Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-08 / 132. szám, szombat
4 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 8. www.ujszo.com Zárjuk el a gázt és a villanyt, ha elöntés fenyeget Árvíz után ellenőrizzük a gáz- és villanyhálózatot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az árvíz által sújtott települések lakói, ha elöntés fenyeget, áramtalanítsák az elektromos hálózatot, a gáz- és vízvezetékrendszer főcsapját pedig el kellene zárniuk - figyelmeztetnek az energiaszolgáltatók. Nem árt az óvatosság az ár levonulását követően sem, hiszen a víz könnyen kárt tehet a vezetékekben, az elektromos vagy gázkészülékekben is. „A Szlovák Gázművek (SPP) azt ajánlja a fogyasztóknak, hogy az árvizet követő üzembe helyezés előtt szakemberrel vizsgáltassák át a gázvezetékeket és a készülékeiket” - nyilatkozta Ivana Zelizňáková, az SPP distribúcia szóvivője. Ugyanezt ajánlja az áramszolgáltatás esetében Jana Pohan- ková, a Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató (ZSE) kommunikációs osztályának munkatársa is. ,A villany bekapcsolása előtt ellenőrizni kell, hogy a víz nem tett-e kárt a vezetékekben” - mondta Pohanková, aki szerint a víz olyan helyeken is kárt tehetett a vezetékekben, amelyeket a fogyasztók nem, csak a villanyszerelők képesek felfedezni. Azoknak, akik mindezek ellenére sem hívnak szakértőt, az energiaszolgáltatók azt ajánlják, hogy alaposan nézzenek körül a házban és a ház körül, nem látnak-e gázszivárgásra vagy az elektromos vezetékek hibájára utaló jeleket. Ha gázszagot éreznek, alaposan szellőztessék ki a házat, nyissák ki az ablakokat, ajtókat, majd hagyják el az épületet, és ami a legfontosabb, ne gyújtsanak rá, és ne használjanak nyílt lángot. Gondok akadhatnak a vízszolgáltatással is. A vízzel elöntött területeken a csőtörés vagy a vízkimaradás miatt fertőzötté válhat a csapvíz, így mindaddig, míg a vízmű üzemeltetője, illetve a közegészségügyi szakemberek nem vizsgálják meg a vízminőséget, az csak forralás utániható. (mi, TASR) RÖVIDEN A Kerekasztal sem ért egyet Lajčákkal Pozsony. Nem ért egyet a Szlovákiai Magyarok Kerékasztala sem azzal, ahogyan Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter magyarázta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága döntését Dolník Erzsébet és Fehér István állampolgárságának megvonása ügyében. ,A Kerekasztal fontosnak tartja, hogy a bíróság e döntésével nem hozott, nem hozhatott érdemi döntést a szlovák állampolgárság elvesztése kapcsán. A Bíróság kizárólag az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok megsértése kapcsán bír joghatósággal, az állampolgársághoz való jogot az Egyezmény nem tartalmazza” - áll a közleményükben. A szlovák külügy úgy kommentálta a döntést, hogy a bíróság kimondta: az állampolgárság megvonása nem ellentétes az emberi jogokkal, (lpj) Uniós pénzt kérnek a polgármesterek Pozsony. Müan Ftáčnikot, Pozsony főpolgármesterét választotta elnökévé tegnap a Szlovákiai Városok Szövetsége (ÚMS). A résztvevők felszólították a kormányt, hogy legalább 2 milliárd euróra növelje az integrált regionális operatív programra fordítható összeget az Európai Unió következő, 2014-2020-as költségvetési ciklusában. A jelenlegi előirányzat 1,3 milliárd euró. Azt is el szeretnék érni, hogy az önkormányzatok kapják az uniós infrastrukturális támogatások 35-40%-át, vagyis mintegy 5-5,6 milliárd eurót. (SITA) Csúcstalálkozó lesz a fővárosban Pozsony. Húsz közép-, kelet- és dél-európai ország államfője fog vitatkozni Ivan Gašparovič köztársasági elnök meghívására jövő héten a szlovák fővárosban azon a kétnapos csúcstalálkozón, amelynek fő témája a Növekedési stratégia a válság utáni időszakban. A csúcstalálkozón uniós és unión kívüli államok vezetői is részt vesznek, de itt lesz Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is. A12 európai uniós tagállam és Horvátország mellett itt lesz például Moldávia, Szerbia és Koszovó képviselője is. A június 12-13-án megrendezésre kerülő csúcs az elnöki iroda szerint nem okoz majd közlekedési káoszt a fővárosban. (SITA) Berényi-Semjén-találkozó Komárom. A nemzeti, aktuálpolitikai, gazdasági témák mellett az árvízhelyzetről is szó volt Berényi József, az MKP és Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke közti pártközi egyeztetésen csütörtök este. Semjén Zsolt szerint Magyarország gazdaságilag erősödő ország, és ebből az erősödésből részesedni fognak a határon túl élő magyarok is. Berényi úgy látja, Szlovákiára takarékoskodás vár, ugyanakkor a párt számára elfogadhatatlanok az olyan megszorítások, amelyeknek a magyar kisiskolák bezárása, önkormányzatok összevonása lenne a következménye, (vkm) Az egészségügyi intézmények jobb fizetési feltételeket követelnek az Union Egészségbiztosítótól Hónap végéig várnak a kórházak Sok kiskórháznak a túléléshez kell a magasabb térítés (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Még mindig nem egyezett meg a Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS) és az Union Egészségbiztosító a befejezett kórházi kezelések áráról. A két fél képviselői ma is egyeztetnek, eredményeket jövő hét elejére ígértek. A kórházak egy hetet adtak az Unionnak. LAJOS P. JÁNOS Az ANS múlt héten javasolta tagjainak, hogy mondják fel az Unionnal kötött szerződéseiket, mivel a biztosító nem hajlandó azok módosítására az ANS igényének megfelelően, amely átlagosan 7%-os áremelést jelentene. Tegnap sem az ANS, sem az Union nem akart részleteket elárulni a tárgyalások jelenlegi állásáról. „Megegyeztünk, hogy a tárgyalások lezárulásáig nem adunk ki semmilyen tájékoztatást” - mondta lapunknak Veronika Hauswaldová, az Union szóvivője. Egyelőre kivárnak a kórházak Lapunk információi szerint a kiskórházak múlt héten nem váltották be a fenyegetést. „Egy hetet adtunk az Unionnak, a biztosító levélben reagált az ANS múlt heti lépésére, de ez nem nagyon felelt meg elvárásainknak - mondta lapunknak Horváth Zoltán, a dunaszerda- helyi kórház igazgatója. - Ha a biztosító nem változtat álláspontján, és az egyéni tárgyalások sem vezetnek sikerre, akkor biztosan csatlakozunk majd az ANS kezdeményezéséhez. Legfeljebb a hónap végéig adunk időt a tárgyalásoknak.” Szerinte azonban nemcsak az ár a lényeges, kifogásolja, hogy az Union visszamenőleg 2-3 évre ellenőrzi az elvégzett és korábban már ellenőrzött kezelések jogosságát. Az Általános is zsarol Horváth megerősítette azt is, hogy az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) nyomásgyakorlása is szerepet játszik a kórházak viszonylag merev hozzáállásában. „Az Általános valóban úgy kötött velünk szerződést, hogy az általa kínált ár csak akkor érvényes, ha a szolgáltató más biztosítóval nem köt szerződést alacsonyabb árra - magyarázta Horváth. - Ha például a sebészetre az Általános 500 eurót ajánl egy befejezett kezelésért, de a kórház például az Unionnal 480 euróra köt szerződést, akkor az Általános is csak 480 eurót hajlandó fizetni.” A kórházak nehezen tudnak ellentmondani a VšZP-nek, mivel nem engedhetik meg maguknak, hogy a piacvezető biztosítóval ne kössenek szerződést. Az Union ügyfelei is teljes kezelést kapnak Az 57 megyei és városi kórházat tömörítő szervezet közgyűlése múlt héten döntött úgy, hogy javasolja tagjainak: mondják fel az Unionnal kötött szerződéseiket. Az ANS szerint ugyanis ez a biztosító fizeti a legkevesebbet a kórházi kezelésekért. „Három hónapja tárgyalunk az Unionnal a befejezett gyógykezelések áráról, azt szeretnénk, hogy a másik két biztosítóval összehasonlítható árat fizessenek” - magyarázta múlt héten az ANS döntését Marián Petko, a szervezet elnöke. Az ANS tagja a legtöbb déli kórház, mint például a du- naszerdahelyi, a galántai vagy a rimaszombati. A biztosító ügyfeleinek azonban nem kell attól tartaniuk, hogy nem kapják meg a szükséges ellátást ezekben az intézményekben, mivel a szerződések felmondási ideje három hónap. Ebben az időszakban mindenképpen jár a teljes ellátás. A kórházaknak a sürgős eseteket a felmondási idő lejárta után is el kell látniuk. 6 millió új munkahelyet kellene teremteni az EU-ban, a fiatalok munkanélkülisége a legaggasztóbb Riasztó a foglalkoztatási helyzet az unióban A fiatalok a pozsonyi munkaerőbörzén. Nagy a túljelentkezés. (Pavol Funtál felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Drasztikusan visz- szaesett a foglalkoztatottság a az Európai Unióban, derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a Munka világa jelentés 2013 dokumentumából. „Az Európai Uniónak 6 millió munkahelyet kell megteremtenie a válság előtti szintek visszaállítása érdekében, de a munkaerő-piaci feltételek tovább romlanak” - áll a jelentésben. A foglalkoztatási ráta az országok döntő többségében csökkent: az EU-27-ben mért 57,2%-os foglalkoztatási ráta a 15-74 év közöttiek esetében 2012 negyedik negyedévében 1,4 százalékponttal volt kevesebb, mint a válság előtti szint, vagyis 2007 negyedik negyedéve. Ä foglalkoztatás csökkenése mellett az ILO a munkanélküliség és elsősorban az ifjúsági munkanélküliség folytatódó emelkedését tartja a legriasztóbbnak: 2013 márciusában a munkanélküliségi ráta uniós szinten elérte a 10,9%-ot és a munkanélküliek száma a 26,5 millió főt - mindkét mutató jelentősen meghaladja a 2008 márciusában regisztrált adatokat. Valójában, az öt évvel azelőtti adatokhoz képest a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékponttal magasabb. A fiatalok körében mért munkanélküliségi ráta aggasztó szinten, 23,5%-on állt idén márciusban szemben a 2008-ban regisztrált 15,5 százalékos szinttel. A szlovákiai helyzet uniós összehasonlításban is a legrosszabbak közé tartozik, 33% feletti fiatalkori munkanélküliséggel. Nem segített a helyzeten a szociális ügyi minisztérium programja sem, amelyre 49 millió eurót tettek félre ön- kormányzatok és vállalatok számára. Nem kapkodnak a fiatal munkanélküliek után az önkormányzatok, mindössze 404 támogatott munkahely létrehozására nyújtottak be kérvényt, és április végéig 334 munkahelyre kötöttek szerződést a munkaügyi hivatallal. „Ez a projekt nem az elképzelésünknek megfelelően alakul” - vallotta be Ján Richter munkaügyi miniszter. A vállalkozói szféra jobban teljesített: 7906 munkahely létrehozására kértek támogatást, amiből 5900-ra már megkötötték a szerződéseket. A harmadik legnagyobb probléma a hosszú távú munkanélküliség növekedése, ami az álláskeresők reményvesz- tettségét eredményezi: 2012 utolsó negyedévétől 11,7 mü- lió ember hosszú távon munkanélküli az EU-ban. Számuk 1,4 millióval több, mint egy évvel azelőtt és 5,7 millióval haladja meg a 2008-as szintet. A legtöbb EU-tagállamban a munkanélküliek több mint 40%-a több mint egy éve nem rendelkezik munkahellyel. Szlovákiában ez az arány több mint 50%-os, vagyis mintegy 200 ezer embernek már több mint egy éve nincs állása, (lpj)
