Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-13 / 136. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 13. Vélemény És háttér 7 Az Egyesült Államoknak 1945 végén nem volt titkosszolgálata, most viszont globálisan lehallgat Orwell utópiája régen valóság Az USA a II. világháború után rögvest felszámolta titkosszolgálatát. A Köz­ponti Hírszerző Ügynök­séget (CIA) csak 1947-ben hívták életre. Napjainkban a világ első számú hatalma - élve technológiai előnyé­vel - globális és totális le­hallgatást folytat (hat). ÖSSZEFOGLALÓ Henry L. Stimson, az USA külügyminisztere az 1920-as évek végén kijelentette: „úri­ember nem olvassa mások leve­lét”. A szállóigévé vált mondás alapján 1929. október 31-én bezárta kapuit az USA rejtjelező szolgálata. Húsz évvel Stimson „úriemberes” társadalmi elkép­zelése után, 1949-ben jelent meg Georg Arthur Orwell angol író Ezerkilencszáznyolcvan- négy című regénye. A szerző egy 20. századi utópiát vetít elénk, mely szerint „az ember­nek annak tudatában kellett él­nie, hogy lehallgattak minden hangot, amit kiadott, s az ál­lampolgárok minden mozdula­tát megfigyelték”. Ma Stimson mondata tekinthető utópiának és Orwell fantáziája nem szár­nyalta túl a valóságot. Bárkit bárhol lehallgathatnak A napokban a 29 éves Edward Snowden, a CIA volt informati­kusa beismerte, hogy az ameri­kai Nemzetbiztonsági Ügynök­ség (NSA) titokban, de bírói jó­váhagyással amerikai telefonhí­vások millióit figyeli adatgyűjtés céljából. AThe Guardianlap sze­rint az NSA egy PRISM kódnevű program keretében a vüág leg­nagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figye­li, így magánszemélyek e-mail- jei és egyéb kommunikációs adatok kerültek birtokába óriási mennyiségben, függetlenül a személyek állampolgárságától. A titkosszolgálatok olyan világ­cégek adatbázisait fürkészik, mint a Microsoft, a Yahoo és a Google. Az amerikai illetékesek ugyan cáfolták, hogy bárkit le­hallgathatnak és a nagy interne­tes cégek szerverem kutakod­nak, de ezt lehetetlen ellenőriz­ni. Ugyanis a titkosszolgálatok ritkán törvénykövetők, amit a technológia megenged, azt ki is aknázzák. A botrány hatására felmerült, hogyan befolyásolja mindez a hamarosan kezdődő tárgyalásokat az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezményről. Hannes Swobo- da, az Európai Parlamentszocia­lista frakciójának vezetője úgy nyilatkozott: a felháborodás azt vonhatja maga után, hogy Was­hington kénytelen lesz bele­menni a szigorúbb adatvédelmi szabályokba. Addig viszont Ale­xander Stubb finn miniszter ta­nácsát érdemes követni, aki kö­zölte: , Amikor miniszter lettem, titkosszolgálataink azt taná­csolták, dolgozzak úgy, mintha más is olvasná az e-mailjeimet, és hallaná a telefonbeszél­getéseimet.” Szolgálatok és szolgáltatók Magyarországon és nálunk is a jogszabályok szerint nincs túl nehéz dolga a védelmi szervek­nek, ha meg akarnak figyelni va­lakit. A távközlési iparág magu­kat megnevezni nem kívánó szakértői közül többen úgy fo­galmaztak: a titkosszolgálatok lényegében bármikor, bármihez hozzáférhetnek. A szolgáltatók - ha lehallgatást kémek tőlük - a rendőrségtől a bírósági enge­délyt kérik, s időnként „labdáz­nak” is a hatóságokkal. Szűkebb a mozgásterük, ha a nemzetbiz­tonságtól érkezik a megkeresés: jogilag is kevesebb a lehetősé­gük, illetve az együttműködés elég pontosan szabályozott ke­retek között zajlik. Ráadásul a szolgálatok a mobilszolgáltatók forgalmába saját hatáskörben, a szolgáltatók tudta nélkül is be tudnak tekinteni, jó pár éve ki­épült az a rendszer, amely erre lehetőséget biztosít. A tengerfenéktől a csillagos égig Egyébként nincs új a nap alatt. A 2000. év egyik vezető híre volt egy, az egész Földet behálózó „információs pajzs” létének be­ismerése. A sajtó nyomására napvilágra került dokumentu­mokból kiderült: az ECHELON (magyarul: harcvonal) rendsze­re ma is a legnagyobb titokban, a titkosszolgálatok felügyelete alatt működik. Az angolszász or­szágok (USA, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) által működtetett ECHELON terve világos: földi megfigyelő bázisok, kémhajók (hét tenge­ren), tengeralattjárók, továbbá szigorúan titkos műholdak fi­gyelik az egész Föld, az emberi­ség globális kommunikációs há­lózatának forgalmát. Vagyis a csúcstechnológiai lehetősége­ket kiaknázva általános megfi­gyelés folyik: korábban a hideg­háborúra hivatkozva, aztán a kereskedelemben zajló csaták­ra, napjainkban pedig a terro­rizmusra. (NSZ, shz) (Peter Gossányi rajza) Ugyan, ki akarna téged lehallgatni? Bele is bolondulna. JEGYZET vosságokat, majd külföldön el­Keserű pirulák PÉTERFl SZONYA Panaszkodnak ismerőseim, hogynem tudják beszerezniaz orvos által felírt gyógyszereiket. A családtagok mozgósítása se járeredmény- nyel, a felírt orvosság eltűnt a patikákból. A miérttel kapcso­latban az illetékesekködösíte- nek. Holottnyílttitok,hogyaz ügyeskedő gyógyszerforgal­mazók felvásárolják a Szlová­kiában olcsóbban árusított or­adják azokat, jelentős haszon­nal, persze. Évi 300 milliós for- galomrólvanszó. A gyógyszerekkel ily módon kereskedni nem illegális, és a szerekhiánya nem országos, csupán regionális, ezért nincs, aki ezt hivatalosan leállítaná. Pedig az év első hónapjaiban az Állami Gyógyszerellenőrző In­tézetnek több mint 1400for­galmazójelentett be gyógy­szerkivitelt. Hamarosan talán j avul a helyzet, a hivatal egy or­vosság esetében nem engedé­lyezte a re-exportot. Hátha egy fecske is csinál nyarat. Rosszabb helyzetben vannak azok, akik csak akkor jogosul­takalegkorszerűbb (legdrá­gább) kezelésre, ha már kipró­bálták rajtuk az összes többi lé­tező gyógyszerkúrát-hatásta- lanul. Sokszorévek telnek el így, és senkit nem érdekel, hogy az olcsóbb gyógyszerek is na­gyon sokba kerülnek az egész­ségbiztosítóknak. Például a sclerosis multiplexben szenve­dőknél csak akkor jöhet szóba újfajta kezelés, ha romlik az ál­lapotuk. így aztán hosszú ideig szednek olyan gyógyszereket, melyek alig segítenek, de azo­kért is havonta 70-100 eurót fi­zetnek. Holott számos ország­ban, épp azért, hogyne romol­jon a beteg állapota, azonnal hozzájut a lehető legjobb or­vossághoz. S persze van, ami­kora szakorvos aj óbb gyógy­szert ajánlja, de egyre többen nem tudják vállalni a kezelés anyagi terheit. Tehát a régi gyógyszertkérik, vagy pedig spórolnak a drága orvossággal, fél tablettánként szedik, így duplaannyi ideig kitart... Vagy például az asztmások hozzájuthatnak a modern inha­látorokhoz, az orvosok is ezek használatátszorgalmazzák. Csakhátminélkorszerűbb, an­nál többe kerül. Abetegnek. Az egészségügyi tárca egyre hangsúlyozza, hogy sikerült csökkenteni a gyógyszerkiadá­sokat. Hogy lehet, hogy ezt a betegeknem tapasztalják?! KOMMENTAR Megint jőnek, alkudoznak KOCUR LÁSZLÓ Ma összeülnekaNépi Platform pártjai, hogy a főügyészválasztásról, azÁllami Számvevőszék elnökénekmegválasztásáról, a megyei és az el­nökválasztásról döntsenek. Ján Figel, az ülés­nek helyet biztosító Kereszténydemokrata Moz­galom elnöke a tárgyalás kapcsán azt találta mondani, bízik benne, hogyaNépiPlatform pártjainak nyárra sikerül megtalálni a közös köztársaságiel- nök-jelöltet. Hadd frissítsükfel a néppárti politikusok megko­pott emlékezetét: már tavaly többször kitolták a közös j elölt megtalálásának időpontját. Előbb közös ellenzéki elnökjelölt­ben gondolkoztak, majd, miután a Szabadság és Szolidaritás­sal megromlott a viszony, ületve a párton elhatalmasodtak bel­ső problémái, maradt a népi elnökjelölt-keresés. Az, hogy ennyi egyeztetés után sem sikerült közös nevezőre jutni, azt mutatj a, a Népi Platformjelen formájában mihaszna gittegylet. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió lét és nemlét ha­tármezsgyéjén egyensúlyoz, a közvélemény-kutatások rendre a parlamenti küszöb környékén mérik a kétszeres kormány­pártot. A Kereszténydemokrata Mozgalom esetében elgon­dolkodtató, mennyire hiteles részükről az ellenzéki összefo­gásra való buzdítás, hiszen megyei szinten szemrebbenés nél­kül lepaktált a Smerrel. A Híd - partnerei problémáihoz ké­pest - még egész jól van, bár azt valószínűleg meg kell majd magyaráznia választóinak, miért nem várt a kisebbségi kor­mánybiztos visszahívásával a kulturális támogatások kiutalá­sának lezárásáig; másként megközelítve, ha önmagukat technokrata pártként határozzák meg, miért éppen most kezdtek önérzeteskedni. Minél tovább keresi e három tömö­rülés a közös jelöltet, annak annál kisebb lesz a súlya. De ha még meg is találnák, nem állíthatják ki közös ellenzéki jelölt­ként, hisz a Szabadság és Szolidaritás külön utakon jár, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségekről meg a Jóis­ten se tudja, hogy mit akar, illetve, hogy amit ma akar, azt holnap is fogja-e. A lapjárásba minden bizonnyal Dániel Lipšic Új Többsége (NOVA) és a Magyar Közösség Pártja is bele fog szólni. Ilyenformán majdhogynem mindegy is, hogy a Népi Platform pártjainak sikerül-e közös jelöltet állítani, az csupán egy lesz az ellenzéki jelöltek sorában. Pedig 2014 tavaszára, az elnökválasztás idejére mégjobban érezhetők lesznek a Fi- co-kormány gazdaságpolitikájánakhatásai, így az elnökvá­lasztás egyben szimpátiaszavazás is lehetne, a választók a Smer jelöltjét büntethetnék az összehúzott nadrágszíjak mi­att. Ám amíg a monolitikus Smerrel szemben egy ilyen diffúz valami áll, Fico nyugodtan hátradőlhet, ha az elnökválasztás a tervei szerint alakul, az érdektelenségbe fulladó európai par­lamenti választásokon senki sem fogja megszorongatni. Es akkor 2016-ig nyugta lesz. FIGYELŐ Titkos alku Bős ügyében A Figyelő értesülése szerint már egy ideje megszületett a szakértői egyezség Magyaror­szág és Szlovákia közt a bős­nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében, s a jelenleginél jóval több víz kerülhet a Kis-Duná­ba. Magyarország nem kap pénzt, de az elterelt Dunából 50 százaléknyi vízhez jut a je­lenlegi 15 százaléknyi helyett. Az informális megállapodás után már csak formálisan kell rögzíteni a két kormánynak a megegyezést. Fel kell hatal­mazni a tárgyalófeleket, hogy a részletekről megállapodja­nak. A lap néhány héttel ko­rábbi értesülései szerint a fel­hatalmazás azonban egyelőre nincs napirenden a magyar kormánynál, mert a „közele­dési folyamat elején vagyunk”. Kérdés, hogy ezt az árvíz fel- gyorsította-e. Mindenesetre most is politikai szempontok a döntőek - írta a Figyelő. Cseh harckocsik Líbiának Egymilliárd korona érték­ben 350 páncélozott harcko­csit szállít Líbiának néhány cseh cég - közölte az E15 cseh gazdasági napilap. A cseh had­sereg tartalékaiból származó tankokat megjavítják és a meg­rendelő elvárásai szerint kor­szerű berendezésekkel látják el. Líbia szeretné, ha a cseh cé­gek 300 harckocsit a helyszí­nen javítanának meg. Ezek a líbiai hadsereg tulajdonában vannak, de használhatatla­nok. Líbia ugyanakkor azt is kérte, hogy a járművekhez ad­janak el megfelelő muníciótis, de ebben a kérdésben a cseh külügyminisztérium óvatos, mert a lőszer könnyen illeték­telen kezekbe kerülhet. A cseh cégek azt hangoztatják, ez az egész tranzakció meghiúsu­lásához vezethet. Azonban az ENSZ is megállapította, hogy Líbiából illegálisan visznek Id katonai anyagokat. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents