Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-04 / 128. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 4. Közélet 3 A Duna szerdán éjjel tetőzik a fővárosban, az árhullám két nappal később érheti el Párkányt Mindenki az árvízre készül Komárom tegnap. A városban csütörtökön tetőzhet a Duna. (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Először próbálják ki élesben a fővárosi és párkányi árvízvédelmi rendszert, ugyanis amióta megépítették, egyszer sem áradt meg a Duna. A folyó vízszintje ma tovább emelkedik, várhatóan szerdán éjjel, csütörtökön reggel fog tetőzni a felső folyáson, szombaton pedig Párkánynál. ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) munkatársai Pozsonyban már vasárnap megkezdték a vízvédelmi rendszer részét képező mobil gátak szerelését; az elmúlt napokban a dévényi vár alatt, a Szláv-rakpar- ton, a Károlyfalui-öbölben, az óvárosi Šafárik téren és a Gonda utcában helyezték ki a víz terjedését meggátoló elemeket. A rendőrség tegnap lezárta a Duna jobb oldalán található Tyrš rakpartot s a Bécsi utat. A régiók készülnek az áradásra Ján Stločný, a bősi vízerőmű igazgatója elárulta, hogy az utolsó hajó tegnap délután négy óra előtt hagyta el a gát kamráját, aztán kénytelenek voltak lezárni a hajóforgalmat. Az erőmű ilyen áradásnál csak minimális mértékben tudja korrigálni a Duna vízszintjét. Bős polgármestere, Fenes Iván attól tart, hogy ha az áradás a vártnál jóval nagyobb lesz, akkor a víz elmoshatja az épp befejezett várótermet és a kompkikötőt. „Hatalmas tragédia lenne, ha még az átadás előtt elveszítenénk ezt az árövezetben fekvő épületed’ mondta a polgármester. Az épületnek a százéves vizet is ki kellene bírnia, jelenleg harmincéveset várnak. A vízgazdálkodási szakemberek a dunaszerdahelyi járásbeli Kulcsodon és a komáromi járásbeli Paton szivattyúállomásokat helyeztek üzembe a belvíz szintjének emelkedése miatt. A Duna komáromi járásbeli szakaszán másodfokú árvízvédelmi készültség van érvényben, ennek megfelelően zajlanak az előkészítő munkálatok - tudtuk meg Fekete Györgytől, a vízgazdálkodási vállalat komáromi igazgatójától. Fokozatosan zárják a zsilipeket, szállítják ki a homokot, figyelik a töltéseket. „Nem lesz komolyabb probléma” Anton Marek komáromi polgármester szerint a régióban a megáradt Vág is tovább komplikálja a helyzetet. „A víz már néhány helyen kiöntött medréből, de szerencsére csak a földekre, tudomásunk szerint eddig lakott területek nincsenek veszélyben” - mondta a polgármester. Párkány első embere, Ján Oravec szintén azt állítja, hogy a megáradt Duna nem fogja veszélyeztetni a lakosságot. „A folyó mentén árvízvédelmi fal van, amely elegendő védelmet biztosít, de szükség esetén még további gátakat tudunk ráépíteni így a vártnál nagyobb árhullámmal szemben is védelmet biztosítana. „Nem lesznek komolyabb problémák” - közölte Oravec. A városban négy évvel ezelőtt fejezték be az ár- vízvédelmi fal építését, azóta egyszer sem áradt meg a Duna, így mind Pozsonyban, mind Párkányban elsőként próbálják ki élesben az árvízvédelmi rendszert, (dem, SITA) A héten még esni fog Lassan nálunk is eláll az esőzés, bár ezen a héten még sok helyütt borult, esős idő lesz. Fontos, hogy Németországban már vasárnap délutántól nem esik, így a Duna ezen a szakaszon lassan apadni kezd, s ugyanúgy Ausztriában is enyhült tegnap az időjárás, így a hét második felében a Duna szlovákiai szakaszának felső folyásán fokozatosan csökkenhetne a víz szintje. Csehország: halálos áldozatok, evakuált városok, lezárt utak és metró Prágánál tetőzött a Moldva Český Krumlov vasárnap éjszaka (MAFRA-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát Csehországban hétfőre virradó éjszaka az áradások miatt. Országszerte mintegy ötven helyen harmadfokú, tehát a legmagasabb árvízkészültség van érvényben. A cseh kormány vasárnap este kilenc órától az ország majdnem egész területére szükségállapotot hirdetett ki azért, hogy a hatóságok hatékonyabban tudjanak intézkedni. A Moldva a tegnap esti híradások szerint Prágánál már tetőzött, ám a cseh meteorológusok szerint a főváros még egy ideig nem lélegezhet fel. A prágaiak egy része úgy vélekedik, a mentési munkálatok késve kezdődtek, a mobilgátakat korábban fel kellett volna szerelni, megelőzve a nagyobb károkat. Az észak-csehországi Ústí nad Labemben a megáradt Elba részben elöntötte a folyó melletti utcákat és bevezető utakat, s a víz melletti házakból mintegy 1400 személyt evakuáltak. Prága három elővárosában vasárnap éjjel mintegy 400 személynek el kellett hagynia a víz által veszélyeztetett otthonát, tegnap további több száz embert telepítettek ki. A mentési munkákban a hadsereg 300 katonája is részt vett. A természeti csapásnak Csehországban eddig hat halálos áldozata van, tucatnyi embert eltűntként keresnek. Részben megnyugodott a helyzet Dél-Csehországban: a hid- rometeorológiai intézet közlése szerint a dél-csehországi folyók és patakok vízszintje tovább nem emelkedett, s néhány helyen csökkent. Prágában vasárnap elköltöztették az állatkert Moldva-parti részének lakóit is, miután az állatkertet részben elöntötte az ár. A főváros önkormányzata a kényszerű közlekedési korlátozások miatt hétfőre tanítási szünetet rendelt el, így az összes óvoda, alap- és középiskola zárva marad. A városközpontban a vízbetörés veszélye miatt nem jár a metró, a prágai közlekedési vállalat ezért megerősítette a villamos- és autó- buszjáratokat. A belvárosi közlekedésben mindezek következtében komoly fennakadások vannak. Országszerte mintegy 150 útszakaszt zártak le a forgalom elől az áradások miatt. Csehországban is - Szlovákiához hasonlóan - 11 éve volt a mostanihoz hasonló méretű árvíz. Akkor a jelenleg felmértnél és előre vártnál jóval nagyobb károkat okozott az áradás. A csehországi árvíz miatt több nemzetközi vonat is tetemes késésben van. A szlovák vasúti társaság (ZSSK) tegnapi közlése szerint az árvíz miatt késésekért érkező reklamációkat illetékbefizetés nélkül, késedelem nélkül fogja kezelni, (-kés, SITA) Szlovákiát gyakran elkerüli az áradás A Dunán megdőlt az 500 éves árvízrekord ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Európa második legnagyobb folyamán, a Dunán rendszeresen fenyeget árvíz, ám az idei minden eddigi rekordot megdöntött. A folyam vízszintje az eddigi mérések szerint 1501-ben volt a legmagasabb, amikor a 12,5 métert is elérte, tegnap estétől biztos, hogy Passaunál a folyó szintje ennél is magasabban volt, ám pontos adatot lapzártánkig nem tudtak szolgáltatni az illetékesek. A Duna a 20. század ötvenes éveiben rendszeresen elöntötte a Pozsonyhoz tartozó Ligetfalut, az ott élőknek gyakran hetekre el kellett költözniük házaikból. A Duna Szlovákiában az elmúlt száz évben 1965 júniusában okozta a legjelentősebb károkat. A megáradt folyó akkor Patnál, Gutánál és Csicsónál áttörte a gátat. Az árhullám körülbelül 3910 házat tett tönkre s további minimum hatezret megrongált. Több mint 71 ezer hektárnyi termőföld maradt víz alatt, a keletkezett károk túllépték a 3,5 milliárd koronát. Az elmúlt században viszont egyszer sem volt Európában olyan terjedelmes és pusztító árvíz, mint a Duna folyamán 1997-ben. Németországban akkor 90 kilométeren kellett leállítani a hajóforgalmat. Az áradás olyan erős volt, hogy a víz néhány romániai községet is elöntött. A Duna két évvel később is megáradt, a következő pusztító árvíz 2002-ben volt. Az Alpokban olvadó hó és a heves esőzés akkor váratlanul megemelte a folyó vízszintjét, s a Duna nemcsak Németországban és Ausztriában, nálunk is komoly károkat okozott. Több tucat községet elöntött, két vízierőművet is megrongált Németországban, Bécs környéki falvakat, Pozsony és Budapest part menti részeit is elöntötte. A Duna felső folyásán a vízszint túllépte all métert, Ausztriában hét emberéletet követelt az árvíz. Pozsonyban és Párkányban csak ezután kezdték építeni a komoly és költséges árvízvédelmi gátakat, melyekre azóta egyszer sem volt szükség. 2005-ben a Duna kétszer megáradt (júliusban és augusztusban), de az árvizet akkor főként a Magyarország feletti heves esőzések okozták, így az áradás elkerülte Szlovákiát. A megáradt Dráva és Duna például Horvátországban 500 négyzetkilométernyi területet öntött el, a legdramatikusabb helyzet viszont Romániában volt, ahol az árvízben több mint 80 ember vesztette életét. 'A következő években is volt példa kisebb nagyobb áradásokra, ám a víz rendszerint Al- só-Ausztriában vagy Magyar- országban okozott gondot főként azért, mert a Duna folyama ezen a helyen rendkívül szűk, s a hirtelen érkező nagyobb vízmennyiségnek nincs hol elfolynia, így kiömlik medréből. S mivel a szlovákiai szakaszon elég tág mederben hömpölyög a folyam, nem biztos, hogy a szomszédos országokban pusztító áradások nálunk is nagy károkat okoznak, (dem, TASR) A Duna a pozsonyi téli kikötőben. Az alsó képen: épül a mobil gát Dévénynél. (TASR és Tomáš Benedikovič felvétele)
