bár egyelőre kevésbé szorosan integrált államszövetségben találja magát. Az ezer szállal Európához kötődő Horvátország tehát hazatér, egy újabb lépéssel közelebb hozva az egyesült Európa álmát. A hazatérés azonban nem zökkenőmentes: bár az ország sikeresen teljesítette a csatlakozási feltételeket, gazdaságüag nincs jó állapotban. Noha a sztrádák kiépülése és a masszív turisztikai bevételek más képet láttatnak, az államadósság növekszik, a munkanélküliség aránya kifejezetten magas, a gazdaság pedig nem képes számottevő növekedésre. Elsősorban a gazdasági nehézségek okolhatók azért, hogy az országot az EU-ba bevezető szocdem kormány szénája egyre rosszabbul áll. Zoran Milanovic miniszterelnököt 2012 elején még a lakosság több mint 70 százaléka támogatta, mára ez a szám gyakorlatilag megfeleződött. De nem mondható hurrá- optimistának a lakosság az EU- csatlakozással kapcsolatban sem: bár2012januáijában, abe- lépésről szóló népszavazáson a szavazók pontosan kétharmada támogatta az EU-csatlakozást, a napokban 40 százalék alatti azok aránya, akik optimistán te- kinteneka tagságra. Tény, hogy első blikkre az EU többet nyerhet a horvátok belépéséből, mint fordítva. Az importvámok megszűnésével az EU-s cégek termékei hirtelen kiemelkedően kompetitíwé válnak a horvát piacon, és erre az új piacra a Nyugatnak ma nagy szüksége van. Persze az is igaz, hogy a legkiválóbb horvát termékeket is könnyebb lesz ezentúl értékesíteni az EU-s piacokon. A horvát gazdaságnak bele kell simulnia az EU szabályaiba és rendszereibe: ami Közép-Eu- rópában a mezőgazdaság átszervezése volt, az a horvátok számára a halászati szabályozás lehet. Az ott használt halászhálók és -módszerek ugyanis nem felelnek meg az uniós szabványoknak, és a technikai változtatások mellett a felbukkanó külföldi konkurencia - elsősorban az olaszok - is problémát jelenthetnek. És ez csak egy példa a soklehetséges közül. A kellemetlenségekért cserébe a horvátok két dolgot várhatnak. Egyrészt nagyon konkrét pénzügyi segítséget a gazdasági helyzet rendezésére. Másrészt - stílusos hasonlattal - az EU nemcsak halat, hanem hálót is ígér: az EU jogrendjébe való betagozódás nemcsak eszköz, hanem cél is, stabilizációs mechanizmus az új belépők számára. Horvátország pár évvel ezelőtt még szárazföldi háborút vívott: az EU-ban ez elképzelhetetlen, mint ahogy az is, hogy visszalépjen az autoriter politikai irányítás felé. Horvátország saját akaratából arra kényszerül, hogy újra megtanulja, mit jelent európainak lenni, és hogy ez milyen kötelességekkel jár: már ha az EU saját maga hajlandó még hinni ezekben. (Kellene!) Dobro došli! Üdvözlünk benneteket újra itthon. (Peter Gossányi rajza)- Látod, mióta beléptem a egyszer se buktál meg! JEGYZET A hús és a tojás JUHÁSZ KATALIN tojták! - figyelmeztetett pár hete édesanyám, amikor nagyobb mennyiségű tojás tervezett beszerzéséről tettem neki említést a szokásos esti telefonbeszélgetés alkalmával. Bevallom, addig nem is hallottam a lengyel baromfiipar irányában kialakult össztársadalmi undorról és megvetésről. Pedig állítólag hónapok óta „beszélik a népek”, hogy nem tanácsos lengyel baromfihúst és tojást venni. Ki- sebb-nagyobb gikszerekre persze emlékszem - főleg hús- fronton -, ezeket folyamatosan adagolta a sajtó: visszafordítottak egy szállítmányt, bezártak egy kisboltot, kikergettek az országból egy illegális árust, az üzletláncok ezt vagy azt nem vesznek át Lengyelországból. De komoly, országos skandalumra nem emlékszem. A héten viszont a Szlovák Baromfiipari Szövet- séghallattahangját: botrányos a Lengyelországból behozott baromfihús és tojás minősége, a fogyasztók egészsége is veszélyben forog. A lengyel gazdák állítólag tiltott antibiotikumokat adnak a csirkéknek, hogy gyorsabban nőjenek- ezzel időt és pénzt spórolnak. Közben a fogyasztók egészségétteszikkockára, mivel az így „felturbózott” baromfi húsa rákkeltő anyagokat tartalmaz, gyengítheti az immunrendszert, allergiás rohamokat okozhat. Nem tudni, került-e ezekből a csirkékből és tojásokból a szlovákiai piacra, és az élelmiszer-felügyelet szerint nem is könnyű utánajárni, mivel a határ menti utcai árusítás ellenőrizhetetlen. A baromfiipari szövetség ezért a behozatal teljes letiltását javasolja a földművelésügyi tárcának. Állásfoglalásában sietett tisztázni: nem állítja, hogy Lengyelországban kizárólag silány élelmiszereket állítanak elő, ami azonban hozzánkkerül, az bizony legtöbbször csak selejt, amit a nyugati és a lengyel piacon nem tudnak értékesíteni. A tárca azonnal reagált. Nehéz leállítani a lengyel behozatalt, mivel északi szomszédunk is az unió tagja, vagyis az ottani vállalkozók oda és annyit szállítanak unión belül, ahová és amennyit rendelnek tőlük. Az áru szabad mozgása uniós alapelv, ezért Lengyel- ország az Európai Bírósághoz fordulhatna. A döntés tehát-édesanyám szerint is - a fogyasztóra van bízva. Ha továbbra is kizárólag az árcédulát nézzük, megbízható bolt helyett faluzó teherautókról vásárolunk, akkor a behozatal tiltása sem segíthet, hiszen a lengyel vállalkozók megtalálják az illegális árusítás útját-módját. Fogyasztóként egyébként is ildomos lenne hazai termékek vásárlásával támogatnunk a hazai élelmiszeripart. A szlovákiai tenyésztők ráadásul - lengyel kollégáikkal ellentétben - állandó felügyelet alatt állnak. KOMMENTÁR Bocsánatból belgrádi béke SZOMBATHY PÁL Szeszélyes nyár, meleg napok: a Fidesz engedélyt kapott a kormánytól a Magyarországjob- ban teljesít-szlogen használatára, Gyurcsány Ferenc a hőre keményedés jeleit mutatja kánikulai vándorcirkuszos színészkedéseivel, a szárszói ballib értelmiségi tréfagyár pedig budicsatával és BMX-versennyel nyitott ki újra. Eddig a mókás politikai elemek. Vannak komolyak is: meghalt a magyar baloldal megosztó múltú, ám kétségtelenül legformátumosabb politikusa, Horn Gyula volt miniszterelnök, hosszú árnyékot hagyva tábora felett. És történt egy jelentős, történelmi léptékű esemény is, csak valahogy kisebb csíkot húzott a ricsaj felett: Szerbia és Magyarország kölcsönös gesztusokkal, bocsánatkéréssel mutatott példát a múltbeli tragikus sérelmek tisztázására, az előítéletek oldására. A magyar-szerb kiegyezés komoly térségi lépés a múlt árnyalt megértése, tisztelettel, belátással közelítése felé - ráadásul mindkét országban nacionalizmusra fogékonyabb politikai erők tették, ami a szándékok tartósságát is erősítheti. Emitt ugyebár a harcias nemzeti hangvételre is hajlamos Or- bán-rezsim, amott pedig a Koszovóra felesküdő egykori Mi- losevics-szóvivő, Ivica Dacsics kormányzata (mellékszál: tényleg, miért is kellene belenyugodnia Szerbiának a teljes Koszovó elvesztésébe? Megfejtés lehet: friss Trianonjukért viszonylag gyors EU-tagságjárhat kompenzációul. Jó csere?). Áder János magyar államfő bocsánatkérése a szerb parlamentben a második világháborús magyar bűnökért nagy horderejű cselekedet, miként az ezt megelőző szerb parlamenti nyilatkozat is, mely elítélte az 1944-45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat. Megbocsátáson, megbékélésen, nyugalmas együttélésen túlmutató közép-európai együttműködés alapja lehet ez a hangütés. Indokolt hát erősen ujjongani a délvidéki fejleményeken, úgyhogy igyunk is a civilizált jövőre egy Jelen sört vagy borból Maurer-féle szerémi zöldet. E térségi külpolitikáról Horn Gyulának balról még volt ilyenolyan elképzelése (kacskaringós magyar-román alapszerződés), a Bajnait váró szárszói gyülekezetei inkább az irányítószám nélküli Európa eszméje érdekli. Pedig Brüsszel megítélése ma inkább elválaszt, mint amennyire a szomszédokkal való barátkozás összeköthet - igaz, kevésbé látványosan; meg melósabb dolog is. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Szex, politika, korrupció Vége egy kínai kerületi párttitkár arany életének, 13 év börtönre ítélték, összesen 350 ezer euró kenőpénz elfogadásában találták bűnösnek -jelentette a kínai állami média. Az 55 éves Lej Cseng-fu akkor lett Kína-szerte ismert, amikor felkerült az internetre a róla és 18 éves szeretőjéről készült szexvideó. Lejt ezzel a videófelvétellel zsarolták és a csúszópénzek egy részét arra költötte, hogy azok ne kerüljenek nyilvánosságra. A felvételeket tavaly novemberben töltötte fel a világhálóra egy szabadúszó újságíró, aki állítólag rendőrségi forrásból jutott hozzá. A nagy visszhangot kiváltott eset után két hónappal vette őrizetbe a rendőrség Lejt, s még két hónap kellett hozzá, hogy a kommunista pártból kizárják. A csungkingi szexvideós néven elhíresült férfi beosztásával visszaélve vállalkozásoktól, cégektől kért csúszópénzeket. Kiderült, hogy a felvételek is egy ingatlanfejlesztő vállalat megbízásából készültek, zsarolási céllal. Eddig 21 kormányzati és párthivatalnokot, valamint állami vállalati vezetőt büntettek meg a botrányhoz kapcsolódó ügyek miatt. (MTI) Zeman, Allah és az al-Kaida Ismét megrökönyödést keltett Miloš Zeman, ezúttal németországi látogatásán. Az RTL riporterének kérdése, hogy cseh elnökként személyesen közbenjár-e a Pakisztánban elrabolt cseh diáklányok szabadulása érdekében, kérdéssel válaszolt: „Ön talán a tálibok vagy az al-Kaida ügynöke?”, majd a megrökönyödött riportemőtől Allah akhar (Isten hatalmas) felkiáltással búcsúzott. Szavai megütközést váltottak ki Csehországban, ahol hetek óta az elrabolt Hana Humpálová és Antonie Chrástecká életéért aggódnak. Németországban - Zeman faragatlanságán túl - a többmilliós török kisebbség miatt érzékenyek az ilyen „viccekre”, (novinky)
