Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-04 / 103. szám, szombat

vww.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 4. Szalon 21 A sötét anyag fonalai behálózzák a galaxisokból és galaxiscsoportokból álló univerzum szerkezetét (Illusztrációs felvétel) Régebben igaznak tűnt: hosszú az út, amely a sötétségből a fényre vezet. Most ez is megfordult. A világegyetem sötét oldala : Vessünk egy pillantást a fenti lenyűgöző képre, melyet a KIPAC (Kavli Részecske Asztrofizikai és Kozmológiai Intézet, Stanford) három munka­társa, Ralf Kaehler, Oli­ver Hahn és Tom Abel készített. H. NAGY PÉTER Egy nemrég megjelent ki­tűnő könyv, Richard Panek: 4% univerzum. Sötét anyag, sötét energia - versenyfutás a világ- egyetem felfedezéséért című munkája segítségével megpró­bálom röviden jelezni, hogy mit látunk. Kezdjük egy meg­kerülhetetlen és óriási hatású tudományos eredmény bizo­nyítékaival. 2010-ben megérkeztek a kozmikus háttérsugárzást (az ősrobbanás maradványát, „visszhangját”) vizsgáló WMAP (Wilkinson mikrohullámú ani­zotrópia szonda) 7 év alatt gyűjtött adatai. Ezek a világ­egyetemünket meghatározó számok legpontosabb értékei. Az univerzum 13,7 milliárd éves; benne a sötét energia rész­aránya 72,8 százalék, a sötét anyagé 22,7 százalék, a barioni- kus anyagé pedig - amelyből mi is vagyunk, csakúgy, mint a dol­gaink, a holdak, a bolygók, a csü- lagok és a galaxisok - 4,5 száza­lék. A fenti számítógépes szimu­láció csodálatosan érzékelteti ezt a „homályt”: a sötét anyag fonalai behálózzák a galaxisok­ból és galaxiscsoportokból álló univerzum szerkezetét. De mi van a látvány mögött? Nos, az a helyzet, hogy a sötét anyag és a sötét energia (az utóbbi antigravitációs hatása felelős az univerzum gyorsuló tágulásáért) „felfedezése” ép­pen arra utal, hogy a világegye­tem nagy részét még nem ért­jük, és nem is tudjuk, pontosan miből áll. Ahogy Panek fogal­maz: ,A világegyetem sötét ol­dala egyértelmű törést jelentett a természet tudományos meg­ismerésének négyszáz év alatt fokozatosan kifejlesztett, elmé­Az Amerikai Fizikusok Intézete 2012 legjobb tudománynépszerűsítő könyvének választotta, teljes joggal. let és megfigyelés felelgetésére épülő rendszerében.” A szóban forgó könyv ennek a szituáció­nak a történetét dolgozza fel, lehengerlő formában. (Az Ame­rikai Fizikusok Intézete Richard Panek művét a 2012-es év leg­jobb tudománynépszerűsítő könyvének választotta, teljes joggal.) A21.századelőtta részecske- fizika és a csillagászat két, eltérő szemléletet képviselt. A sötét anyag és energia kutatása azon­ban most a kettő összekapcsolá­sát igényli, mert e jelenségek a részecskefizika felől értelmez­hetők, ám valószínűleg egyedül a csillagászati megfigyelés szá­mára hozzáférhetők (közvetet­ten). Ha ez így van, márpedig nagyon úgy tűnik, hogy így van, akkor egy új Newtonra lesz szükségünk, aki lefekteti ennek a legújabb világegyetemnek a matematikai alapjait. Régebben igaznak tűnt a szlogen: hosszú az út, amely a sötétségből a fény­re vezet. Most ez is megfordult: a kozmológia hosszú története a fényből a sötétségbe vezetett. Ez az út azonban félelmetes ered­ményekkel van kikövezve, még akkor is, ha nem látjuk a végét. Ezen az úton kalauzol át minket Panek lebilincselő tudományos bestsellere. ZENEBONA A lélek tárnamélye CSEHY ZOLTÁN Orpheus és Eurydice tör­ténete egyike az emberiség alapmítoszainak: a váratla­nul meghalt kedves ismételt létre igézése, vagyis a halál legyőzése csakis a művészet mágikus eszközeivel lehetsé­ges. Orpheus útja az Alvilág­ba Zimmerlin zeneművében a „lélek támamélyébe” vezet, Rilke költőiségét követi. A lé­tezés anyaga betagozódik a földbe, s a vegetatív körkörös folyamatok részévé válik. A halál, azaz maga Pluto, ha megindul is az ember sorsán, kegyetlen játékot játszik: pontosan tisztában van az emberi vágyakozás termé­szetével, és pontosan tudja azt is, hogy Orpheus a tiltás ellenére vissza fog nézni ked­vesére, a fokozatosan ismét anyagi testet öltő árnyra. Adolf Zimmerlin a költő Or­pheus, illetve a művésziét megtestesítését egy oboára bízza, csak Eurydice kap em­beri hangot. A darab Eurydi- ce-központúságát magya­rázza az Ingeborg Bach- mann-hatás is: Orpheus művészi kiteljesedésének tit­ka és reménye pontosan a fájdalom maga. A kamaraoperának te­kinthető darab egyik vissza­térő motívuma az elektroni­kus effektusok révén meg­szólaltatott, a mítosz szerint Eurydice halálát okozó kí­gyó. A konkrét zene hagyo­mánya és az elektroakuszti­kus megoldások mellett iga­zi különlegesség, hogy noha Orpheus szavakkal nem kommunikál, a morzekód szabályai szerint egészen konkrét üzeneteket kódol: például antik orphikus him­nuszok poétikus sorait. A da­rab egyik központi motívu­mává válik a bőr: legyen az a test burka vagy éppen hang­szerré alakított felület, a lé­tezés bőrének levedlése vagy a bacchánsnők által lenyú­zott állati és emberi bőr, il­letve a levedlett bőrként megsemmisülő heroizmus. Orpheus fokozatosan válik vallásalapítóvá, az apollóni misztérium papjává, szenve­dése pedig művészete mági­kus hatalmának erejévé. Zimmerlin CD-je a 2001 és 2005 között komponált Euri- dice singt mellett két vonós­négyest is tartalmaz: az első vonósnégyes analitikus ter­mészetű, egy svájci népdal, il­letve Franz Biber Rosenkranz szonátájának elemeire épül, és a kulturális emlékezet, va­lamint a privát, intim emlé­kezés nosztalgikus technika­AHred Zimmertm CiiíWicjp inak feszültségén alapszik. A második vonósnégyes Rilke Duinói elégiáinak bűvöleté­ben fogant, hermetikus alko­tás, mely az emberi létszo- rongatottság zárt tereinek klausztrofób világát szembe­síti a misztifikált kozmosszal. Zimmerlin pontosan tudja, hogy a hagyomány nem old meg mindent: protézisként, szétcincálható, analizálható és módosítható alapanyag­ként funkcionál ugyan, de a lényeget a köznapi, apró- cseprő dolgok jelentik, me­lyekben költői érzékkel felfe­dezhető a vágyott nagyság. A CD-n a Carmina Quartett, az Aria Quartett és az Aequator együttes hallható. Alfred Zimmerlin nemcsak egyike a legfontosabb svájci zeneszerzőknek, de világhírű csellóművész is. Játékát júni­us 8-án, a párkányi AquaPho- ne rendezvényen (mely a VII. Párkányi Hídőr Könyvünnep része lesz) a hazai közönség élőben is élvezheti. (Alfred Zimmerlin: Euridi- ce. Chamber Music. ECM, München, 2009.) Gottfried Wagner szerint dédapja gondolatvilága és viselkedése éles ellentétben állt mindazzal, amin egy szolidáris, humánus társadalom alapul Botránykönyv vet árnyékot a Wagner-bicentenáriumra ÖSSZEFOGLALÓ Botránykönyvnek ígérkező kötetet jelentetett meg kétszáz éve született zeneszerző dédap­járól Gottfried Wagner, aki sze­rint Richard Wagner világnéze­te alapjaiban nem egyeztethető össze az emberi erkölccsel. A szerző már a könyv első oldalán világossá teszi, hogy nem áll szándékában csatlakozni a ze­neszerző születésének bicente- náriumát hangosan ünneplő tömegekhez. Szerinte ugyanis a gondolkodásmód, amely meg­határozta Richard Wagner éle­tét, írásait és operáit, a fajgyű­löleten, a nők és az élet semmi- bevételén, valamint önmaga is- tenítésén alapult, a komponista gondolatai és viselkedése éles ellentétben állt mindazzal, amin egy szolidáris, humánus társadalom alapul. Mindezek révén Richard Wagner példa­képe lett azoknak, akik egész­ségtelen útra terelték Németor­szágot és Európát. Gottfried Wagner - a bayre- uthi fesztivált évtizedeken át vezető Wolfgang Wagner fia ­évek óta fekete bárány a Wag- ner-klánban. Az 1990-es évek­ben írt önéletrajzi kötetében felrótta családjának, hogy elba­gatellizálta náci kötődését. Legújabb, Mellettem nem le­hetnek más isteneid. Richard Wagner - Egy aknamező című könyvében ismét taglalja ezt a témát. Az első kritikák szerint diagnózisai ezúttal mélyebben szántóak, és nemcsak a családi történeket érintik, hanem Wagner munkásságát, a zene­szerző személyiségét is. A könyv szerint például Richard Wagner folyton intrikált, csakis a saját sikerét tartotta szem előtt. Tékozló ember volt, aki gátlástalanul csalt ki másoktól pénzt. Mások költségein élt, így demonstrálva, hogy „mennyire isteni volt és mennyire isteniek voltak művei”. A sokat hangoz­tatott véleményt, mély szerint lehetséges csodálni a wagneri zenét anélkül, hogy a zeneszer­ző munkásságának árnyoldalai felmerülnének, Gottfried Wag­ner a Ring-tetralógiát példa­ként hozva határozottan eluta­sítja. „Amit a komponista 15 órában a fajgyűlöletről, a nők megsemmisítéséről és az élet semmibe vételéről kibont, azt nem teheti meg nem történtté néhány édes hang” - állítja a szerző. A német operarajongók en­nek ellenére már gőzerővel ké­szülnek a jubileumi évre és kü­lönösen az idei Bayreuthi Ün­nepi Játékokra, melynek július 25-ei nyitóelőadását ezúttal nem csak a kiválasztottak te­kinthetik meg: 14 német város multiplexében közvetítik A bolygó hollandit. (MTI, ű) t­___—,___i__—— i i Richard Wagner (1813-1883) SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-maü: szalon@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents