Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-18 / 140. szám, kedd
Szezonértékelő (III. rész) Milyen volt a spanyol La Liga 2012/13-as idénye? 10-11. oldal 2013. június 18., kedd, IX. évfolyam, 24. szám Szükség van-e az NBl-re? „Olyan bajnokságra kezd hasonlítani a magyar, mint egy jó nyugat-európai pont- vadászat” - nyilatkozta Tokody Tibor, a Győri ETO futballis * 1 tája az nbl.hu-nak. S itt máris tartanánk egy kis „emésztési szünetet”, mert nem mindennap hall az ember ilyen nagy ívű, bátor, magyarosan merész kijelentést. Első olvasásra persze nehéz eldönteni, hogy aki a magyar bajnokság színvonalát például a német Bundesligáéhoz hasonlítja, az 1, a szilveszteri kabaréba szeretne felvételt nyerni; 2, hipnózis hatása alatt nyilatkozott; 3, ópiátszármazékokon, pszilocin-tartal- mú gombán, esedeg más tudatmódosító szeren él (akármi is az, ütős cuccnak kell lennie, ami teljesen falhoz vágja a realitásérzéket). Mivel azonban Tokody Tiborról semmi ilyesmit nem feltételezünk, azt javaslom, a továbbiakban vessük alá verifikációs eljárásnak a győri futballista nyilatkozatát, s vizsgáljuk meg, a magyar labdarúgóbajnokság színvonaláról tett kijelentése összhangban van-e az ún. valósággal. Lássuk mindjárt a gazdasági mutatókat. Míg a Bundesliga 18 klubjából 14 profitot termelt, addig Magyarországon az élvonalbeli klubok összvesztesége meghaladta a 4 milliárd forintot (az Újpest mínusz 1,6 milliárd, a Videoton mínusz 880 millió forinttal zárt). Szabados Gábor sportközgazdász szerint ma Magyarországon „nincs fizetőképes kereslet a foci iránt” (várjunk csak: ezek szerint futball van, csak kereslet nincs iránta?), a megoldást pedig az jelentené, ha „javítanánk a foci imázsán”. (Ó, jaj! Ha javasolhatom: elsőként ne a magyar foci imázsán, hanem a magyar focin javítsunk.) ,A magyar futball a csőd felé megy” - jelentette ki egy másik sportközgazdász, Muszbek Mihály a DigiSport Reggeli Start című műsorában. A csőd felé megy? Ez némiképp meglepő hír: úgy tűnt, már évek óta ott van. Muszbek számításai szerint a valós deficit nem 4, hanem 6 milliárd forint, játékoseladásból nincs bevétel, a klubok pedig hitelekből, kölcsönökből vagy „egyéb csatornájú” pénzekből fedezik kiadásaik egy részét. „Nagy buli lehet e mögött, nem az én semmi életem a tét - nyilatkozta februárban a bundaügy egyik gyanúsítottja, Aczél Zoltán a Népszavának. - Valahogy most nincs egyetlen oknyomozó riporter, aki utánaménne, és kiszámolná, mennyibe került egy NBl-es csapat éves működési költsége, és mennyi volt a látható bevétele.” S valóban: miért éri meg egy dörzsölt üzletembernek NBl-es klubot üzemeltetni, ha nem létezik olyan gazdasági modell, amely alapján egy közép-európai fútballklub nyereséges lenne? Milyen forrásból származnak a bevételek? A reklámfelület értékesítéséből? A tévéjogdíjakból? A mezeladásokból? A belépőjegyekből? Az MLSZ stratégiai tervezete 20l4-re hatezres ádagnézőszámot irányzott elő, ehhez képest az idei szezonban ádagban 2700-an látogatták az NBl-es meccseket. Ez 25 %-os csökkenés a tavalyi évhez képest. A nézők negyedé eltűnt. Érdemes összevetni az NBl-es mérkőzések gyér látogatottságát a német másodosztály 17 ezer fölötti ádagnézőszámával... Volt olyan magyar bajnoki, amelyre mindössze ötvenhatan (!) váltottak jegyet. Egy hírportál - ráérezve az NBl-es mécsesek abszurd légkörére - úgy tudósított az Eger-Győr bajnoki mérkőzésről, hogy nem a játékosokkal foglalkozott, hanem a közönséggel: a cikk írója egyenként, név szerint bemutatta a nézőket, mind a százhetvenötöt. „Gondolkozzunk el azon, vajon szükség van-e még Magyarországon profi futballra... Erkölcsi példaképeket nem állít a felnövő generációk elé, gazdasági szempontból ráadásul abszolút megmagyarázhatatlan és indokolhatadan a fenntartása” - nyilatkozta Szöllősi György, a Puskás Akadémia igazgatója. Igaza volt. A helyzet siralmas. Optimista végszó nincs. Legföljebb annyi, hogy ne csüggedjünk, barátaim, mert innen már csak fölfelé vezet az út! Gazdag József
