Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-17 / 139. szám, hétfő
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 17. A cseh miniszterelnök politikai hulla, pártjára feltehetően ugyanez vár Az utolsó szög a koporsóba Bárhogy végződik a rendszerváltás utáni legnagyobb cseh belpolitikai botrány, egyvalami biztos: Petŕ Nečas miniszterelnök, a polgári demokraták (ODS) elnöke politikai hulla. Ugyanakkor a botrány némi jót is jelez. KOKES JÁNOS Nečas politikai hulla, még abban az esetben is, ha valamiféle csoda folytán bizonyos ideig még megtarthatja kormányfői bársonyszékét. Ne legyünk naivak, még ez is egyike a reális lehetőségeknek. Kelet-Európa országaiban ugyanis a magas politikai (és üzleti-vállalkozói) körökben történt botrányos ügyek erkölcsi megítélése nem igazán érdekli a politikusokat. Sokkal fontosabb az, hogy kinek van - mindegy, hogyan, müyen áron szerzett - megfelelő többsége a parlamentben, amely még a nyilvánvaló törvénytelenségek és szenny ellenére is biztosítja a kormányzást, a köz- javakhozvaló hozzájutást. A prágai parlamenti matematika is nagyon egyszerű: ha a Polgári Demokratikus Párt (ODS) koalíciós partnerei kiállnak a kormányfő mellett, Nečas és a jobbközép-koalíciós kormány hivatalban maradhat, bármit is tesz a szociáldemokrata-kommunista ellenzék, s bármit gondolnak is a választók. Az ODS és a TOP 09 már letette a garast Nečas mellett, a legkisebb koalíciós partner, a LIDEM még lebegteti álláspontját. De Karolina Peake, a LIDEM elnöke is tudja: ha bukik a kormány, vége minipártjának is. A koalíciónak tehát létérdeke Nečas talpon maradása. Ennek ellenére valószínűbb, hogy előbb-utóbb bukik a cseh kormány, s hatalomra kerül a baloldali ellenzék. Az sem kizárt, hogy a jobboldal sorozatos botrányai következtében a következő választáson az alkotmányos többséget is megszerzi, ami a 200 tagú cseh alsóházban 120 mandátumot jelent. Elkerülhetetlen Nečas politikai halála, hiszen minden hitelét eljátszotta, tovább gyengíti az egyre süllyedő ODS-t, s vele együtt az egész cseh jobboldalt. Václav Klaus pártja, amely a rendszerváltás utáni első évtized markáns politikai ereje volt Csehországban, már csak árnyéka önmagának, s napról napra tovább süllyed. A mostani botrány minden érintettje eddig polgári demokrata mezben játszott, ezért ez újabb szög az ODS koporsójába. Ahogy Nečas elveszítette minden politikai hitelét, úgy eljátszotta azt az ODS is. Míg Nečasnál az ok egy szerelmi háromszög, közeli munkatársával fenntartott viszonyának szerencsétlen végkifejlete, addig az ODS-nél a napnál is világosabb korrupció, a hatalmi gőg, a párt politikai csúcsvezetőinek törvénytelen összefonódása a (majdnem) alvilági üzleti-vállalkozói körökkel. De ismételten ne hitegessük magunkat: ezektől a cseh baloldali pártok sem mentesek - bár a jelek szerint kisebb mértékben. A másik oldalon pozitív jelzés, hogy a cseh társadalom kezdi mindezt megelégelni, a civil szféra, a „nép” hangja erősödik. E nyomás következtében kényszerültek a politikai pártok a közvetlen államfőválasztás bevezetésére, s ilyen nyomás alatt kényszerült rá néhány éve a cseh politika, hogy jórészt levegye kezét a cseh rendőrségről és az államügyészségről. A hatalmi ágak szétválasztása is megerősödött. Jelenleg senkinek sincs abszolút hatalma. Bár a politikai-gazdasági korrupció nagy, de a kilábalási folyamat eddigi eredményei reménykel- tőek. A szerző az MTI prágai tudósítója Rohani valóban mérsékeltebb politikus, de csak jobb híján lett a reformtábor jelöltje Egy iráni reformer, aki valójában nem is az MTl-HÁTTÉR Az iráni választásokon óriási meglepetésre már az első fordulóban megszerezte a szavazatok több mint felét, s ezzel az ország új államfője lett Haszan Rohani, a mérsékeltek és a reformpártiak jelöltje. A konzervatívok megosztottsága miatt tudott nyerni (ebből a táborból három esélyes jelölt is indult, s egymástól vették el a szavazatokat). Rohani emellett megkapta a reformtábor vezéralakjának számító (az indulástól eltiltott) korábbi köztársasági elnök, Hasemi Rafszandzsáni támogatását. A 64 éves Haszan Rohani mérsékelt politikus, de maga is vallási vezető (a hodzsatolisz- lam rangot viseli), s mindig is heves védelmezője volt az iráni iszlám köztársaságot megalapító Khomeini ajatollahnak. Ráadásul viszonylag szoros szálak fűzik az iráni iszlám rendszer jelenlegi vezetőjéhez, Hamenei ajatollahhoz is, az ó képviselője a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó legfőbb ellenőrző testületben. Tehát úgy lett a reformtábor jelöltje, hogy ő maga nem számít igazi reformernek: az országot kormányzó papi réteg egyszerűen kizárta a legismertebb reformereket az indulók elől, s így az ellenzék szemében ő maradt a „legkisebb rossz.” Rohani azért egyes kérdésekben kétségkívül mást képvisel, mint a jelenlegi kormányzat. így például nagyon rugalmasságot szorgalmaz a Nyugattal az iráni atomprogramról folytatott tárgyalásokon, hogy ezzel véget vethessen az országot sújtó, s mind nagyobb gazdasági válságot okozó szankcióknak. Még azt sem zárta ki, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdjen az Egyesült Államokkal, miközben az iráni iszlám rendszer Washingtont az ország egyik legfőbb ellenségének mondja. Ugyanakkor a stratégiai kérdésekben (ilyen az atomprogram is) az államfőnek nincs sok jogköre: ezeket az ügyeket a legfőbb vezető, azaz Hamenei ajatollah dönti el. Rohani már 1980 és 2000 között parlamenti képviselő volt, 2003-tól 2005-ig pedig a nukleáris kérdések főtárgyalójaként dolgozott. 2003-ban, Párizzsal, Londonnal és Berlinnel folytatott tárgyalásain elfogadta az iráni urándúsítás felfüggesztését. Ezzel Nyugaton megbecsülést és elismerést vívott ki magának, Iránban viszont a legkonzervatívabb körök azzal vádolták, hogy túlzottan a külföldi befolyás alá került. Győzelmében nagy szerepet játszott az a súlyos gazdasági válság, amelybe Irán zuhant az elmúlt években, nem kis részben a szankciók miatt: egyre nő a munkanélküliség, az infláció meghaladja a 30 százalékot, s a helyi pénz, a riál elvesztette értéke 70 százalékát. Mindezért a lakosság nagy része a jelenlegi elnököt, az atomkérdésben harcias retorikájú, a gazdaságban pedig kudarcra kudarcot halmozó Mahmúd Ahmadine- zsádot okolja. KOMMENTAR A cseh lecsó fele LOVÁSZ ATTILA Apukám már tárgyal a szocdemek vezetőivel a következő lépésekről, nyilatkozza a jó kislány, talán az egyetlen a történetben, akineksemmi köze hozzá. De ő politikát kommentál, a cseh sajtó közzéteszi. Mert semmi nem mutatjajobban, mennyire belepiszkítottak a ventüátorba prágai testvéreink, mint az, hogy a cseh mutyipolitika atyja, Miloš Zeman államfő lánya a megmondóember. A cseh rendőrök belecsaptak a lecsóba, jól a közepébe, az biztos. így kell ezt csinálni, fiúk, hulljon a férgese, kormányhivatal ide, kormányhivatal oda, ha kell, kabinetfőnököt a dutyiba. Mit nem adnának ezért máshol, még elképzelve is szép ugyanez a jelenet Pozsonyban, de azt úgysem éljük meg, legalábbis a mostani felállásnál nem. Nehéz lesz elmagyarázni, honnan a sok lefoglalt árany, a rengeteg készpénz. Sem a kormányzatnál, sem a hadseregnél nincsenek akkora bérek, hogy ennyi összegyűljön, biztosra mentek a kommandósok, az már biztos. Nečas kormányfő meg, mint a béna kacsa, motyog, határtalanul megbízik Jana Nagyovában, Mečiar óta van némi elképzelésünk a kormányfőkNagyováiról. Aztán meg jön a védőbeszéd, hogy a letartóztatott tábornok afgán missziót vezetett... Mintha egy misszióparancsnok nem lophatna. Szépen bővül a névsor, öröm olvasni, hogy az oligarchák, avagy a cseheknél a keresztapák (kmotri) egy része, a rendőrség látókörébe, majd a dutyiba került. S jön a kijózanodás. A névsorban csupa ODS-közeli emberke, nem mintha őkjók lennének, vagy nem járhatna rájuk a rúd, de hol a többi? Zeman államfő kicsi lánya nyilatkozgat, valaki elmondhatná neki, hogy apukája volt a miniszterelnök, meg egy Václav Klaus nevű bácsi a bukott miniszterelnök, akiből házelnök lett, s ók ketten alapozták meg a nagykoalíció idején a jelenleg is regnáló keresztapa-rendszert. Persze, életfogytiglani mentelmi joggal már mosolyoghatnak, de a jóérzésű cseh újságírók egy éve írogatják, a rettenthetetlen Bradáčová ügyész asszony bizony nem Cattani észak-cseh kiadása, csak politikai tisztogatásokkal van megbízva. Belecsaptak a cseh rendőrök a lecsóba, de sajnos, csak az egyik kondérba. Aki nagyon örül annak, hogy a közélet tisztasága felé hajt az egész, nyugodjon meg, minden jel arra mutat, csak az egyik oldalt pucolják. Hangsúlyozzuk, megérdemelten. Mert loptak a fiúk éjjel, meg nappal, meg ha lehet, még máskor is. Ha elegendő bizonyíték lesz, hány a hűvös, megérdemelten, de az eddig felhozott korrupciógyanú egyjoghallgatónak is nevetséges: politikai alku tárgyaként kapott állami cégvezetői posztok. Jaj de örülne a köznép, ha ez végre bűncselekmény lenne - jegyzeteim nélkül felsorolnék száz nevet, akiért már mehetnének is. Fölöslegesek is a jegyzetek, elég elővenni a parlamenti és kormányzati névsorokat. A politikai alku (még) nem bűncselekmény, erősebb érvek, nagyobb kaliberek kellenének. A milliárdos keresztapák jelentős része szabadlábon, már mentik is a menthetőt, vagyon átíratása, elásása a kertben, ha ugyan eddig nem tették meg, hisz az is bolond, aki a lopott aranyat cseh bank széfjében tartotta eddig. A köznép meg várj a a folytatást. Borítékoljuk: nem lesz. Ha lenne, a szocdemek nem az alkotmányos többségre utaznának, hanem a rabszállító Antonokban ülnének ők is, ODS-es társaikkal együtt, de ezt valóban nem éljük meg. A Gorillánál kicsit szaftosabb, de nagyobb eredményekkel biztos nem kecsegtető dolgok történnek Prágában. Egy kislány meg örül az apukának. * FIGYELŐ A Jobbik a vízlépcső mellett A Jobbik szerint dunai vízlépcsők építésével vagy a bős-nagymarosi erőmű helyzetének kompromisszumos rendezésével évente milliárdos aszály-, illetve árvízi kártól lehetne megmenteni Magyarországot. Kepli Lajos szerint szomorú, hogy ezt éppen az ületékes államtitkár nem látja így, ezért a Jobbik szakmai vitát kezdeményez Illés Zoltánnal, illetve ennek elutasítása esetén kérni fogja a környezet- ügyekért felelős államtitkár leváltását. Kepli emlékeztetett: Illés Zoltán 16 éve - a hágai ítélet óta - tevékenyen részt vesz abban, hogy ne rendeződjön a bős-nagymarosi erőmű Szlovákiával közös használatának kérdése, pedig egy kompromisszumos megoldás megtalálásával Magyarország hozzájuthatna az ott termelt árammennyiség feléhez, valamint milliárdokat spórolhatna az aszály és az árvíz okozta károk csökkentésével. A Jobbik kormányra kerülése esetén három dunai és egy tiszai vízlépcsőt, illetve duzzasztót, valamint a két folyót összekötő, hajózásra és öntözésre is szolgáló csatornát építene. (MTI)
