Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-18 / 140. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 18. Vélemény És háttér 7 A Smernek most a jogállamiság látszatának fenntartásával van éppen elég gondja Fico csehül áll Nem jött jól Robert Ficó- nak az a nagyszabású csehországi rendőri akció, melynek következtében féltucatnyi politikust és talán néhány nagyvállalkozót is felelősségre vonnak majd, valamint egy kormányfő bukását is okozta. TOKÁR GÉZA A körülmények miatt Szlovákiában a kormányfő és a Smer tűnhet fel rossz színben a merész cseh fellépés kapcsán. Szlovákia politikai elitje és a nép már rég nagyon távol került egymástól. Az egyszeri választópolgár abban reménykedik, hogy a hatóságok egyszer majd bekasznizzák a hatalmon levő „rossz” politikusokat, de tudatában van annak, hogy ez gyakorlatilag nem történhet meg az erős érdek-összefonódások miatt. Ezért is érte váratlanul a közvéleményt az a felismerés, hogy pár száz kilométerrel tőlünk nyugatra a rendőrség könyörtelenül végrehajt egy üyen akciót (melynek a valódi motivációja ebből a szempontból most mellékes). A korrupt politikusok felelősségre vonása Szlovákiában a Smer hagyományos jelszava. Robert Ficónak ironikus módon akkor még igaza is van, amikor rámutat, hogy a második Dzurinda-kormány idején hasonlóan kétes módszerekkel vásárolták meg kilóra a HZDS két képviselőjét, mint Nečasék az ODS három keményfejű képviselőjét. A kormányfő mondanivalójának mégsincs hitele a téma kapcsán, méghozzá azért, mert most éppen a Smemek van elég gondja a jogállamiság látszatának fenntartásával. Szlovákiában a politikusok rendre megúszták a visszás ügyeiket. Felelősségre vonásukhoz egyébként Iveta Radič- ová kormánya jutott a legközelebb, hiszen a faliújságtender kapcsán az SNS-es politikusok és tisztviselők kerültek a hatóságok nagyon közeli látókörébe, de hatósági következménye lett a védelmi tárca lehallgatási botrányából is, ahogy a biatlon- Eb kapcsán kirobbant korrupciFico érthető módon részleteiben nem kommentálja a cseh helyzetet, amely veszélyes precedenst jelenthetne itt is. ós ügynek is volt rendőrségi utójátéka - és következményei. Ehhez képest a Smer botrányai kapcsán a felelősségre vonás teljes mértékben hiányzik, s ez az utóbbi hetek leghangsúlyosabb sajtótémáit adja. A kormánypárt például hetek óta képtelen megnevezni a felelősöket a katonai elhárításnál folyó vagyonkimentés ügyében, s a botrány egyáltalán nem ingatta meg Martin Glváé védelmi miniszter pozícióját! Nem javítanak a Smer imázsán az iskolaügyi tárca folyamatos botrányai és a főügyészválasztás fejleményei sem. Fico így érthető módon nem is akarja részleteiben kommentálni azt az ügyet, amely veszélyes precedenst teremthet saját kormánya számára. A Smer intézkedéseinek nincsenek látványos áldozatai, és ismerve a bíróságokon és a rendőrségen uralkodó állapotokat, nem is lesznek - hacsak nem az ellenzéki politikusok ellen indul majd valamiféle hajtóvadászat felelősségre vonás címén. Mert ez azért nincs kizárva.- Hasonlókat! Robert Fico és Pert Nečas. (TASR-felvétel) A The Guardian a G8 tegnap kezdődött találkozójára időzítette az újabb információk közzétételét A világ csúcsvezetőit is lehallgatták a britek MTI-FIGYELŐ A brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) a világ első számú vezetőit is lehallgatta a londoni G20-as csúcstalálkozón 2009 áprilisában, 2009 szeptemberében pedig a pénzügyminiszteri értekezlet résztvevőinek kommunikációját figyelte - írta a The Guardian. A vezető baloldali brit napilap szerint ez az értesülés is Edward Snowden egykori CIA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hetekben információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és a The Washing- tonPostnakaz amerikai és a brit kormány titkos adatgyűjtési tevékenységéről. A GCHQ „feltörte” a delegátusok számítógépeit, illetve BlackBerry okostelefonjait is, rálátást nyerve így email-for- galmukra. Az NSA szakértőinek közreműködésével kísérlet történt Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök Moszkvával folytatott műholdas telefonbeszélgetéseinek lehallgatására is. A The Guardian a vüág nyolc vezető ipari hatalmának (G8) tegnap kezdődött észak-írországi csúcstalálkozójára időzítette az újabb információk közzétételét. A lap szerint az ügy valószínűleg „szít valamelyes feszültséget” a G8-értekezlet delegációi és London között, a küldöttek ugyanis nyüván annak feltárását várják David Camerontól, a vendéglátó brit miniszterelnöktől, hogy mindez megismétlődik-e a mostani csúcson. A kiszivárogtatás egyre nagyobb nemzetközi politikai botrányt kavar. A The Guardi- anhez és a The Washington Posthoz eljuttatott információk először csak az NSA titkos és széleskörű adatgyűjtési tevékenységét tárták fel, ám nem sokkal később kiderült, hogy a brit kormány hasonló kommunikációs figyelőszolgálata szintén kiterjedt anyaggyűjtést folytatott, az amerikai programhoz kapcsolódva. A brit kormány elítélte a kiszivárogtatásokat, de nem kérdőjelezte meg a Snowden által kiadott információk igazság- tartalmát. William Hague brit külügyminiszter múlt hétfői parlamenti nyilatkozatában kijelentette: a GCHQ és az NSA, illetve annak elődszervezetei az 1940-es évek óta „az egész világon egyedülálló” kapcsolatrendszert alakítottak ki, és ennek révén számos terrortámadásnak sikerült elejét venni, megmentve sok emberéletet. Az amerikai kormánnyal folytatott hírszerzési adatcsere miniszteri és független felügyelet mellett zajlik, s a brit szolgálatok mindig a brit törvényeknek megfelelően járnak el - hangsúlyozta a brit külügyminiszter. KOMMENTÁR A mi huszárunk NAGY ANDRÁS Ha egy történelmi alakot több nemzet is a sajátjának tart, az csak növeli az illető nimbuszát, ám amikor ezt a személyt valamelyik fél elkezdi kisajátítani, előbb-utóbb előtör az irracionalitás és a nacionalista érzelmek. Ha valaki a 18: század közepén Magyarország északi peremén, egy szlovákok lakta faluban született Skultéty-Gábris néven, majd mintegy nyolcvan évet szolgált a Habsburg birodalom számtalan részén, nagyon nehezen szuszakolható bele a mai nemzeti kategóriák bármelyikébe. Skultéty László leginkább egész Közép-Európa, a Habsburg birodalom leghíresebb huszára volt, akire mindenkinek büszkének kellene lennie. Ám ez még nem jelenti azt, hogy bárkinek joga volna csak úgy exhumálni és ide-oda pakolgatni a csontjait. Történelmi személy holttestét exhumálni általában akkor szokás, ha nem volt tisztességesen eltemetve, vagy az aktuális politikai-társadalmi elit a korábbinál nagyobb pompával akaija újratemetni, esetleg aktuálpolitikai eseményekre akarja használni ezt a lehetőséget. A magyar történelemben az elmúlt huszonöt évben mindre volt példa. Ám ami Skultéty László, az örök huszár földi maradványaival történt, olyasmiről rég hallottunk. Az, hogy Skultéty exhumálásának oka a sírbérlet elmaradása, az abszurd irányába tolja el a történetet. Hogy a helyi plébánia vezetője miért pont Szlovákiába, az örök huszár szülőfalujába írt levelet, pontosan nem lehet tudni. Ahogy azt sem, hogy vajon az újaradi magyar közélet szereplői miért nem törődtek jobban a sírral. Nem feltételezem, hogy a románok és a szlovákok várták a pillanatot, hogy mikor „lophatják” el a maradványokat, ám azt el tudom képzelni, hogy amikor a szlovák falu vezetői megtudták, hogy híres szülöttjük maradványait „hazahozhatják”, kapva kaptak az alkalmon. A történet abszurditását fokozza, hogy az exhumálás során kiderült, csak néhány darab csontot és három gombot találtak a sírban, a többit a huszárkarddal együtt már korábban elvihette valaki. Úgy tűnik, mások is ragaszkodtak hozzá. Ám ha igazat mond az új aradi plébános, az elmúlt tíz évben semmilyen magyar megemlékezés nem volt a helyszínen, így azoknak, akik most rettentően sértve érzik magukat, csak azt lehet ajánlani, hogyjúnius 27-én látogassanak el a szlovákiai Hegyesmajtényba, és jelenlétükkel demonstrálják, hogy a magyaroknak a mai napig fontos ez a történelmi személy. Közben csak reménykedni tudunk, hogy szlovák részről ez a lépés csupán egy félreértésen alapuló hibás döntés, nem pedig egy új politikai eszköz. Ha Háry János, akinek alakját Skultéty László ihlette, elmesélte volna, hogy csontjait halála után kétszáz évvel két országon át cipelik, hogy újratemessék, ugyanúgy nem hitték volna el neki, mint sok más nagyotmondását. FIGYELŐ Bankoké lett a hitel kétharmada A görög államháztartás stabilizálását célzó nemzetközi hitelek kétharmada bankokhoz és befektetőkhöz jutott - írta a Süddeutsche Zeitung német lap az Attac nemzetközi globalizációkritikus szervezet számításai alapján. Az Attac szerint eddig 207 milliárd eurót utaltak át a görög kormánynak az EU, az Európai Központi Bank és az IMF hitelcsomagjaiból. Az athéni vezetés ebből 58 milliárd eurót görög bankok fel- tőkésítésére fordított, 55 milliárd euróból pedig adósságot törlesztett, vagyis lejáró állampapírok tulajdonosainak utalta át az értékpapírok után járó összeget. További 11 milliárd euróért később lejáró állampapírokat vásárolt vissza, 35 milliárd eurót pedig bankoknak, biztosítóknak és befektetési alapoknak fizetett ki a 2012-ben végrehajtott adósságleírási program keretében. A 207 milliárd euróból 159 milliárd így rögtön a nemzetközi pénzügyi rendszerbe került, de a fennmaradó 48 milliárd euró sem maradt az államháztartásban. Az Attac számításai szerint 35 milliárd eurót kamatkiadások fedezésére fordítottak, így végül csak 13 milliárd euró jutott az állam- háztartási szerkezet átalakítására. Az Attac szerint az adatokból kitűnik, hogy „a politikai elit célja nem a görög emberek, hanem a pénzügyi szektor megmentése”. A görög lakosságnak a mentőprogramokból csak a „katasztrofális társadalmi következményekkel járó brutális megszorítások jutottak”. A német kormány visszautasítja az Attac vádját, szerinte a nemzetközi hitelprogramok a görög lakosság javát szolgálják, hiszen a támogatás révén sikerült megelőzni a görög pénzügyi rendszer összeomlását, és az athéni kormány időt nyert az államháztartás reformjához. (MTI)
