Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-19 / 141. szám, szerda
18 DlGlTÁLlA- HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 19. www.ujszo.com Drága optikai kábelek nélkül is lehet internet Hőlégballonnal szolgáltatna netet a Google MTl-HÍR A 3D sikertelensége miatt a nagyobb tartalomszolgáltatók világszerte követhetik majd az ESPN példáját, ami a tévégyártók számára a technológiai hangsúly eltolódását eredményezheti más, jelenleg prémium szegmensbe pozícionált megoldások irányába (Képarchívum) Az évvégén befejezi a 3D-s sportesemények sugárzását Észak-Amerika legnagyobb sportcsatornája Végleg elbukhat a 3D-s tévézés Hőlégballonokkal vinne internetet a Google a világon mindenkinek. A Google új kísérleti projektjében az utasszállító repülőknél kétszer magasabban, a sztratoszférában szelekkel utazó hőlégballonokkal juttatná el az internetet a világ távoli, elmaradott vidékeire is. A Google Project Loon névre hallgató kísérleti vállalkozása ugyanott készül, ahol az önmagát vezető autón, és a hordható, szemüvegbe épített számítógépen, a Google Glass-on is dolgoznak a cég mérnökei. Ha a technológia sikeres lesz, lehetővé teszi, hogy számos ország átugorja a drága optikai kábelek lefektetését, és drámaian megnöveli az internethasználók számát Afrikában és Délkelet-Ázsiában. Az első ember, aki a Google hőlégballonos internetes kapcsolata révén csatlakozhat a világhálóhoz, az új-zélandi Leeston városkában élő Charles Nimmo gazda, vállalkozó lesz. Ö egyike annak az 50 helybélinek, akik jelentkeztek a kísérleti programhoz. Technikusok érkeztek a kisvárosba és a házak falára kosárlabda nagyságú jelfogó-eszközöket szereltek fel. A Google hőlégballonjai közül minden egyes ballon egy New York város nagyságának kétszeresét kitevő területen - 1250 négyzetkilométeren - képes internetes szolgáltatást biztosítani, és a domborzat sem jelent akadályt. Képes internetet eljuttatni Afganisztánba a magashegyi hágók térségébe, vagy a közép-afrikai Kamerunba, ahol minden 100 emberből csak négynek van internetes hozzáférése. A Google azért választotta Új-Zélandot a projekt próbájára, mert hatalmasak a távolságok. A következő fázisban 300 hőlégballont bocsátanak fel, amelyek kört alkotva a déli félteke 40. szélességei körén Új- Zélandtól Ausztrálián át Chüé- ig, Uruguayig, Paraguayig és Argentínáig képesek lesznek eljuttatni a vüághálót a 3G-s hálózatokhoz hasonló sebességgel vagy gyorsabban. A Google hőlégballonok szabadon repülnek, napenergia biztosítja a szolgáltatás működését. A napelemek négy órányi töltése egy egész napos működéshez elegendő, az uralkodó szelek által hajtva repülik körbe a Földet. Internet hozzáféréssel rendelkező földi állomásokról, amelyeket 10 kilométerenként telepítenek, juttatják el a jeleket a hőlégballonokra. Az évvégén megszünteti 3D-s sportadóját a világ egyik legnézettebb sportcsatornája, az ESPN, ezzel tulajdonképpen kijelenthető, hogy az otthoni 3D-s tévézés érdeklődés hiányában hivatalosan is elbukott, legalábbis az Egye- sült Államokban. A csatorna döntése olyan lavinát indíthat, mely az egész iparágon átsöpörhet. ÖSSZEFOGLALÓ Az év végén befejezi a 3D-s sportesemények sugárzását Eszak-Amerika legnagyobb sportcsatornája, a világ legtöbb régiójában jelen lévő ESPN. Az ESPN 3D egyike volt annak a tévéadóknak az USA-ban, amely az Avatar mozifilm óriási kasszasikerét követően megpróbálta meglovagolni a 3D tévézés körüli felhajtást, visszavonulása pedig jelzésértékű az egész iparágra nézve. A hivatalos indoklás szerint a technológia gyér elterjedtsége miatt szűnik meg a három évvel ezelőtt kísérleti üzemben elindult adás. Egy pofon jobbról, egy balról Az ESPN az egyik legnagyobb vásárlóerővel rendelkező piacra koncentrál elsősorban, jellemzően itt fogy, illetve fogyott a vüá- gon a legtöbb 3D-s tévékészülék, ráadásul az Egyesült Államoknál több sportot valószínűleg sehol máshol nem néznek a világon, elvileg minden adott volt tehát a sikerhez. Ennek megfelelően a jelenleg is működő 3D-s tévécsatornák túlnyomó része sportadó, korábbi felmérések szerint a vásárlók csaknem kétharmada elsősorban sportközvetítést néz(ne) térhatású képet biztosító adással, csak ezután következ- neka 3D-s mozifilmek. Csakhogy az USA-ban egy tavaly őszi felmérés szerint mindössze a háztartások 2 százaléka rendelkezik 3D-s tévével, pedig a felsőbb kategóriás, nagyobb kijelzős készülékeknél ez szinte már az alapfelszereltség része, hasonlóan például az internetes csatlakozáshoz. Az ESPN 3D-re pedig mindössze 300 ezer amerikai háztartás fizetett elő, egy olyan piacon, ahol a fizetős tévéadást néző háztartások száma megközelíti a 100 friilliót, egy-egy műsor nézettsége pedig még a 300 ezernél is jóval alacsonyabb volt, a meghatározónak tekintett Nielsen metodikája szerint gyakorlatilag kimutat- hatadan. Az ESPN visszavonulása az egész iparágon végigsöpörhet, beleértve a többi tartalomszolgáltatót és a tévégyártókat. A 3D-s tévécsatorna megszüntetése a szektor összes szereplője számára különös jelentőséggel bír: a technológia egyik zászlóvivője bukott el, amelytől mindenki az áttörést remélte, abban az országban, ahol minden körülmény adott volt a sikerhez. A 3D-s adás esetében mind a műsor legyártása, mind pedig a megjelenítése plusz anyagi terhet jelent a teljes közvetítési lánc, valamint a fogyasztók számára (a legkisebb kihívást a jel nézőkig történő eljuttatása jelenti), ami a kevés néző miatt jelentősen rontja a megtérülést. A tartalomgyártónak az adás felvételéhez drága és bonyolult kamerarendszerekkel, valamint az élő felvételeknél teljesen párhuzamosított adáslánccal kell rendelkeznie, hogy azok is nézhessék a műsort, akiknek nincs 3D-s megjelenítőjük. Az otthoni 3D-s tévézéshez köthető többletköltség eleinte a háztartások számára is igen fájó pontként volt jelen, az első 3D-s tévékészülékek ugyanis rendkívül drágán kerültek forgalomba, ráadásul komoly, a technológiai sajátosságokból adódó limitációkat kényszerítettek a nézőkre. Bár a megjelenítők ára időközben jelentősen csökkent, a 3D pedig ma már a középkategóriás készülékeknél is (szinte) alapfunkció, a kötöttségek nagy része megmaradt. Ezen limitációk egyik legfontosabb eleme a kötelező 3D-s szemüveg, mely az aktív vagy passzív módtól függetlenül hosszabb távon kényelmetlen lehet, ráadásul mindenképpen hatással van az érzékelhető fényerőre. A 3D-s tévézés, illetve általában a szemüvegen keresztüli 3D-s tartalomfogyasztás egyéb, fiziológiai, neurológiai okok miatt sem válik be a nézők jelentős részének. A térhatású kép élvezetéhez fontos, hogy mindkét szem egyformán kivegye a részét az agy képalkotási folyamatából, azaz ha a néző az egyik szemére rosszabbul lát, mint a másikra, akár pár perc alatt is megfájdulhat a feje otthon, a tévé előtt, de akár a moziban is. A 3D-s tartalomfogyasztás ugyanakkor az egészséges szem számára is rendkívül megerőltető, ugyanis a kamerák nem pont ugyanúgy fókuszálnak, illetve más mélységélességet fognak át, mint az emberi szem, ami végeredményben folyamatos fókuszálásra készteti, ezzel pedig gyorsan lefárasztja a nézőt. ÖLED, 4K, a felmentősereg A 3D sikertelensége miatt a nagyobb tartalomszolgáltatók vüágszerte követhetik majd az ESPN példáját, ami a tévégyártók számára a technológiai hangsúly eltolódását eredményezheti más, jelenleg prémium szegmensbe pozícionált megoldások irányába. Ezek egyike lehet a 4K, vagyis az Ultra HD, mely a Full HD adáshoz képest négyszer annyi pixelt, vagyis részletesebb képet biztosít. Szakértők ugyanakkor ezzel a technológiával kapcsolatban is szkeptikusak, mivel a 4K jellemzően csak az óriás képádójú tévék esetén nyújt tényleges előnyöket, 50 hüvelykes képátíó alatt normál nézőtávolságról nem tudja érzékelni az emberi szem a felbontáskülönbséget. Piaci előrejelzések szerint a 3D-s tévék (a panel technológiájától függeüenül) mindezek ellenére továbbra is velünk maradnak majd, sőt évről-évre több fogyhat majd belőlük. AZ NPD DisplaySearch tavaly szeptemberi előrejelzése alapján jövőre az értékesített 3D-s tévék darabszáma meghaladhatja a százmilliót, 2019-re pedig a kétszázmilliót. Azt ugyanakkor a DisplaySearch is belátja, hogy bár egyre több háztartás rendelkezik arra alkalmas tévével, a 3D-s tartalomfogyasztás korántsem általános, elsősorban a 3D-ben elérhető műsorok hiánya miatt. Európában is parkolópályán a 3D A technológia legnagyobb európai felkarolója a brit BSkyB, melynek szintén létezik dedikált 3D-s sportadója, a tartalom pedig zömében az angol első osztályú futballiga meccseire koncentrálódik. Angliában éppen ezért a 3D-s tévézés igen népszerű időtöltés, jóllehet a szigetországban a meccsnézés inkább közösségi élményként élik meg a britek, nem véletlen, hogy többen néznek 3D-s közvetítést kocsmákban, mint otthon, a BSkyB pedig a kezdetektől fogva kínál erre kihegyezett szolgáltatási licenckonstrukci- ót. A BskyB 3D-adásának sikerességéről, esetleg újabb adók indulásáról azonban nemigen hallani újabban, (hw) A Google hőlégballonjai közül minden egyes ballon egy New York város nagyságának kétszeresét kitevő területen - 1250 négyzetkilométeren - képes internetes szolgáltatást biztosítani, és a domborzat sem jelent akadályt (Fotó: Google) I CSÜTÖRTÖKÖN! Milyen veszélyekkel kell számolni a külföldi munkavállalónak? HASZNOS TANÁCSOK Segít, intéz, tanácsot ad!
