Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-03 / 127. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 3. www.ujszo.com Az ügynökségek állítják: nem adják el magukat Néhány párt manipulálná a felméréseket ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Néhány párt és politikus szívesen manipulálná a közvélemény-kutatásokat - derült ki a TA3 hírtelevízió egyik hétvégi vitaműsorából. Mind a három releváns, rendszeresen felméréseket közlő ügynökség vezetője elismerte, voltak már ilyen megkereséseik. Azt egyikőjük sem akarta elárulni, kik irányából. ,A 2012-es választások előtt három próbálkozás volt, ráadásul SMS-ben” - mondta Ján Baránek, a Polis ügynökség vezetője. Elmondása szerint egy politikus nagyon sok pénzt ajánlott ezért. „Azt mondtam neki, vegye akkor meg az ügynökségemet, s olyan felmérést csinál vele, amüyet csak akar” - tette hozzá Baránek. Pavel Haulík, az MVK ügynökség vezetője nem emlékszik konkrét esetre, ám arra igen, hogy közvetve ilyet jeleztek volna a politikusok. „Nyomban az elején le kell őket állítani, akkor nem folytatják” - mondta a szociológus. Martin Slosia- rik, a Focus ügynökség vezetője állítja: bizonyos megkeresések náluk is voltak., Azzal kezdték, hogy nem lehetne-e...? Konkrét összegig nem jutottunk el, mert az elején leállítottam őket” - nyilatkozta Slosiarik. Azt viszont mind a hárman elismerték, a pártok rendelnek belső használatra - náluk is - közvélemény-kutatásokat. „A felmérést rendelik meg, nem a számokat” - figyelmeztet Slosiarik. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit csak a legritkább esetekben hozzák nyilvánosságra a pártok - mint pl. a múlt héten, amikor először a Híd közölt egy saját használatra rendelt felmérést, majd erre reakcióként az MKP is ismertette egyik korábbi, belső használatra készült kutatását. Az utóbbi időben az MVK felméréseivel kapcsolatban merült fel a manipuláció gyanúja, mivel a többi közvélemény-kutatástól lényegesen eltérő eredményeket közöltek: az Új Többség szerepelt ezeken nagyon jól, az SDKU viszont átlagon aluli számokat „produkált”. Haulík elutasítja, hogy Lipšicék rendelésére készítette volna utóbbi két felmérését. (MSz) RÖVIDEN Borec: hatékony bíróságaink vannak Pozsony. Szlovákia az Európai Unió hat azon országa közé tartozik, melyek bíróságai több esetet zártak le, mint amennyi új beadványt kaptak - tette közzé tegnap blogbejegyzésében Tomáš Borec igazságügyi miniszter az Európai Bizottság felmérésére hivatkozva. Arról a dokumentumról van szó, mely egyebek mellett rámutatott, hogy az EÜ tagállamai közül épp Szlovákiában bízik a legkevesebb ember a bíróságok függetlenségében. (TASR) Biztonságosabb fürdőzés Pozsony. Múlt szombattól biztonságosabb a fürdőzés, a június elsejétől érvénybe lépett törvény szerint ugyanis szombattól minden úszómedencénél kell ienni egy szakképzett úszómesternek. A törvény szerint minden 25 méteres úszómedencénél egy úszómesternek kell felügyelnie a biztonságra, az 50 méteres úszómedencénél két szakképzett felügyelőre van szükség. (SITA) Csáky-Bugár 4:0 Pozsony. Negyedszer nyert személyiségvédelmi pert Csáky Pál, az MKP korábbi elnöke elődjével s a Híd jelenlegi elnökével, Bugár Bélával szemben. A héten a Pozsonyi Kerületi Bíróság teljes mértékben elutasította a Bugár által kezdeményezett pert Csáky 2010-ben mondott kijelentéseiért. Az MKP akkori elnöke azt állította: a Híd politikai és gazdasági érdekcsoportok pártja, s hogy Bugár tulajdonában több dél-szlovákiai kastély van. (TASR) Sok a stresszes munkahely Pozsony. Az EU tagállamaiban dolgozó emberek fele azt állítja, hogy stresszes közegben dolgozik, 40 százalékuk szerint a munkáltató ezt a problémát nem orvosolja vagy nem tudja megoldani kellőképpen - derül ki az Európai Munkabiztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség felméréséből. A munkahelyi stresszt a szlovákiai alkalmazottak 18%-a tartja teljesen szokványosnak, 44%-uk szerint gyakori, 25%-uk pedig csak ritkán kerül ilyen helyzetbe. A stressz okaként a bizonytalan munkahelyet, a kilátástalan jövőt vagya túl hosszú munkaidőt, a kevés szabadságot és pihenési lehetőséget adták meg. (SITA) Sulik: a KDH veri szét az ellenzéket; Matovič: mindenképpen saját elnökjelöltet akarunk indítani Káosz az ellenzéki oldalon Egyezség helyett egymásra mutogatás (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Egyre kilátástalanabb helyzetbe sodródnak az ellenzéki pártok, a vitaműsorokban hétről hétre is csak azt igazolják, hogy veszekedni tudnak, megegyezni viszont nem - állítják a politológusok, hozzátéve: az ellenzék egymást támadja ahelyett, hogy alternatívát kínálna a kormányzó Smerrel szemben. ÖSSZEFOGLALÓ Ahhoz, hogy érdekes, veszekedéssel teli vitaműsort szervezzen egy tévécsatorna, már nem kell egy kormánypárti és egy ellenzéki politikust meghívni, elég, ha az ellenzékieket ültetik egy asztalhoz. Richard Sulik, az SaS elnöke azzal vádolta meg az RTVS vitaműsorában a KDH-t, hogy még véletlenül sem tartja képviselőit ellenzéki politikusoknak. „A KDH szétveri az ellenzéket, gyakorlatilag koalícióban van a Smerrel. A többi ellenzéki párt sem akarja magára haragítani a Smert, mivel abban bízik, egyszer majd koalícióra léphet a párttal. így nem lehet együttműködni” - kesergett Sulik. Igor Matovič, az Egyszerű Emberek elnöke szerint az ellenzék legnagyobb problémája a szüntelen veszekedés és az, hogy nem azokat a pontokat keresik, amelyek összekötik a pártokat. Daniel Lipšic, az_Új Többség vezetője és Ivan Švejna, a Híd alelnöke is úgy véli, hogy mielőbb meg kell találni a közös hangot, ellenkező esetben a helyhatósági és az elnökválasztásokon is leszerepelhetnek a pártokjelöltjei. Az ellenzéki politikusok már hetek óta keresik a közös államfőjelöltet, egyelőre egy, a sajtóban felmerült névről sem akartak érdemben nyüatkozni. Sulik elmondta, pártja kíváncsi; milyen jelöltben egyezik meg a Népi Platform, de hozzátette: a végtelenségig nem fognak várni, s ha nem lesz megegyezés, saját jelölttel rukkolnak elő. Matovič közben a hétvégén bejelentette: függetlenül attól, hogy miben egyezik meg a jobboldal, ők saját jelöltet fognak indítani. „Szüntelenül azt hangoztatják, hogy tárgyalnak, de senki sem tudja, hogy miről vagy kiről. Egy biztos, a Népi Platform végét fogja jelenteni, ha nem egyeznek meg a közös elnökjelöltön” - véli Ján Baránek, a Polis ügynökség vezetője. Martin Slosiarik, a Focus ügynökség elemzőjének meggyőződése, hogy az ellenzék ebben a kérdésben sem fog dűlőre jutni. „Több jelöltjük lesz, a szavazatok pedig elosz- lanak, ami jó hír a Smer számára” - mondta. Az eddig felmerült esetleges jelölteket, mint például Pavol Hrušovskýt vagy MUan Kňažkót mindkét elemző teljesen esélytelennek tartja, (dem, SITA) Tíz éve vezették be a vizitdíjat - ha ma is létezne, 115 millió eurós bevételt hozna évente A törvényellenes illetékek ellen lépnének fel ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Több mint 115 millió eurót hozhatna házhoz, ha a kormány ismét bevezetné az évekkel ezelőtt eltörölt vizitdíjat - jelentették ki tegnap az Egészségpolitikai Intézet (HPI) képviselői. Véleményük szerint ez az összeg elég lenne ahhoz, hogy kielégítse az egészség- ügyi alkalmazottak béremelési igényeit. Peter Pažitný, a HPI elemzője szerint a kórházak például 2,95 eurót kérhetnének a fekvőbetegektől minden kórházban eltöltött nap után, az általános orvos látogatása pedig 1,25 euróba kerülhetne. Ezek a szolgáltatások jelenleg ingyenesek. „Bármelyik kormány bármikor ismét bevezetheti az illetékeket, ehhez törvényt sem kell módosítani” - mondta Pažitný. Zuzana Čižmáriková, az egészségügyi tárca szóvivője szerint belátható időn belül nem tervezik a vizitdíj bevezetését, mivel ennek az intézkedésnek nem volt a múltban pozitív hozadéka, a pácienseknek csak problémákat okozott. A tárca inkább a jelenlegi, nemegyszer törvényellenes illetékek megkurtítását tervezi. „Gyakran teljesen értelmetlen illetékeket kémek a páciensektől, például egy kórházba való belépésért, a rendelőkben üzemeltetett légkondicionálóért vagy a villanyáramért. Véleményünk szerint mindez törvényellenes, s ez ellen akarunk határozottan fellépni” - mondta a szóvivő. A törvényben pontosan megfogalmaznák, hogy tilos olyan illetékek beszedése, amelyek gátolják az egészségügyi ellátást. (dem, TASR) A jövőben minden érettségiző köteles lesz idegen nyelvből is vizsgázni Elúszik a nyelvvizsgázók előnye ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hamarosan már azoknak a negyedikes középiskolásoknak is muszáj lesz érettségizniük idegen nyelvből, akik korábban sikeresen letették a nyelvvizsgát. Az oktatási minisztérium ugyanis módosítja a közoktatási törvényt - ha a parlament is rábólint, az új rendszer 2015 szeptemberétől lép életbe. Addig még „kiválthatja” az idegen nyelvi érettségijét a nyelvvizsgával rendelkező diák, a minisztérium viszont nem elégedett ezzel a rendszerrel. A szaktárca szerint ugyanis a nyelvvizsgák súlya nem feltétlenül azonos az érettségiével, ráadásul két, különböző helyen letett nyelvvizsga színvonala sem kell, hogy azonos legyen. „A nyelvvizsgákat kiállító inMég két évig lehet nyelvvizsgázni érettségi helyett (Képarchívum) tézmények oktatási színvonalát az állam nem tudja ellenőrizni” - érvel a minisztérium. Ha pedig a végzősök egy része nem vesz részt az idegen nyelvű érettségin, képtelenség kimutatni, milyen az adott évfolyam tudásszintje, mutatott rá Michal Kaliňák, a minisztérium szóvivője. „A statisztikáinknak ezek a diákok így nem képezik részét” - magyarázta Kaliňák a Pravda kérdésére. Az igazgatók üdvözlik a változást. Szerintük a diákok egy része jelenleg csupán azért nyelvvizsgázik, hogy megkönnyítse magának az érettség git. Ólyan diákok kérik a felmentést a korábbam megszerzett oklevélre hivatkozva, akik nem tartoztak a legjobb angolosok vagy németesek közé, magyarázta Pavel Sadloň, az állami gimnáziumokat tömörítő társulás elnöke. „Nagyon helyes, ha a diák nyelvvizsgázik. De ha megcsinálja a Cl-es szintet, az érettségivel sem kellene, hogy gondja legyen” - tette hozzá Sadloň. Négy éve van lehetőség arra, hogy a negyedikes középiskolások nyelvvizsgával helyettesítsék az érettségit idegen nyelvből. A kivételt kérők száma évről évre nő - tavaly 1400 esetben ismerték el a nyelvvizsgát. (vps)
