Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-11 / 134. szám, kedd

4 Régió-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 11. www.ujszo.com AJANIO Június 11.(kedd) Komárom - 18.00: Mud­Nagyszombat - 16.30: ruczó Kornél Szelíd teremtés magyar mise a Fő utcai Szent - A Frankenstein-terv című Ilona-templomban. (z) filmjének vetítése a Jókai Színház Vasmacska Film- Június 13. (csütörtök) klubjában, (vkm) Fotók arról, amit a zsidó közösség elhagyott Last folio - Yuri Doje fotókiállítása S1TA-HÍR Kassa. Ma délután nyitják meg a zsinagógában a kana­dai-szlovák származású Yuri Dojc Last folio című fényképki­állítását. Az anyag a fotós munkásságának több mint tíz évét mutatja be, azt az idősza­kot, amikor Kelet-Szlovákiá- ban kutatta a zsidó kultúra nyomait. A felvételek azt mu­tatják be, amit a zsidó közösség elhagyott, mert tagjait kon­centrációs táborba deportál­ták. Ezt emeli ki a kiállítás egyik alcíme: Az, ami megma­radt. A Last folio gyűjtemény emlékezés a múltra azok port­réival, akik túlélték a holoka- usztot, az elfelejtett, gazzal be­nőtt temetőkről, az elhagyatott épületekről, a zsinagógáról és a könyvekről mint az emberi em­lékezet tanúiról készült felvéte­lekkel. A kiállítás esztétikai és érzelmi hatását fokozza, hogy a zsinagógában rendezték, amelynek egyelőre csupán a homlokzatát újították fel, az épület belseje még a múló idő pusztító nyomait viseli magán. A kassai zsinagóga az évek hosszú során lepusztult, teteje beázik. Pavol Sitár, a Kassai Zsidó Hitközség elnöke úgy tá­jékoztatott, az elmúlt években félmillió eurót fordítottak a te­tő és a homlokzat rekonstruk­ciójára - egyrészt saját forrás­ból, másrészt a Rothschüd Ala­pítvány támogatásából. Pavol Sitár elmondta továbbá, hogy a zsinagógát megnyitják a nagy- közönség előtt, a zsidó kultúra kisebb múzeumát rendezik be benne, de emlékeztetni fognak a holokauszt áldozataira is, annak a hétezer zsidónak a ne­ve, akik nem tértek vissza a koncentrációs táborból, a zsi­nagóga falán olvasható. Tanfolyamon készítik fel a 12 alkalmazottat Polgárőrök a Luník IX-en S1TA-H1R Kassa. Újra szolgálatba akar­ják állítani a roma polgárőröket a Luník IX lakótelepen. A város 251 672 eurót szán erre a célra. Kassa vissza nem térítendő tá­mogatást kér a Szociális Fej­lesztési Alapból. A járőrszolgá­latot szeptembertől 2015 au­gusztusáig tervezik, abban a reményben, hogy biztonságot és rendet szavatol az ország legnagyobb roma lakótelepén. A jarorcsapat tizenkét tagú len­ne, egy személy koordinálná a szolgálatokat. A tagokat bizott­ság választja ki. A járőrcsapat tagjait tanfolyamon készítik fel, tájékoztatják őket jogaikról és kötelességeikről, a büntetőjog­ról és a büntetőeljárásról szóló törvényekről is. A polgárőrök - akik igazolványt is kapnak - pá­rosával járják majd a lakótelep utcáit, nyolcóránként válta­koznak, fizetésük körülbelül havi 600 euró lesz. I SZERDÁN! Kulturális központ lehet a szenei zsinagóga SZÜLttFŰLD A legtöbb hír a régiókból! Vásárút és Nádszeg közt le kellett zárni a főutat - kiöntött a Kis-Duna Tőkési-ága Mátyusföldön nem fenyegetett komolyabb áradás Királyrév/Nádszeg. A Du­nán levonuló árhullám a Kis-Duna és a Fekete-víz vízszintjére is kihatással volt. A mátyusföldi köz­ségeket nem fenyegette közvetlen veszély, de felkészültek a védeke­zésre. Szombaton a főút egy szakaszát elöntötte avíz. BARTALOS ÉVA ,A múlt hét elejétől folyama­tosan figyeltük a helyzetet, ér­tékeltük az információkat, a várható vízállás és az időjárási előrejelzések alapján intéz­kedtünk” - nyilatkozott la­punknak Miroslav Spál, a Vági Ármentesítő Vállalat igazgató­ja. Hozzátette, a régiót gyakran sújtják árvizek, így a polgár- mesterek, a lakosok, a tűzoltók és a rendőrség is tudja, mi a te­endő. Az elemzések alapján azt jósolták, a Fekete-víz és a Kis- Duna vízállása eléri a 2002-ben mért értéket. A királyrévi szi­vattyútelepen huszonnégy órás szolgálat működött. Királyrév­ben vasárnap délután öt óráig emelkedett a Fekete-víz. „Este tíztől csökken a vízszint. Egy helyen homokzsákokkal kellett erősítenünk a védelmet” - mondta Racsko Pál, Királyrév polgármestere. Nádszegen a Kis-Dunát és a Fekete-vizet is figyelték. „A Kis-Duna vízszint­je nem haladta meg a 2002-es magasságot. Az erdőben ho­mokzsákokat kellett kirak­nunk, hogy megvédjük a ter­mőföldeket. Azon a területen korábban eltávolították a töl­tést. A folyó lassan vissza­vonul” - tájékoztatott Juhos Ferenc, Nádszeg polgármeste­re. A nádszegi oldalon folya­matosan épül a Fekete-víz gát­ja, kilenc kilométeres szaka­szon egy méterrel emelik meg a töltés koronáját. Királyrévben azonban hiányzik a töltés, csak az Oncsa utcát védi egy hatszáz méter hosszú gát. A két telepü­lést 2006-ban sújtotta a legna­gyobb árvíz. Szombaton lezárták a Nád­szeg és Vásárút közti főutat, melyet a Kis-Duna Tőkési-ága öntött el. Vasárnapra apadni kezdett a folyó, így feloldották a korlátozást. Mindkä faluban felkészültek az áradásra. Királyrévben egy he­lyen kellett homokzsákokkal erősíteni a töltést (A szerző felvétele) Nem szívesen nyilatkoznak az alkalmazottak és a beszállítók, van, aki a kintlévőségét félti Közel 300 ember veszíti el a munkáját a Nagykürtösi járásban A lukanényei telepen pár nap alatt több mint 100 ezer tojótyúkot adtak el (A szerző felvétele) 1BOS EMESE Lukanénye/Nagykürtös/ Kishalom (Maié Stracany). Csoportos létszámleépítést je­lentett be a Hrko Holding. A cég a gazdasági válságra és a piac telítettségére hivatkozik. Az ország egyik legnagyobb to­jásforgalmazója 289 munka­társától válik meg fokozatosan. A vállalat szerint a tojás eladási ára jelenleg olyan alacsony, hogy csak veszteséget termel a cég, ezért a mintegy 900 ezres tojótyúkállományt 250 ezerre csökkenti. Akik vagy alkalma­zottként, vagy beszállítóként kapcsolátban álltak a vállalat­tal, úgy látják, csak idő kérdése volt, mikor jelent csődöt, bár erre hivatalosan még nem ke­rült sor. Semmi előjele nem volt Kuzma Zoltán, Lukanénye polgármestere lapunknak el­mondta, a cég több mint három éve vásárolta fel a község hatá­rában található tyúkfarmot. Eleinte örültek az új befektető­nek, hiszen több lakos is mun­kát kapott a telepen. Később jöt­tek a problémák. Építkezési en­gedély nélkül kezdték bővíteni a telepet, ezért a falu az építés­ügyi hivatalhoz fordult. Nem volt ritka az sem, hogy jelentős adóhátralékot halmoztak fel. Tavaly csak végrehajtó segítsé­gével tudták behajtani a tarto­zást. A lukanényei telepen 13 épületben több mint 100 ezer tojótyúkot tartottak. Hivatalo­san 18-an, de a helyiek szerint több mint 70-en dolgoztak a vállalatnak csak ebből a köz­ségből. Az egyik volt alkalma­zott lapunknak azt mondta, vá­ratlanul érte őket a felszámolás híre, nem volt előjele annak, hogy baj van. Mások viszont azt állítják, jó ideje anyagi gondok­kal küzdött a cég, már körülbe­lül két hete nem tudtak élelmet vásárolni az állatoknak. A helyi telepet napok alatt felszámol­ták, az állatokat eladták, az al­kalmazottak a felmondási idő végéig a telepet takarítják. Az alkalmazott szerint minden rendben van Nagykürtösön ottjártunkkor árulták a tyúkokat. Magyaror­szági, zólyomi és rimaszombati autók reggel fél hattól sorakoz­tak a kapunál. A várakozókat csak délben engedték be a te­lepre, ahol óriási fejetlenség uralkodott. Jó ideig az sem volt világos, melyik épületben van­nak még eladásra szánt állatok. Valamivel később egy ingerült alkalmazott durván kitessékelt a telepről. A férfi arra a kérdés­re, hány tyúkot adtak el eddig, és mennyit tartanak meg, nem válaszolt. Ahogyan arra sem, mi lesz a teleppel és a berende­zésekkel. Azt állította, semmi szokatlan nem történik, min­den rendben van a telepen, csak az egyik kereskedelmi te­levízió szenzációhajhászása miatt kapta fel a sajtó a témát. Nem értette viszont, hogy a média akkor miért nem érdek­lődött a vállalat iránt, amikor az egyik legnagyobb tojásbe­szállító volt az országban. 30 cent a csibe ára A Kishalom határában talál­ható telepet éppen ottjártunk­kor zárták be. A neve elhallga­tását kérő alkalmazott elmon­dása szerint a telep üres, már minden mozdíthatót elvittek. A helyiek szerint jó ideje sejteni lehetett, hogy gond van a cég­ben. Már novemberben eladtak néhány állatot, amelyek siral­mas állapotban voltak. Fillére­kért szabadultak meg tőlük. Az egyik asszony akkor 10 darab egyéves tojótyúkot vásárolt, 30 centért darabját. Azt mondta, soha azelőtt olyan sovány tyú­kokat nem látott. Kishalom la­kosai úgy tudják, 3-5 hónapon belül ismét beindítanák a tele­pet. Milan Filo, a szklabonyai mezőgazdasági vállalat vezető­je szerint erre nincs reális esély. Hozzátette, ő mindössze 2000 tojótyúkot tart, de még egy ilyen, viszonylag kis telep fel- fejlesztése sem megy máról holnapra. Véleménye szerint egyébként jelenleg valóban stagnál a tojáspiac. „Manapság 0,08 euróért is alig lehet eladni a tojás darabját, három évvel ezelőtt még érdemes volt tojó­tyúkot tartani, ma már nem” - közölte Füo. A gazda úgy véli, a Lengyelországból behozott to­jások árával nem tudják fel­venni a versenyt a hazai terme­lők. Szerettük volna kikérni a Hrko Holding képviselőinek a véleményét is, de sajnos egyet­len vezetőt sem tudtunk elérni. Jozef Galla, a nagykürtösi munkahivatal igazgatójának közlése szerint a leépítés mint­egy 1,5 százalékponttal növeli a régióban a munkanélküliségi rátát, ami jelenleg 23,5 száza­lékot tesz ki.

Next

/
Thumbnails
Contents