Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-31 / 125. szám, péntek

8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 31. www.ujszo.com Vízválasztó beszédet mondott Barack Obama amerikai elnök Az USA már nem akarja legyőzni a terrorizmust Liba galiba (TASR/AP-felvétel) OLVASÓI LEVEL A kötekedő Aznap korán keltem. Találko­zóra indultam egy festőién szép, eldugott falucskába, ahol húsz éve élénk kulturális, közösségi élet folyt. Kíváncsiságom űzött, vajon mi változott ennyi év után. Az autó egyenletesen falta a ki­lométereket, túljutva a kaptatón és a fenyőligeten már látszik a te­lepülés templomtornya. Még néhány kanyar, s messziről üd­vözöl a falutábla. Jó szokásom­hoz híven csökkentem a sebes­séget. A faluban közúti ellenőr­zés fogad. Magasban a körtár­csa, egy fiatal rendőr az út szélé­re navigál. Irataim ellenőrzése közben a tőlünk úgy ötven mé­terrel feljebb, a túloldalon par­koló szolgálati kocsiból hirtelen kiszáll egy középkorú egyenru­hás, és éles hangon beleordít a levegőbe. -Vonjátokbe a forgal­miját, le vannak kopva a gumik! Gyors léptekkel közeledik. Bá­torkodom megjegyezni, hogy még több mint két müliméter a mélységük. Jön a pökhendi vá­lasz. - Ember, tudja maga, mi az, hogy müliméter? Csak odave­tem: tudom, gépészmérnökként egész életemben milliméterek­kel dolgoztam a kassai vasmű­ben. Követelem, hogy mélység­mérővel ellenőrizzék az abron­csokat. A válasz: Majd pont ma­ga miatt fogunk mélységmérőt hordani (pedig ez kötelessé­gük) . Erre előhúzom a jó öreg to­lómércém, és minden kerék egy- egy pontján lemérem a futófelü­let mélységét, a mért adatot mu­tatom a főtörzsnek. Bambán rám bámul, de nem adja fel. Szemé­ből azt olvasom ki, ő ma itt bün­tetni fog. - Mutassa az egészség- ügyi dobozt! Ezt vártam. Ezzel nem lehet baj, hisz egy hónapja vettem a legújabb előírásoknak megfelelőt. Amikor a három­szöget kéri, ördögi ötletem tá­mad: megviccelem ezt az alakot. Van ugyan európai uniós elő­írásnak megfelelő háromszö­gem, de a csomagtérben ott la­pul a régi, 1976-os gyártású is. Különbség csak a rögzítésben, a kitámasztásban van. A régit mu­tatom neki. - Lám, lám mégis­csak van itt hiba! - mondja kár­örvendő mosollyal. Ekkor a homlokomra csapok, mint aki tévedett, és előhúzom a megfe­lelőt. Arcára fagy a mosoly, va­lamit morog az orra alatt. Köz­ben közeledik a faluhoz egy újabb autó. - Leállítani! - adja parancsba. Magasba lendül a körtárcsa, új áldozat, én csak úgy, minden szó nélkül vissza­kapom az irataim, mehetek. Az autóban eltűnődöm, hogy még mindig vannak közrendészeti alakok, akik semmibe veszik a „Segíteni és védeni” rendőrségi jelmondatot, de még azt is elfe­lejtik, hogy a lakosság adójából fizetik őket. Szabó István (TASR-felvétel Van égy dokumentum Csaknem minden ember haj­lamos arra, hogy azt gondolja, az a jó, amit ő gondol. Ez azon­ban nem hatalmasodhat el raj­tunk, szlovákiai magyarokon, mert kiszorulhatunk minden­ből, ami megmaradásunkat biz­tosíthatná. A rendszerváltás óta csaknem negyedszázad telt el, és a kis léptekkel történő előre­haladás helyett - főképpen az utolsó öt évben - inkább vissza­fejlődtünk, mint előbbre jutot­tunk. A józanul gondolkodó szlovákiai magyar már régebben azt kívánja, legyen már valami, jöjjön már valaki, aki ezt a nem csak kívülről generált állapotot megváltoztatja, megállítja sül­lyedésünket. És végre jött a Szlo­vákiai Magyarok Kerekasztala. Egy alulról építkező, polgári gondolkodáson alapuló, érte­lemmel és szakmaisággal koor­dinált, a napi politikával és a nagypolitikával nem megfertő­zött tömörülés, amelynek kez­deményezésére megszületett a „kisebbségi minimum”, a szlo­vákiai magyarok megmaradá­sának és fejlődésének feltételei. Ennek a gondolattárnak ott kel­lene lennie minden szlovákiai magyar előtt, amely mint vezér­fonal, hosszú távon lehetőséget ad a szlovákiai magyarság távla­ti programjának részletes kidol­gozásához. A dokumentum alá­írása után több olyan vélemény is napvüágot látott, hogy sok újat nem tartalmaz. Szerintem tartalmaz elegendőt és észre kell venni a szándékot, hogy miért készült. Ez egy társadalmi, poli­tikai és gazdasági feltételrend­szer, szellemi fundamentum a további munkához. El kell már indulni azon az úton, ami a szlo­vákiai magyaroknak jó. -Véget kellene vetni az önpusztító poli­tikai kalandok és hadjáratok meg-megújulásának, és a józan­ság útjára lépni. Ezt akarják Szlovákia magyar polgárai, füg­getlenül attól, kinek müyen poli­tikai vagy karrierépítő vágyai vannak. Tudatosítsuk végre, nem a polgár van a politikáért, hanem a politika a polgárért. Futballnyelven ez így hangzana: mindegy, ki rúgja a gólt, az a fon­tos, hogy győzzünk. Újból a reménytelen politikai versengés mutatkozik pártjaink, az MKP és a Híd megoldási el­képzelései között, ami olyan üzenet a szlovák politikai elit­nek, hogy nem tudjuk, mit aka­runk, csak követelőzünk. És ez olyan beszédeket vált ki, mint Robert Fico turócszentmártoni szónoklata a Matica slovenská ünnepségén. Ezzel kapcsolat­ban csak egy mondat, amely benne van a „minimumunkban”. „Bármiféle népcsoport akkor fej­lődhet szabadon, ha az állam és annak tisztviselői is fellépnek az intolerancia és gyűlöletkeltés el­len, különös tekintettel a politi­kai, közéleti és közigazgatási szférára.“ Jóba Mihály Barack Obama amerikai elnök újradefiniálta a 12 éve tartó terrorellenes há­borút, lényegében lezárt­nak minősítette a 9/11-es támadások után az elődje által meghirdetett globális küzdelmet. Obama beszé­dét az amerikai sajtó víz­választónak tekinti. MT1-HÁTTÉR A The Waü Street Journal sze­rint Obama egyik legkiválóbb szónoklatát mondta el a Nem­zetvédelmi Egyetemen, amikor az amerikai hadsereg főpa­rancsnokaként idejétmúltnak nevezett majdnem minden ter­rorellenes eszközt, amelyet Ge­orge W. Bush örökül hagyott rá. Az olyan csoportokra, ami­lyen az Arab-félsziget al-Kaidá- ja, a következő években ügyelni kell, de „nem minden gonoszte­vő csoport, amely az al-Kaidá- hoz tartozónak nyilvánítja ma­gát, fog hihető fenyegetést jelen­teni számunkra - jelentette ki Obama, s leszögezte: Ha nem tartjuk kordában a gondolkodá­sunkat és cselekedeteinket, még több olyan háborúba keveredhe­tünk, amelyeket nem kellene fel­tétlenül megvívnunk.” A The Wall Street Journal megállapította: Amerika így gondolkodott a terrorizmusról a 2001. szeptember 11-i merény­letek előtt. A 9/11-es támadás előtt a terroristákkal mint külön­leges, de nem nagy fenyegetés­sel számoltak, amelyet rendőr­ségi és felderítési eszközökkel kezeim lehet. Washington 12 éve újféleképpen kezdett gon­dolkodni a terrorizmusról, de Obama most közölte: már biz­tonságosan vissza lehet térni a korábbi megközelítéshez. Bombázni a gyilkosságot? Az elnök kijelentette, hogy a terrorizmus elleni háborúnak, mint minden háborúnak, le kell zárulnia, „ezt tanítja a történe­lem, és ezt követeli a demok­ráciánk”. Azt indítványozta a kongresszusnak, vizsgálja felül és korlátozza azokat a jogosít­ványokat, amelyeket több mint egy évtizede az elnöknek adott a terrorizmus elleni háborúban. A The New Yorker emlékezte­tett arra, hogy 2002 januárjá­ban, amikor George W. Bush ter­rorellenes hadjárata teljes se­bességre kapcsolt, Terry Jones brit komikus azt kérdezte: „Ho­gyan lehet háborút viselni egy elvont fogalom ellen? Ez olyas­mi, mint a gyilkosság bombázá­sa.” A liberális lap szerint az el­múlt 11 évben erre a kérdésre senki sem adott választ, „való­színűleg azért nem, mert nincs”. A nagy-britanniai Woolwich- ban május 22-én történt me­rényletet, amelyben egy brit ka­tonát szélsőségesek a nyűt utcán lekaszaboltak, ületve a bostoni maratón elleni robbantásos me­rényletet megzavarodott helyi fiatalok követték el, akik a radi­kális iszlám felé fordultak, de nem, vagy alig volt kapcsolatuk szervezett terrorcsoportokkal. Bár ezek a merényletek képesek fokozni a terrorizmus terjedé­sét, nem jelentenek érdemi fe­nyegetést az országra nézve. Ez esetben pedig hogyan igazol­hatnák azt, hogy az országot folytonos háborús készültségbe helyezzék, vagy abban tartsák? - teszi fel a kérdést a The New Yorker. Ezermilliárd dolláros számla A lap méltatja, hogy Obama ezt a kérdést is feltette beszédé­ben. Az elnök leszögezte, véget kell vetni a Bush által meghirde­tett, nyűt végű háborúnak, amely az Egyesült Államoknak már több mint ezermilliárd dol­lárjába és 7 ezer állampolgárá­nak életébe került. A beszéddel kapcsolatban azonban vannak kétkedő han­gok is. Egyes emberi jogi csopor­tok azt hangoztatják, egy elnöki beszéd is csak egy beszéd, és nincs biztosíték arra, hogy a pi­lóta nélküli repülőgépek beveté­sének korlátozására javasolt módosítások nagyban változ­tatnak a helyzeten. Nincs garan­cia arra, hogy bezárják a guan- tánamói fogolytábort, mint ahogy arra sem, hogy az igaz­ságügyi minisztérium nemzet- biztonsági okokra hivatközva a jövőben nem fogja lehallgatni újságírók telefonjait. Honnan tudjuk majd, hogy győztünk? A The New Yorker ugyanak­kor rámutatott: Obama beszé­dének értékét nem az adja, ahogy végrehajtják majd egyes javaslatait. Jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak az egyes terrorellenes eszközök hasznos­ságát kérdőjelezte meg, köztük a gyanúsítottak per nélküli fogva tartását, hanem „kikezdte az egész terrorizmus elleni hábo­rús vállalkozás észérveit. Azt az egész megközelítést, amely az utóbbi 11 és fél évben megbéní­totta az országot”. Terry Jones brit komikus 2002-ben azt kér­dezte: „Ha háborút indítunk a terrorizmus ellen, honnan fog­juk majd tudni, hogy győztünk? A legtöbb háborúban a győzel­met az jelenti, hogy az ellenség halott vagy megadja magát. Va­jon a terrorizmus hogyan fogja megadni magát?” Obama a terrorizmus fogal­mának szűkítésében és ezzel ke­zelhetőbbé tételében látja a ki­utat. „Ezt a küzdelmet nem a ter­rorizmus elleni korlátlan, globá­lis háborúként kell meghatároz­nunk, hanem olyan folyamatos célzott akciók sorozataként, amelyek az Amerikát fenyegető erőszakos, szélsőséges hálóza­tok felszámolását célozzák” - fogalmazott. A The New Yorker értékelése szerint ez józanul hangzik, ahogyan az is, hogy el­ismerte: „Sem én, sem bárme­lyik másik elnök nem ígérheti meg a terrorizmus teljes legyő­zését, soha nem fogjuk tudni ki­törölni az emberek szívéből a gonoszt, mint ahogy nem szá­molhatunk fel minden veszélyt, amely nyitott társadalmunkra leselkedik.” i A I Á Á L SZÓ PeN TEKENI ■ mi mm u mIIBmBIi Fitt tökösök - a megszokott I tökfőzeléken túl! Bg6 ^ Szemnek, szájnak ingere! =pj SHARM EL SHEIKH REPÜLŐS NYARALÁSOK, POZSONYI INDULÁSSAL, 11 ÉS Indulások: július 4,15, 25, augusztus 5,15, 26 Ghazala Beach **** félpanzió 689 € 739 € Sharm Resort **** all inclusive 679 € 739 € Sharm Plaza ****+■ all inclusive 759 € 819€ Ghazala Gardens ****+ all inclusive 799 € 859 € Grand Hotel SSH ***** all inclusive 839 € 909 € Az árak véglegesek, minden adót és illetéket tartalmaznak. www.eti.sk MP130277

Next

/
Thumbnails
Contents