Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-14 / 137. szám, péntek
16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 14. www.ujszo.com Biofűnyíró. Se villany, se üzemanyag nem kell hozzá, sőt még trágyázza is a talajt. Mihelyt a nyúl lerágja a ketrece alatti részt, a szerkezet továbbtolandó (Forrás: internet) KIS ROVARKALAUZ Ők is a kertünkben élnek Közönséges skorpiólégy (nősténye) lóbabon. Levéltetvek jelenlétére utal: ezek édesharmatán él. Csak figyeljük, nem bántjuk Akit talán be sem kell mutatnunk: házi méh. Elszabadult rajai önállóan, emberi gondoskodás nélkül is megélnek Déli papírdarázs salátalevélen. Nagyon hasznos rovarirtó, nem ártunk neki, védjük Mezei poszméh borsóvirágon. Megporzótevékenysége miatt hasznos Kőrisbogár mályvarózsalevélen. Kőrisfa vagy orgona jelenlétére utal: ezek leveleit rágja. Ha csak néhányat látunk, békén hagyjuk őket (Képek: Új Szó/Kertészkedő) ÚJ SZÓ-HÍR Ha sok a munka, az ember csak a kellemetlen, hátráltató tevékenysége miatt figyel föl a rovarvilágra: csípnek a szúnyogok, a legyek, idegesítően rajzanak a darazsak, óvatosan kell megközelíteni ezt vagy azt az ágyást. Munka után vagy közben viszont, ha az ember nyugton marad egy időre, észreveszi a sok-sok lepkét is, melyek néha akár fajon belüli egyedenként is a változatos lepkeruha-kollek- ciók felvonultatói. Vagy a szitakötőket. Később, a nyár előrehaladtával a rengeteg fülbemászót: mindenhonnan fülbemászók potyognak ki: levélnyelek hajlatából, hervadt virágfejekből, még a fal mellé állított kó- róbólis. Ennél is hamarabb észrevenni a zümmögő rovarokat: egy-egy aranyos virágbogár (Cetonia aurata - nagy, akár két centiméternél is megter- mettebb zöld, hangos berregéssel lassan repülő bogár, mely a vadrózsát, a kökényt és a galagonyát szereti nagyon, de a kert rózsáit is meglátogatja) nem is maradhat titokban a nem túl rövidlátó és nem töksüket kertész előtt. A szakirodalom szerint a virágok lerágásával kárt okoz - ezzel szemben a kertész áprilistól szeptemberig nem a szakirodalomban gyönyörködik, hanem például az aranyos virágbogárban, s dagad a melle a büszkeségtől, hogy testközelből láthatja. Csaknem minden rovar jó valamire a kertben, amelyik nem kifejezetten hasznos, annak is lehet haszna, s akkor szinte biztosra vehető, hogy van is. Meg aztán, nem minden a haszon; egyjó légkörű, nyitott kertben - ez olyan, amelyikben az ember jól érzi magát, és szíve szerint minden idejét itt töltené -, szóval egy mindenre nyitott kertben egy minden iránt nyitott kertész nem zaklatja a rovarokat. Hagyja, hadd zümmögjenek, cirpeljenek, rajzzanak, brúgattyúzzanak. A legtöbbjükjó hallású született muzsikus, és ahányan vannak, annyiféle zenei irányzat képviselői. Van, amelyik finnül rappel, mintha azt dalolná: iki- taka-púki, elamúki. (b) Van annyira érdekes ez is, mint az, hogy kiöntött a Duna, vagy hogy lemondott a kormánybiztos Bonszaiok a Vörös ráknál Hogy lehet az, hogy a bonszaiok nem kerti növények, viszont aki bonsza- iokkal foglalkozik, az mégis elmondhatja magáról, hogy kertész. A kérdőjel és a válasz helyett egy Josza Buszon-haiku: Két szilvafám van./ Egyik később virágzik, / másik korábban. VERES ISTVÁN Pető Tóth Károly fordításai talán nem mindig adják vissza a (jogosan vagy jogtalanul) elvárt klasszikus haikuhangula- tot (itt-ott még rímelnek is), a fenti sorokban viszont talán igen. Persze a Vörös rákról elnevezett pozsonyi olvasókért bonszaikiállításáról szóló beszámoló úgy is kezdődhetne, hogy: bonszaiokat állítottak ki Pozsonyban a Vörös rákról elnevezett olvasókertben. Viszont ha laikusként úgy döntünk, hogy a bonszaikjállításra megyünk, sokat segíthet, ha előtte (vagy közben) elolvasunk néhány haikut. Leginkább azért, hogy egy kicsit közelebb hozzuk magunkat a japán gondolkodáshoz, életszemlélethez. Ez persze nem fog sikerülni, de azért még mindig jobb, mint ha a teszkós pénztárgépektől rohannánk zizegő szatyrainkkal egyenesen a bonsza- iokhoz. A hirtelen ritmusváltás ugyanis megakadályozná, hogy valamit is felfogjunk a bonszaiok üzenetéből (amiről persze azt sem állíthatjuk, hogy egyáltalán létezik). Mivel ezek elég szubjektív dolgok, leírom, hogy én is csak rajtaütésszerűen állítottam a negyedik éve megrendezett kiállításra, hogy lefotózzam egyik-másik fát. Aztán órák múlva jöttem rá, hogy ezzel elértem azt is, hogy nem tudtam magukra a fákra figyelni (csak a fényképezésre) - muszáj lesz elmennem még egyszer. Persze az efféle szemlélődés is történhet ezerféle forgatókönyv szerint: mást lát meg egy bonszaiban az egyszerű érdeklődő, az egyes alakítási stílusokat szem előtt tartó szakember vagy a sárga szemüvegkeretes néni, aki csak újságot olvasni ült be a kertbe, és nem érti, kedvenc asztalára miért pakoltak összedrótozga- tott minifákat. A Mihály-kapu melletti olvasókért egyébként jó helyszín egy ilyen kiállításnak, de aki az évente megrendezésre kerülő szemlén valami káprázatos tárlatra számít (ami esetleg meghozná a kedvét a bonszaiolás- hoz), az csalódni fog. Nem mintha a bonszai egy olyan műfaj lenne, ami ezt az egészet igényli. A növények ízlésesen el vannak helyezve, meg lehet őket nézni, és még a névtábla sem hiányzik mindegyik mellől Mi a jamadori? Egyesek megveszik a kész bonszaiokat, és úgy kezdik (vagy folytatják) az alakítgatást. Mások odáig mennek, hogy a szabadban gyökerestül kiássák az alapanyagot (ezt nevezik a jamadorinak), cserépbe rakják és elkezdik alakítani. A legfanatiku- sabbak a magnál kezdik: elültetik, megvárják, míg kikel, aztán amikor alakíthatóvá válik, elkezdik metszegetni. Öregek-fia- talok egyaránt próbálkozhatnak vele, de nem árt tudni: gyakran évtizedekig is eltart, amíg egy magból bonszai lesz.- ez elég. Mivel szemerkél az eső, a névtáblák már a kiállításmegnyitó utáni napra szétáznak, de hát ebben sincs semmi rendellenes - ha egy papírdarabra víz kerül, bizony szétázik -, ez az élet rendje. A falevélről meg általában lecsöppen a víz. Attól, mert ezek a dolgok viszonylag gyakran megtörténnek, és ingyen megnézhetők, még van annyira érdekes ez is, mint az, hogy kiöntött a Duna, vagy hogy lemondott a kormánybiztos. Végül megállapíthatjuk azt is, hogy a perexben feltett kérdésre sem sikerült megadni a választ. Ugyanez a helyzet a bonsza- iokkal is. Várunk tőlük valamit, aztán vagy megkapjuk, vagy nem. Ezt mintha a szervezők is igyekeztek volna figyelembe venni: a múlt szerdán indult kiállítás ugyanis mindössze négy napig tartott. Nem való a lakásba? Nem való a bonszai a lakásba, figyelmeztet a fengsuj. Az ősi kínai térrendezési tudomány szerint a bonszai - mivel nagyon lassan nő - lelassítja a lakásban az energiaáramlást. Itt is vannak persze gyorsabban és lassabban növő fafajok, de tény, hogy lassabban fejlődnek, mint a legtöbb cserepes virág. A Mihály-kapu melletti olvasókért jó helyszín egy ilyen kiállításnak (A szerző felvételei)
