Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-01 / 126. szám, szombat
Gyereknapi rejtvények: skandi, zebrapuzzle, útvesztő, logikai fejtörők 17. oldal 2013. június 1., szombat, 7. évfolyam, 22. szám Tolongás a Mount Everesten A héten ünnepelték a 60. évfordulóját annak, hogy Edmund Hillary új-zélandi alpinista egy serpa kíséretében a világon elsőként feljutott bolygónk legmagasabb hegyére, a Mount Everestre. E dmund Hillary és a nepáli Tenzing Norgay 1953. május 29-én érte el a tengerszint felett 8848 méter magasan található csúcsot, s ezzel beírták magukat a hegymászás történetébe. Az akkor még kivételesnek számító teljesítményt azóta közel 4 ezer férfi és nő vitte véghez, köztük a napokban a Kancsendzönga meghódítása után eltűnt Erőss Zsolt is, aki első magyarként 2002. május 25-én jutott fel a „világ tetejére”. A hírnév és egy újabb rekord felállításának reményében minden tavasszal emberek százai várakoznak a Mount Everest alaptáborában, hogy az alkalmas időben megkezdjék az expedíciót. A legutóbbi szenzáció éppen múlt héten történt a Himalája részét képező hegyen: a 80 éves japán Juicsiro Miura a legidősebbként jutott fel a csúcsra. Az egykori profi síelőnek és extrémsportolónak nem ez az első figyelemre méltó kalandja a Mount Everesten. 1970-ben sílécen ereszkedett le a hegy déli oldalán, és már 2003-ban is elnyerte a világ legidősebb Csomolungma- hódítója címet, csak azt nem sokkal később elvette tőle egy másik japán alpinista. A Mount Everesten idén májusban nemcsak a szépkorúak küzdelme zajlott, hanem több más kategóriában is folyt a versengés. Megmászta a hegyet például az első szaúd-arábiai nő, a-25 éves Raha Moharrak, míg a 33 éves A csúcshódításra készülők száma évről évre meredeken emelkedik, s mivel a feladat végrehajthatóságának május-júniusi időkerete meglehetősen szűkös, egy kedvező időjárású napon torlódások alakulnak ki a Nepál és Kína közös határszakaszán magasodó hegyen. Csak az idei szezonban több száz embernek sikerült elérnie a 8848 méteres csúcsot - jelentette a svájci technikailag nehéz részeken hosszú sorok képződtek, és az így létrejött „dugó” miatt két és fél órát kellett várakozni. y> mexikói alpinistának, David Lianónak elsőként sikerült egy szezonban kétszer is meghódítania a csúcsot. A természeti látványosság egyik hazájában, Nepálban a 27 éves Nisha Adhikari gondoskodott az újságokban a szalagcímekről, mivel ő az első helyi filmcsillag, aki feljutott a magaslatra. ci napilap tudósítója, akinek értesülése szerint mostanáig ez a szám a jó időnek köszönhetően akár a 700-at is elérheti. Az 5364 méteres magasságban lévő alapbázistól a csúcsig felvezető köteleknek és az oxigénpalackoknak köszönhetően ma már lényegesen egyszerűbb a csúcs megmászása, mint amilyen 1953- ban volt. Az emberek mintegy 90 százaléka csoportosan, hegyi vezetők (serpák) irányításával mássza meg a Csomolungmát, és a felfedezőúton rendszerint kitaposott ösvényeken haladnak egyik tábortól a másikig. Nem véleden tehát, hogy a könnyítések nyomán a profik mellett egyre több tapasztalatlan kiránduló vág neki a Himalája csúcsainak. A hegy „túlnépesedése” azonban egyre nagyobb problémát jelent. Két norvég profi hegymászó, aki nemrég tért haza a Mount Everestről, a The Guardian című brit napilapnak nyilatkozva „kaotikusnak” nevezte a magasban uralkodó helyzetet. Mint elmesélték, néhány órán belül körülbelül száz ember próbált meg feljutni a csúcsra, közülük sokan ráadásul a legalapvetőbb szabályokat sem ismerték, és nem is voltak elég fittek. A technikailag nehéz részeken hosszú sorok képződtek, és az így létrejön „dugó” miatt két és fél órát kellett várakozni a legutolsó meredek szakasz előtt - panaszkodtak az alpinisták, hozzátéve, hogy ha az időjárás akkor kedvezőtlenre fordult volna, pillanatok alatt teljes káosz alakult volna ki. A Mount Everesten az idei szezonban - amely a monszunszelek közeledtével hamarosan a végére ér - eddig hét hegymászó és három serpa vesztette életét, előbbiek közül egyre többen halnak meg az expedícióval járó kockázatok alábecsülése, így például a felkészületlenség esetén könnyen kialakuló magaslati betegségek miatt - írta az NZZ. A Der Spiegelben egy svájci hegymászó - a közte és nepáli serpák között áprilisban kialakult véres összetűzés kapcsán — érdekes dologra hívta fel a figyelmet. Ueli Stecket csaknem meglincselte tucatnyi serpa, amiért - szerintük - két társával „illetéktelenül” megközelítette a nepáli vezetők által éppen rögzített mászókábelt. Steck szerint az utóbbi években felnőtt serpák fiatal nemzedéke roppant öntudatos: a tömeges turizmusnak köszönhetően a 20 év körüli fiatalok két hónap alatt fejenként 7000 dollárt keresnek, ami Nepálban rengeteg pénz. Bevételük azonban kizárólag a ▲ A „Föld istenanyja" mára már tömeglátványosság lett, ahol a kedvező időjárási viszonyok beálltakor profik és avatatlanok sokszor egymást hátráltatva veselkednek neki a csúcstámadásnak - írta a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap. (Fotó: TASR/AP) „kocaturistáktól” származik: a profi hegymászók nem szorulnak rá serpák segítségére. „Az ő szemükben mi csupán élősködők vagyunk, akik úgy másszák meg a Himalája csúcsait, hogy azzal nem növelik a hegyi vezetők profitját. Számítani lehet arra, hogy a jövőben még több profi hegymászó fog összetűzésbe kerülni serpákkal” - jósolta Steck. A svájci férfi szerint az is igaz, hogy a profik közül sokan lenézik, szinte szolgáknak tartják a serpákat. Mottójuk: én vagyok a főnök, te vagy a teherhordó. Akadnak olyanok is, akiknek tökmindegy, meghal-e útközben egy serpa — a lényeg, hogy ők feljussanak a csúcsra. Ez a hozzáállás sem javítja a két tábor közötti viszonyt. (MTI)
