Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-15 / 138. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 15. www.ujszo.com Vitaznak, magyar vagy szlovák volt-e a huszár? Magyar-szlovák vita az aradi huszársírról ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. Az örök huszárként emlegetett Skultéty László (eredeti nevén Gábris) földi maradványai okoztak nézeteltérést Magyarország és Szlovákia között. Semjén Zsolt magyar nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes közleményben bírálta, hogy május 21-én Arad Újarad városrészében a román hatóságok felügyeletével megnyitották az 1738-1831 között élt huszár sírját, a csontjait elszállították, hogy Skultéty szülőfalujában, a Trencsén melletti Hegyesmajtényon (Mojtín) június 27-én újratemessék. Semjén sérelmezi, hogy erről a magyar felet nem értesítették, és a sír helyreállítását kéri. „Eddig senkiben nem merült fel, hogy Skultéty ne magyar lett volna” - állítja Semjén, történelemhamisításnak és kegyeletsértésnek nevezve a szlovák fél hozzáállását. Az elszállítást az aradi katolikus pap kezdeményezte, állítja lapunknak küldött válaszában a szlovák védelmi minisztérium. „Mivel a sírhelyért senki sem fizetett, azt javasolta a majtényi papnak, hogy Skultéty maradványait szállítsák szülőfalujába” - fejti ki Miloslav Čaplovič ezredes, a Szlovák Hadtörténeti Intézet igazgatója. Ha nem hozzák el a csontokat, a sírt likvidálták volna - tette hozzá. Az RMDSZ újaradi politikusai tudtak a ki- hantolásról, mondta Dirschl Mates helyi katolikus pap. Szerinte Skultéty síremléke továbbra is a helyén marad. Skultéty folyékonyan beszélt több nyelven, köztük szlovákul is. Újratemetésével szülőfaluja az emléke előtt akar tisztelegni, mondta Eva Gábrišová polgármester. (vps, MTI) RÖVIDEN Čižnár hétfőn ismerteti terveit Pozsony. Jaromír Čižnár hétfőn meghallgatásra megy a parlament alkotmányjogi bizottságába. A Smer jelöltje arról fog beszélni, miként képzeli a főügyészség vezetését. Ha a bizottság alkalmasnak találja őt, Pavol Paška hivatalosan is napirendre tűzi a titkos főügyészválasztást. Erre előreláthatólag kedden, 17 órakor kerül sor. (SITA) Svrčeková nem kér bocsánatot Pozsony. Nem kér bocsánatot, és feljelentést sem tesz Katarína Svrčeková volt hadnagy, aki a titkosszolgálat gyanús ügyeiről tálalt ki csütörtökön az újságíróknak. Egykori felettese, Róbert Tibenský szólította fel őt, hogy kéijen tőle bocsánatot, amiért megvádolta, vagy tegyen feljelentést, ha tud valamiről. Svrčeková azt üzente vissza, hogy amit mondott, igaz, a feljelentéssel pedig úgysem foglalkozna senki. Peter Vojtek vezérkari főnök viszont tegnap feljelentette Svrčekovát, amiért megszegte a szolgálati kötelezettségeit. (SITA) A magyarok többsége „szlovákiai magyarnak" tartja magát Szlovákiában Pártszimpátia és identitás A magyarok önmeghatározása pártválasztás szerint Szlovákiai pártok választói Híd MKP Szlovák pártok Nem választana Bizonytalan Teljes minta Szlovákiai magyar 57,9 32,2 66,2 53,5 58,9 52,8 Magyar 34,4 58,2 23,4 33,1 31,5 37,4 Felvidéki magyar 4,4 9,6 2,6 6,4 14 5,4 Feltételezett magyarországi pártválasztók* Fidesz Balközép ellenzék Nem választana Bizonytalan Teljes minta Szlovákiai magyar 27,8 65,7 59,4 52,4 52,8 Magyar 64,3 28,3 30,6 35,7 37,8 Felvidéki magyar 6,1 5,1 6,1 2,1 5,4 * Ha minden szlovákiai magyar választhatna Magyarországon Forrás: Publicus Slovensko, az adatok százalékban Pozsony. A Híd szavazói közül a legtöbben szlovákiai magyarként, az MKP szimpatizánsai közül pedig magyarként határozzák meg magukat, állítja egy felmérés. ÚJ SZÓ-HÍR A Szlovákiában élő magyarok 53 százaléka szlovákiai magyarként, 37 százaléka magyarként, 5 százaléka pedig felvidéki magyarként definiálná magát. 52 százalékuk elsősorban magyarként, 37 százalékuk elsősorban szlovák ál- lampolgárk, 7 százalékuk pedig elsősorban európainak tartja magát. Több a „szlovákiai magyar”, mint a „magyar” Ezek az adatok azonban a megkérdezettek pártpreferenciájától függnek. Egyebek között ez is kiderült a Focus és a Publicus Slovensko 2013 április-májusában a Híd megbízásából szlovákiai magyarok körében végzett reprezentatív közvélemény-kutatásból. Arra a kérdésre, hogy a megadott három lehetőség közül hogyan jellemeznék magukat, a megkérdezettek szűk többsége a szlovákiai magyart választotta, mintegy harmaduk a magyar kifejezést, a felvidéki magyar csak mintegy 5 százalékban fordult elő válaszként, 2 százalék pedig egyéb (elsősorban szociális jellegű) leírást adott magáról. A Híd és az MKP szavazótábora gyakorlatilag tükörfordított eredményeket produkált a két legnagyobb kategóriában: a Híd választók 58%-a a szlovákiai magyar és 34%-a a magyar, miközben az MKP választók 58%-a a magyar és 32%-a a szlovákiai magyar kategóriát jelölte meg. A legtöbb felvidéki magyar az MKP táborában van, 9,6%, arányuk az egyéb csoportokban ennél is jóval alacsonyabb. A „szlovákiai magyarok” a Hidat választják Ha a magyarországi pártpreferenciákat nézzük, nagyon hasonló tendenciákat láthatunk. A Fidesz potenciális választóinak körében 64 százalék a magyar és 28 százalék a szlovákiai magyar, miközben a balközép ellenzék pártjainak az elemzés kedvéért összevont táborában 66 százalék a szlovákiai magyar és 28 százalék a magyar. „A Híd-táborban tapasztalt relatív alacsony Fi- desz-támogatottság - a pártválasztók körében 42 százalék, az MKP-nál 67 százalék - identitáspolitikai megalapozottságú is lehet” - véli Ravasz Ábel, a Publicus elemzője. Az idősebbek közt több a „magyar” A korcsoportokban a magyar öndefiníció elsőbbségének visszaszorulása jellemzői a válaszvonal az 55 éven felüliek (65 százalék) és a fiatalabb korcsoportok (együttes átlaguk 46 százalék) között van. Az európai identitásbanviszont épp a legfiatalabbak (12 százalék) és a 24 éven felüli korcsoportok (együttes átlaguk 7 százalék) között látható jelentősebb különbség. A szlovák állampolgárság hangsúlyozása a 35-44 évesek csoportjában a legerősebb (50 százalék), 65 év felett a leggyengébb (23 százalék). A felmérésben 741, Szlovákia déli járásaiban élő, 18 éven felüli magyar vett részt, (vps) A szakszervezet nem zárja ki a sztrájkot, bírálják, hogy több jogot kapnának a polgármesterek Támogatná a sztrájkot a tanárok egyharmada ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. 45 ezer iskolai alkalmazott lenne hajlandó bekapcsolódni egy újabb sztrájkba. Ez az oktatásügyben dolgozók egyharmada, mondta Pavel Ondek, az Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szak- szervezetének elnöke. A felmérést azért készítették, hogy megtudják, mekkora támogatással számolhatnak, ha újabb sztrájkot hirdetnek meg tanévkezdéskor. „Konkrét időpontról nem beszéltünk velük. Ha a kormány nem teljesíti követeléseinket, radikális eszközökhöz folyamodunk” - hangsúlyozta Ondek. A szakszervezet vezetősége úgy véli, hogy a tavaly őszi sztrájk óta jó irányba mutatnak az oktatásügyben elindult változások. Jelenleg az oktatásügy helyzetéről készült jelentés vitája a legfontosabb, és a minisztérium abból következő lépései - íija közleményében a szakszervezet. A jelentést június 30-ij* lehet véleményezni. Dušan Čaplovič tárcavezető ismertette a jelentéshez érkezett eddigi javaslatokat, és felvázolta a jelentés további sorsát. A szakszervezet vezetősége elfogadhatatlannak tartja a jelentés egyes részeit: a minisztérium által javasolt osztálylétszám emelést, valamint a polgármesterek hatáskörének bővítését az igazgatók kinevezése kapcsán, (vps, SITA) Névtelen levelek alapján döntenek a papok sorsáról a nagyszombati érsekségen, a leváltott esperesek nem hajlandók elfogadni Orosch döntését Szektás papok a vágsellyei és a nagyszombati esperesi tisztségekben Nagyszombat. Patthelyzet alakult ki a napokban áthelyezett papok ügyében, mert sem ők nem hajlandók a számukra kijelölt plébániát elfoglalni, sem az érsekség nem akar visszalépni. Az érintett espereseknek és plébánosoknak július 1-jén kellene belépniük új helyükre, ahová Ján Orosch apostoli kormányzó az előzetes megállapodások ellenére küldi őket. Orosch, aki jól beszél magyarul, és nyilatkozataiban is békülékeny hangnemet szokott megütni, Ján Sokollal együtt a Matica slovenská felügyelőtanácsának tagja. Névtelen vádak Az intézkedés a Róbert Be- zákot támogató espereseket - a dunaszerdahelyi Herdics Györgyöt, a vágsellyei Párák Lászlót, a nagyszombati Marcel Kubinecet és a szomolányi Patrik Bacigált érinti. Herdics Györgyöt Bakára küldené Orosch plébánosnak, az ottani plébánost, Bíró Sándort pedig Komáromba segédlelkésznek. Ez utóbbi komoly lefokozás, ami az egyházi törvénykönyv alapján csak akkor indokolt, ha a pap komoly vétséget követ el. Bíró Sándor esetében az érsekségre érkezett névtelen levelekben megfogalmazott vádakról beszélt a püspök. „Kérésemre fogadott, és azt mondta, jobb lesz, ha engedelmesen elfogadom a döntést, mert a Nagyszombati Egyházmegye történéseit most fokozott figyelemmel követik a Vatikánból. Nem tudom elfogadni a lefokozást, mert ezzel beismerném, hogy valóban vétkeztem. Semmit sem követtem el, amiért üyen büntetést érdemelnék, csodálkozom, hogy a húszéves papi szolgálatom kevesebbet ér, mint egy névtelen, rágalmazó levél” - mondta lapunknak Bíró Sándor. Orosch az ő esetében sem változtat döntésén, mert mint mondta, ha ezt megtenné, akkor a többieknek is engednie kellene. Szektás papok Az érsekség legfontosabb és legnagyobb plébániáját, a nagyszombatit, a pozsonyi érsekségből átvett pap, Stanislav Vojtko kapja meg. Vojtko jelenleg Szentgyörgyön plébános, azelőtt Pozsonyhidegkúton szolgált és a szigorú, szektás elveket valló Názáret Mozgalom tagja volt. Jelenleg is a mozgalom tagja Ladislav Šálka diószegi plébános, aki július 1-jén a vágsellyei plébániát foglalja el. Kérdésünkre mindketten megerősítették a hírt. Miután a mozgalommal szemben a püspökségeken szaporodtak a hívők panaszai, többüktől a gyermekeiket szakította el a mozgalom, Rudolf Baláž besztercebányai püspök 2005 januárjában betiltotta a mozgalmat, 2005 novemberében a Szlovák Püspöki Konferencia is kiadott egy nyilatkozatot, amelyben kifejtette, hogy az autoritativ módszerek és a tagok elszigetelése miatt nem ért egyet a tevékenységével. A nagyszombati apostoli kormányzó mégis két olyan papnak adományoz esperesi tisztséget, akik ennek a mozgalomnak a követői. Levélben megkérdeztük Ján Oroscht is, de szóvivője, Dušan Kolenčík csak annyit válaszolt, hogy a személyi változásokat az egyházmegye belügyének tartják, ezért csak az érintettekkel kívánják megbeszélni. Ha az érintett papok a végsőkig kitartanak, engedetlenségért akár ki is zárhatják őket az egyházból. Az egyetlen megoldás az lehet számukra, ha kérik az áthelyezésüket más egyházmegyébe, de ehhez is szükségük lesz a püspök ajánlására. A Názáret Mozgalom A Názáret Mozgalmat az ötvenes években egy szalézi szerzetes, Ján Beňo alapította, hogy a papok a kommunista elnyomás ellenére is tartsák a hívőkkel a személyes kapcsolatot. Fő céljuk a lelki és családi élet irányítása, a keresztény elvek betartatása volt, de ez olyan szélsőségekbe ment át, hogy beleszóltak a családok életébe. A nők alárendeltségét hirdették, a szexuális életet csak a gyermeknemzés eszközének tekintették, megszabták például ki kivel házasodhat, szigorúan felügyelték, hogy a tagjaik mit olvasnak, milyen filmeket néznek, hogyan öltözködnek, (vm) ^ Ján Orosch nem vonja vissza döntését (Képarchívum)
